Az Egyesült Államok területi növekedése sokat köszönhet polgárai bátorságának és felfedezőszellemének, de nem szabad elfelejteni mások hibáinak nem elhanyagolható szerepét sem.
Manhattan 24 dollárért kelt el
Az egyik első áldozata ennek a „jó üzleti érzéknek”, amit az Újvilág inspirált meghódítóiban, egy névtélen indián főnök volt, aki 1626-ban 24 dollár értékű baltáért, üstért és szövetért adta el a Manhattan szigetet, Peter Minuit kormányzónak.
Manhattan középső részén, egy telek mostanában 80 millió dollárért cserél gazdát. Még ha az inflációt is beleszámítjuk, Ninuit kormányzó, könnyen belátható, bombaüzletet kötött…
Napóleon sem sokat mérlegelt
1803-ban Napóleon császár elhatározta, hogy (mivel elméjét az európai események kötötték le) túlad Franciaország amerikai birtokain.
Nem sokat rágódott rajta, eladta a teljes Mississippi völgyet, a gyermekkorát élő amerikai köztársaságnak. E „kis” telek 828.000 négyzetmérföldnyi, Kanadától a Mexikói öbölig, nyugat félé pedig a Sziklás-hegységig terjed.
Ezzel az üzlettel (amit Luisiana Purchase néven ismernek) az elnök, Thomas Jefferson megduplázta országa nagyságát, és ez csak 15 milliójába került…
Alaszka először nem tűnt jó üzletnek
1867. március 30-án megállapodás köttetett II. Sándor, mindén oroszok cárja és W. H. Seward külügyminiszter között, mely szerint az Egyesül Államok megvásárolta Alaszka földjét.
„Minden oroszok” megkérdezése után, a cár úgy döntött, birodalma meglesz e nélkül a távoli, fagyott és általában ígéretlen földdarab nélkül, és potom 7,2 millió dollárért túladott rajta.
Akkor ez igen nagy árnak tűnt sok amerikai szemében, akik még évékig „Seward ostobasága” vagy, „Seward jégszekrénye” neveken emlegették az üzletet.
A cár „nagyvonalúságára” majd húsz év múlva derült fény, amikor pechjére 1896-ban aranyat találták a területen.
Alec McDonald, becenevén Klondike Királya, arany földbe vágta csákányát, és tisztán 20 millió dollárt keresett...
Egy századdal később „fekete arany” (azaz olaj) került felszínre, Alaszka északi pártjainál, és így még egyszer színterévé vált a kincskeresők egymás közti harcának...
20 dollárért egymillió kilogramm arany
Minden idők egyik legrövidlátóbb ingatlanüzlete 1886 novemberében jött létre, mikor egy aranykutató, Sors Hariezon, elhatározta, elad egy bányaterületet a Gert 0osterhuizen farmon, a Transvaalban levő Witwatersrandon.
A terület 20 dollárért kelt el, amit Hariezon „gyermeki örömmel” zsebre vágott és odébbállt.
A következő kilencven évben a bányák, amelyeket Hariezon területén vagy annak közelében nyitottak, kis híján egymillió kilogramm aranyat adtak évente, ami a nyugati világ aranykészletének hetven százaléka… Hariezonról nem tudunk semmit…
Tévedésből
Persze ne gondolja senki, hogy a rossz földdarab, rossz időben, rossz áron való eladása a diplomaták és aranyásók privilégiuma.
1978 januárjában a Royal Melbourne Golf Club vezetése szembe kellett hogy nézzen a növekvő költségekkel, elhatározták, hogy elpasszolják a klub birtokának egy részét. Ennek megfelelően felhatalmazták a titkárt, hogy adjon el egy darabot a klub határán levő gizes-gazos területből egy helyi ingatlanügynöknek.
A titkár összekeverte az iratokat, és eladta a Royal Melbourne golfpályákhoz tartozó akadálymentes részt a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik lyukkal... Mikor az ingatlanos megjelent, hogy átvegye a megvásárolt területet, teljes erővel zajlott az Australian Professional Golfers Association bajnoksága…
Forrás: http://www.erdekessegek.hu/index4_2.htm
