Bár az informatika területét inkább a férfiaknak tulajdonítják, a világ első számítógépes programját mégis egy nő hozta létre. És a női nem számos képviselője alkotott még maradandót e területen. A világ első számítógépes programját egy nő készítette Ada Lovelace, bár egy férfi munkájának köszönhetően, 100 évvel a számítástechnika „elindulása” előtt, már kifejlesztett egy valószínűleg programozható algoritmust. Egy szép napon találkozott Charles Babbage matematikussal, aki épp egy hajózási és csillagászati táblázatokban nagy segítséget nyújtó számítógépet próbált kifejleszteni, de sehogy sem sikerült neki. Ada napjait ezek után a gép folyamatos vizsgálata és számolgatások tették ki. Meg is alkotta a világ első algoritmusát, aminek a segítségével a gépezet egyetlen parancs megadása után utasításokat hajtott volna végre. Azonban a gépet, így az algoritmust is csak elméleti síkon dolgozták ki, sose derül ki tehát, hogy tényleg működött volna-e a találmány.
Aki miatt nem 1947-ig tartott a második világháború
Joan Clarke volt az a nő, aki megfejtette a németek „feltörhetetlen” elektromágneses gépének működését. A kód feltörésével a jelen becslések szerint nagyjából két évvel rövidítette meg a második világháborút, és ezzel akár 21 millió ember életét is megmentette (köszönjük neki). Egyébként au Enigma kódfejtő csapatának - ahol Joan is dolgozott - 80%-a nő volt. Tudtak valamit...
Aki miatt ma e-mailokat küldünk
Erna Schneider Hoover a Bell Laboratories számítástechnikával foglalkozó részlegénél volt kutatónő. A központban azonban akadozott a vezetékes telefonok kapcsolórendszere a nagy forgalom miatt. Erna az SPC (stored program control) megalkotásával képes volt a nagyszámú beérkező hívás kezelésére és irányítására. Az általa feltalált módszert a mai telefontársaságok is alkalmazzák és az a jelenlegi e-mail forgalmunk alapja is.
Bámulatos Grace története
A nők azért lesznek rendkívül jó programozók, mert van kitartásuk, és mindig a dolgok végére járnak.
- így fogalmazott Grace Mary Hopper, aki miután ledoktorált a Yale-n matematikából, eltöltött 43 évet a haditengerészetnél.
Nevéhez fűződik az első gépi kódra fordító compiler program. Miután kitört a világháború, a Harvard Egyetemen kezdett dolgozni és olyan programokat fejlesztett, amelyek lehetővé tették más kutatóknak is, hogy önállóan tudjanak a kor számítógépeivel dolgozni. Miután 1966-ban nyugdíjba ment, kevesebb, mint fél év után a haditengerészet vezetői visszahívták, mert nem tudták nélkülözni a munkáját.
És így szálltunk le a Holdra
A NASA-nál dolgozó Margaret Hamilton eredetileg matematikus volt, de programozni is meg kellett tanulnia, ugyanis a Manhattan terv ideje alatt már elvárták, hogy a programozással a nők foglalkozzanak. (Ez egyébként egészen a 80'-as évekig működött így, mikor is egyre több férfi kezdett el megjelenni a pályán és dominanciájukat egészen a mai napig kiterjesztették.) Margaret a Holdraszállás programjának navigációs vezető szoftvermérnöke volt az Apollo Project keretében.
Forrás: http://eduline.hu/felnottkepzes/2017/4/19/nok_akik_nelkul_nem_ilyen_lenne_az_informat_8V8KP8
