Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Fekete Britannia Ipari méretű madárpusztítás egy ciprusi brit katonai bázison

Írta: Kiss Tamás

Szerte a Földközi tenger partvidékén szinte mindenhol évszázadokra visszanyúló hagyománya van a vadmadarak fogyasztásának. Ősszel és tavasszal az Eurázsia és Afrika között ingázó hosszútávú vonulókat vámolják meg, télen pedig az északi táplálékhiány elől ide telelni érkezőket pusztítják. Az iparosodás és nagyüzemi mezőgazdaság előtti időkben - vagyis mielőtt tönkre tettük volna madaraink fészkelőhelyeit - elképesztő madártömegek koncentrálódtak ilyen időszakokban a Mediterránumban. Az akkori vadászati módszerekkel jóval kevesebbet tudtak befogni az „égi mannából”, mely minden bizonnyal egyik madárfaj populációinak fennmaradását sem veszélyeztette. Az utóbbi száz év azonban sok mindent megváltoztatott, ráadásul olyan irányban és mértékben, amely globális méretű problémákat szült, és melyek megoldására átfogó tervek és helyi szinten véghezvitt változtatások, tettek nélkül nincs sok esélyünk. Az egyik ilyen probléma a biodivertizás csökkenése, a fajok, populációk végleges eltűnése. A változás azonban általában nem könnyű, különösen akkor nem, ha zárt közösségek hagyományait is érintik; ha pedig egy kiterjedt fekete piaci hálózattal, emberek bevételi forrásával, a helyi maffiával, sok pénzzel és egy korrupt vezetőséggel kerül szembe a jobbító szándék, akkor a végletekig elszánt elmével és kiterjedt kapcsolati hálóval is csupán részsikereket érhet el az ember.

Ciprus szigete csupán egy a fent jellemzett helyszínek közül, ám Málta mellett az egyik legrosszabb az Európai Unión belül. A becslések szerint évente A Közel-Keleten, valamint Észak-Afrikában szintén fenntarthatatlan méreteket ölt a vonuló madarak pusztítása, ám az ottani politikai viszonyok mellett aligha lehet még ezt a problémát érdemben eszközölni. Ciprus szigetén a szituációt bonyolítja, hogy három állam is osztozik az egytized magyarországnyi földdarabkán.

A madarak befogása, majd a feketepiacon keresztüli értékesítése a sziget délkeleti felén összpontosul, azon belül is részben a Ciprusi Köztársaságban és a Nagy-Britanniához tartozó Dekélia Katonai Bázison. Bár a két állam, vonatkozó irányelvei, jogszabályai nagy vonalakban hasonlóak, ám az azok végrehajtásáért felelős intézményi és személyi bázis teljesen eltérő, ennek megfelelően a probléma és az azok megoldására tett próbálkozások is különbözőek.

A Ciprusi Köztársaságon az utóbbi 10 évben több civil szervezet is küzdött a minden vonatkozásában illegális madárpusztítás és az énekesmadarak éttermi felszolgálása ellen. Közülük eredményeit és nemzetközi ismertségét is tekintve lekiemelkedőbb a Committee Against Bird Slaughter (CABS; http://www.komitee.de/en/homepage), melynek munkájához 2011 őszén csatlakoztam először. Akkoriban a probléma feltárása mellett még igen csak gyerekcipőben jártunk a jogérvényesítés terén. Eleinte a többnyire teljesen használhatatlan helyi rendőrökkel próbálkoztunk, majd a lelkes, de többnyire ellehetetlenített vadőrökkel való kooperáción keresztül eljutottunk a rendőrség éppen szerveződő orvvadászat ellenes egységéhez. A velük való közös munka bár igen lassan de azért hozott eredményeket. Az eddigi - lényegében - partizánakciók, hálók és lépvesszők összegyűjtése és megsemmisítése mellett elkezdtünk orvvadászokat nyakon csípni, és bíróság elé állítani. Az eltelt évek izgalmas ám annál viszontagságosabb történéseinek hála mára már érezhetően csökkent a Ciprusi Köztársaság területén a csapdázás mértéke. Még bőven van tennivaló, de minél több harcot nyerünk meg, annál erősebbek és elszántabbak leszünk.

A britt fennhatóságú Dekélia Katonai Bázison azonban sokkal rosszabb a helyzet. A mintegy 130 km2 kiterjedésű területre értelem szerűen a jól bevált ciprusi rendősrég orvvadászat ellenes egysége nem tarthat velünk, oda a helyi rendőrök között kell megtalálnunk a jogérvényesítő erőt. Ez azonban az elmúlt években mondhatni cseppet sem jött össze. A katonai bázis politikai helyzete igen speciális, melyet az alábbi Wikipédia idézet is jól szemléltet: „A terület – bár státusza tengerentúli terület – a gyakorlatban jelentősen különbözik a többi brit tengerentúli területtől abban, hogy rajta az Egyesült Királyságnem folytat a katonain kívül más tevékenységet, nem enged a területen senkit sem letelepedni, a már ott lakó személyeken kívül, s a területnek nincsdemokratikusanválasztottkormányzatiszerve, a kormányzást a mindenkori ciprusi brit haderők főparancsnoka látja el. Bár a terület hivatalosan része az Európai Uniónak, speciális helyzete miatt nem tart Európai Parlamentiválasztásokat.

Midezen körülmények nagyon is alkalmassá teszik a bázist arra, hogy mindenféle illegális tevékenység melegágya legyen, köztük az illegális madárpusztítások világszinten legforróbb hotspotja. Bár a jogszabályok ellene szólnak, de ez itt olyannyira megtűrt tevékenység, hogy a hálók forgalmas helyekről könnyen láthatóak,

a madarak csalogatására használt lejátszók kilométerekről hallhatók,de a hálóhelyek az interneten bárki számára elérhető műholdfelvételeken is egyértelműen kivehetőek. Az itteni rendőrök bár elviekben támogatnak minket, de valójában inkább csak akadályozzák az amúgy sem veszélytelen munkánkat. És mindezt brit földön, annak az államnak a felelőssége mellett, melynek polgárai közül – a világon egyedülállóan - minden 10. madarásznak, madárbarátnak vallja magát! Csak épp egy tengerentúli, félreeső földdarabkán. Az utóbbi évek brit területen végzett sikertelen együttműködési kísérletei vezettek ahhoz, hogy a CABS tevékenységét 2017 januárjában a rendőrségtől rejtve, inkognitóban végezze. A „Hosszú Éjjeli Rajtaütés” néven elnevezett hadművelet során két éjszaka alatt, Európa különböző országaiból 17 önkéntes kockáztatott nem keveset, ahhoz, hogy felhívja a figyelmet arra, ami Dekéliában, brit földön zajlik.

A két éjszaka alatt összesen 274 db, 5 m magas madárbefogásra kialakított függönyhálót gyűjtöttünk össze, melyek együttes hossza az 5 km-t, piaci értéke pedig az 5 millió Ft-ot is meghaladja. És ez csak fele annak, amit előzetes felmérésünk alapján azon két nap alatt használatban volt Dekélia területén. A hálókból közvetlenül csupán 420 madarat (többségében énekes rigót, de egyéb énekes között egy erdei fülesbaglyot és egy ugartyúkot) mentettünk ki, ám a hálók hatástalanításával közvetve a legszerényebb becslések szerint is több ezer madarat mentettünk meg. A dolog pikantériája, hogy a 2 éjszaka alatt legnagyobb pácban akkor voltunk, mikor elkobzott hálókkal a csomagtartóban egy rutin ellenőrzés során megállítottak minket a rendőrök. Bár lényegében az ő munkájukat végeztük, de az együttműködési szándékukat mi sem mutatja jobban, hogy azért bilincsbe verve bekísértek az őrsre, kihallgattak, felvettek a rendőrségi adatbázisba ám végül csupán egy figyelmeztetéssel elengedtek minket, tudatva velünk, hogy ha még egyszer megfognak hálókkal, akkor mehetünk a bíróságra…Két évvel ezelőtt Károly walesi herceg nyílt levélben kérte Dekélia vezetőségét, hogy tegyenek meg mindent az illegális madárbiznisz felszámolására, ám láthatóan a levél valahol a főparancsnok SPAM-jei között landolt. A Cipruson zajló madárpusztítás évek óta igyekszünk a médiában is szerepeltetni; csak hogy a jelentősebb eredményeket mondjam, foglalkozott a témával már a The New Yorker, a National Geographic, de Emptying the Skies címmel egy másfél órás amerikai mozifilm is készült róla, mely bár bejárta a világot, a mi reményeinket nem váltotta be. A mostani két éjszakás rajtaütés elsődleges célja az volt, hogy felhívjuk a világ - azon belül is a britek - figyelmét arra, hogy a madárpusztítás európai forrópontja brit fennhatóság alatt brit területen zajlik. Ehhez készült is egy kisfilm is Ruth Peacey rendezésében és főszereplésében, mely 2017 márciusában kerül majd adásba a BBC Turists Undercover sorozatában. Vagyis igyekszünk minél nagyobb port kavarni, és bizakodunk abban hogy a két éjszaka alatt feltárt illegális csapdázás minket is megdöbbentő mértéke a nyilvánosságon keresztül végre kellő erővel jut vissza Dekéliába, és elindít valami változást a brit katonai bázis vezetőségének hozzáállásában.

A témával kapcsolatban 2015-ben készült egy felmérés, miszerint szerte a Mediterrán térségben évente 25 millió madarat mészárolnak le illegálisan, ebből Ciprus szigetére 3 millió jut. A grafikonokkal, képekkel, térképekkel ellátott tanulmány itt tölthető le:

http://www.birdlife.org/sites/default/files/attachments/01-28_low.pdf

A témával kapcsolatban David Guttenfelder sokkoló fotóit is érdemes megnézni:

http://www.davidguttenfelder.com/national-geographic-the-truth-is-rarely-simple/

Kiss Tamás

2017. február

 
 
 
 


Bárhol, bármikor...

Sokat utazol? Nincs a közeledben egy rádió? Nem vagy a vételi körzeten belül? Sebaj! Töltsd le okostelefonodra az ingyenes Tunein alkalmazást és máris hallgathatod rádiónk adását élőben bárhol, bármikor!

Töltsd le telefonodra még ma! Töltsd le még ma a telefonodra!

Partnereink

Babud és Társa

Babud és Társa

Szervánszky cuk.

Szervánszky cuk.

Fárszer Bt.

Fárszer Bt.

Belvárosi patika

Belvárosi patika

Krausz és Társai

Krausz és Társai

Merkbau Zrt.

Merkbau Zrt.