Legtöbbször a házi feladatok elvégzése egy rémálom úgy a gyerek, mint a szülő számára. Egy örökös feszültség forrás, mely kihat a gyerek-szülő kapcsolatra.
Mert a sorozatosan el nem készített házi feladatok egyenes következménye, hogy a szülőnek, a tanár kérésére, meg kell jelennie gyereke iskolájában. Ez pedig szintén feszültségeket eredményezhet.
Köztudottan gyerekeinknek rengeteg házi feladattal kell megküzdeniük naponta.
De van ennek kézzelfogható eredménye?
Lássunk néhány érvet amellett, hogy miért ne készítse el a gyerek a házi feladatát, és a szülő miért ne aggódjon többet ezzel a témával kapcsolatosan!
Nézzük tehát, melyek a házi feladatokkal szembeni helyes hozzáállások?
Ha szülői segítségére szorul a gyerek a házi feladatok elvégzése során, ez nem segíti a gyereket az ismeretek elsajátításában és ez napjainkban tudományosan bizonyított tény.
Gerald LeTendre, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, hosszú évek kutatómunkájának eredményét tette közzé ebben a témában, mely szerint teljesen haszontalan, fölösleges és eredménytelen házi feladatot adni a gyerekek számára.
Szinte hihetetlen, de ezt a módszert a XIX. században büntetésként alkalmazták a szófogadatlan gyerekek esetében.
Mert mi lehet rosszabb annál, mint egy amúgy is fáradt gyereket ne hagyni pihenni iskola után. Hiszen egy gyerek számára létfontosságú, hogy napi 2-4 órát olyan tevékenységgel töltsön, mely kikapcsolódást és örömet okoz számára.
Azt hisszük, hogy a sok délutáni óra előnyére válik, holott ezek mind csak stresszforrást jelentenek a gyerek számára.
Hong-Kongban, Taiwanban és Japánban a gyerekek jóval kevesebb házi feladatot kapnak, mint hasonló korú társaik a világ más országaiban. Mégis, ezek a gyerekek sokkal felkészültebbek és díjak sorozatát nyerik a nemzetközi versenyeken.
Egyetlen érv, ami a házi feladatok mellett szól az, hogy ha az anyag nincs mechanikusan ismételve, akkor nem lehet elsajátítani.
De akkor mivel magyarázható a finn oktatás világszinten elismert magas színvonala?
„Az iskola a tanulásra, az otthon a pihenésre van!”– ez jellemzi a finn oktatáspolitikát.
A pedagógus feladata pedig, hogy az órán biztosítsa a gyerek számára a legtöbb ismeretet úgy, hogy a tanuló otthon maximum 30 percet töltsön ismétléssel.
Mert kinek lehet több pszichés problémája: egy jó jegyeket felsorakoztató „magoló” típusú, vagy egy gyengén teljesítő gyereknek?
Természetesen a tanulmányok azt mutatják, hogy a jó jegyekért harcoló gyerekek esetében inkább felmerülhetnek pszichés problémák.
Fontos a gyerek új utáni kíváncsiságának kielégítése és nem a magas jegy. A sokat tanuló gyerekek ugyanis gyakran küzdenek alvászavarral és különböző egészségi problémákkal.
Ennek ellenére sok szülő azt hiszi, hogy a házi feladat az alapja a gyerek személyiségfejlődésének. De ez fordítva igaz: a sok házi feladat utálatot vált ki a gyerekből az iskola és a tanulás irányában.
Ezek után ki-ki maga döntse el, hogy mit tart fontosnak gyereke egészséges fejlődése érdekében!
Forrás: http://filantropikum.com/segitsuk-vagy-ne-gyerekeinket-a-hazi-feladatok-elvegzeseben/
