A súlygyarapodás legközismertebb oka: több kalóriát viszünk be a szervezetbe, mint amennyire szükség lenne. Ez megkérdőjelezhetetlen, viszont arra már igencsak kíváncsiak vagyunk, hogy mi lehet a túlevés oka, mi állhat a féktelen „zabálások” hátterében?
Miért van az, hogy néha úgyis megesszük azt a szelet csokit, hogy tudatában vagyunk annak, hogy megbánás lesz a vége.
Sokan egyből rávágják, hogy minden csak önuralom kérdése, de kevesen tudják, hogy a stressz jelentős szerepet játszik a súlygyarapodás kérdésében. A folytonos stressz tönkreteszi az alvásciklusainkat, melynek következtében felborul a vércukorszint, és ez egyenes út a nassoláshoz és a folyamatos éhségérzethez. És ez egy ördögi kör, minél stresszesebbek vagyunk annál inkább megviselt a vércukorszint és az ilyesfajta túlzabálások rövid időn belül akár 2-es típusú diabéteszt is előidézhetnek.
Dr. Giles Yeo volt az a bátor önként jelentkező szakember, aki vállalta, hogy egy igencsak stresszes napnak teszi ki magát, hogy a kutatócsapata megfigyelhesse, és együtt rájöjjenek a stressz súlygyarapodásra gyakorolt hatásaira.
Először is egy stressz tesztet végeztettek el, amelyben számokat kellet elosztania időre, persze a sok hiba miatt gyorsan stressz állapotba került Dr. Giles. Következő lépésként egy tál jéghideg vízben kellett minél több ideig tartania a kezét. Ezen tesztek előtt és után is vércukorszintet mértek.
Normális esetben a vércukorszintünk evés után megemelkedik, majd ezután gyorsan visszatér a normális értékekhez. Viszont Dr. Giles stresszes napja után azt figyelték meg, hogy a vércukorszintnek 3-szor több időre volt szüksége, hogy visszaálljon a normális értékekre, mint a stressz mentes napokon.
Ez azzal magyarázható, hogy stressz hatás alatt a szervezet veszélyben érzi magát és a menekülés érdekében glükózt szabadít fel, ami energiával látja el az izmokat. Viszont a legtöbb esetben nem kell „elmenekülnünk a veszély elől”, úgyhogy a felhalmozódott glükóz csökkentésére inzulin termelődik. A megemelkedett inzulinszint és az alacsony vércukorszint miatt pedig éhessé válsz. Ugyanez játszódik le a szervezetben rémálmok esetében is.
Hogyan csökkenthetjük a napi stresszt?
Az egyik legkönnyebben alkalmazható módszer a légzéstechnikákban rejlik. Végezheted ülve, fekve, vagy akár állva is.
Lélegezz mélyen az orrodon keresztül, mialatt elszámolsz ötig.
Azután szintén ötig számolj el és fújd ki a levegőt.
Orron be, szájon ki, 3-5 percig ismételd a gyakorlatot.
De nemcsak a légzéstechnikák segíthetnek, a feszültséget levezethetjük testedzéssel, jógával, kertészkedéssel, egyszóval bármivel, ami megnyugtatja a lelkünk. Kísérletezz, hogy mi a számodra legjobb, és ha túlteng a stressz, alkalmazd.
Forrás: http://filantropikum.com/miert-van-hizlalo-hatasa-stressznek/
