Új év, új kezdet, de a jeles napokhoz köthető szokások és hagyományok maradnak a régiek.Hogy ne feledjük ezeket, vegyük sorra, hogy Januárban ;melyek azok a fontos napok, amikhez dédszüleink, nagyszüleink népszokásai köthetők. A hónap jeles napjai közé tartozik január 6., Vízkereszt: a karácsonyi ünnepkör vége, egyúttal a farsang kezdete. A Vízkereszt Jézus keresztségének emlékére az egyház tömjént és vizet szentel, innen az ünnep elnevezése. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyít hatást tulajdonítottak, megitatták vele az állatokat, lelocsolták magukat az emberek, meghintették a házakat és az ólakat is. Fontos nap még január 22., Vince napja, amit főként szőlőtermő vidékeken tartanak számon, valamint január 25., Szent Pálra, azaz Pál apostolra, még pontosabban életének fontos eseményére, a „pálfordulásra” emlékező nap. A januárról szóló népi mondóka útmutató az időjárás előrejelzéséhez és a termésjósláshoz:
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.
A mondókában szereplőkön kívül az időjós napok közé számít Vízkereszt is: ha enyhe az idő, az még nagy hidegeket jelez. Január 13., Veronika napja a hagyomány szerint egyben az év leghidegebb napja; 17-én „ha esik, Szent Antal elviszi a szénát”; a 18-i „fagyveszélyes” Piroska napról a mondóka is megemlékezik. Ágnes napja 21-én már a másnapi Vincéhez kötődik: „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”. És természetesen Szent Pálra napjának is van időjárási üzenete: „Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.”
