Hihetetlen korrajz az, ami Attila jóízű anekdotái nyomán kibontakozik előttünk. Szívet fájdítóan szép nosztalgia abból az időből, amikor még nem rohantak az emberek, és volt idejük egymásra. Jót enni, inni, beszélgetni, netán táncolni egy-egy közösségi összejövetelen. A házakat kalákában építette a közösség, barátok, szomszédok, és eközben jókat ettek és barátságok is kötődtek egy életre. Természetesen nem marad el a recept sem, a kihagyhatatlan zöldbabos marhapöri a végéről, tartsanak velünk ma is!