Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Húsvét ünnepköre

Írta: Szabó-Kocsis János

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének az ünnepe, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melyeknek elemei a feltámadás és az újjászületés.

A húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi („Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.” (Máté 4,1-2)). A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak (amely önmegtartóztatásra tanít) után ezen a napon szabad először húst enni - erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.

A húsvét ünneplése a reformátusoknál

A böjt utolsó hetét virágvasárnap előzi meg, mellyel elkezdődik a „nagyhét”.

Ez, a böjti időszakban is kifejezetten örömteli nap, Krisztus bevonulása Jeruzsálembe, királyvoltának ünneplése, ahogy ezt a virágvasárnapi énekek is kifejezik.

A nagyhét az úrvacsorához való előkészület, az önvizsgálat, a lelki megtisztulás ideje. Ez nemcsak a környezet kitakarítását, hanem a lelkiekben való felkészülést is jelenteti az ünnepre.

Nagypéntek reggel, hajnalban szokás volt kimenni a folyókhoz megmosakodni. A bűntől való megtisztulás jelképe volt ez, amikor feketeségükből tisztította meg a víz a hívőket. A református ember megőrizte a böjti hagyományokat, de számára nem a külsőségek hangsúlyosak, hanem a belső, lelki felkészülés az ünnepekre. Természetes, hogy bizonyos tartózkodás van az evést és ivást illetően, de a lényeg az emlékezés a Megfeszített Úrra, az elmélyülés Krisztus követésében, a kereszt titokzatos világának a lélekben történő befogadása.

Nagypénteket a reformátusok is megtartották szigorú böjti napnak. A böjti napokon tartózkodtak a hústól, a zsiradékoktól. Nyers- és aszalt gyümölcsöt, rántott levest, savanyú levest, főtt tésztát, főzelékféléket, mákos gubát, lepénykenyeret fogyasztottak. Ez vidékenként más és más volt a Kárpát-medencében.

Nagypénteken és nagyszombaton gyászoltak a gyülekezetek tagjai. Már a nagyhétre sok gyülekezetben fekete terítővel borították le az úrasztalát, esetleg a szószéket, Mózes-széket. Ez a szokás ma is él sok református gyülekezetben, határon innen és határon túl.

Ezen a két napon a hívők is a gyász színét öltötték magukra. Legtöbb helyen ez a fekete volt, de az Ormányságban, ahol a gyász jele a fehér, ott fehér ruhát, kendőt vettek fel az asszonyok.

A böjt, a nagypéntek gyásza után következik húsvét ünnepe. Nemcsak a tanítványok szíve telt meg egykor örvendezéssel, hanem a ma élő, hitét gyakorló keresztyén embernek is húsvéti boldogság tölti be a szívét. A református húsvét lényege a Feltámadott Krisztus megtapasztalása. A középkorban szokás volt a húsvéti igehirdetésekben a hívek megnevettetése.

Húsvéthétfőn régi hagyomány az Emmaus-járás, a rokonok, ismerősök, barátok meglátogatása. Ilyenkor sokfelé határjáráson, határkerülésen vesznek részt a gyülekezetek tagjai.

Ezen a napon más népszokások is élnek, például a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozás.

A locsolás a katekhumenusok (felnőtt megkeresztelkedők) húsvéthajnali keresztelésének emléke, amely általános szokássá vált.

A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja a locsolkodásnak, amely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

Húsvéti jelképek

Bárány: Isten Báránya – Agnus Dei. A szabadulásnak, Krisztus áldozatának jelképe. Krisztus, mint Isten Báránya, magára vette a világ bűneit. Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele. A báránynak hiba nélkülinek kellett lennie, vérével megkenték az ajtófélfát, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Úr a zsidók házait megkímélje. Tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és vad salátával fogyasztották, akárcsak Jézus és barátai a páskavacsora alkalmával.

 

 

 

Húsvéti tojás: az élet és a termékenység jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogyha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

 

 

Húsvéti nyúl:a termékenységnek és az éberségnek a szimbóluma. Egyes vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, melynek segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is, az öntözés utánzásával, a bő termést hivatott jelképezni.

 

 

 

Barka: fontos húsvéti jelkép, a mi éghajlatunkon a pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. A népi hagyományok szerint a megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat, ha a családi tűzhelybe dobták, akkor pedig otthonukat megóvta a bajoktól. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak, gyógyszerként lenyelve például elmulasztotta a torokfájást.

 

 

 

A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepkör párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart.

Fontos, hogy mi is feltegyük a kérdéseket: húsvéti örömünket jellemzi-e a hit, őseink szokásaihoz való ragaszkodás, a hagyományok gyakorlása? Tudunk-e örülni az életnek? Tudjunk ezekre igennel válaszolni és válaszunkat igazolják cselekedeteink.

Források:

reformatus.hu/mutat/6528/

hu.wikipedia.org/wiki/Húsvét#cite_note-2

 

 

 

 

 
 
 
 
 
 
 


Bárhol, bármikor...

Sokat utazol? Nincs a közeledben egy rádió? Nem vagy a vételi körzeten belül? Sebaj! Töltsd le okostelefonodra az ingyenes Tunein alkalmazást és máris hallgathatod rádiónk adását élőben bárhol, bármikor!

Töltsd le telefonodra még ma! Töltsd le még ma a telefonodra!

Partnereink

Fárszer Bt.

Fárszer Bt.

Babud és Társa

Babud és Társa

Krausz és Társai

Krausz és Társai

Szervánszky cuk.

Szervánszky cuk.

Belvárosi patika

Belvárosi patika

Merkbau Zrt.

Merkbau Zrt.