A Covid hatására csökkent ugyan a belföldi vándorlás mértéke, ám jól kirajzolódóan felerősödött a szuburbanizáció. A járvány hatására felértékelődő helyek forgalma és árai is jelentősen emelkedtek, és ez a folyamat várhatóan nem áll meg a közeljövőben sem.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020-ban 265 ezren változtattak állandó, 302 ezren pedig ideiglenes lakhelyet. Az előző évhez képest ez alapján 14 ezerrel kisebb volt a belföldi vándorlás mértéke, amit a statisztikusok a koronavírus-járvány hatásának tulajdonítanak. Viszont – szintén a Covid hatására – a szuburbanizációs folyamatok (lényegében a kiköltözés a nagyvárosból annak agglomerációjába) intenzitása erősödött.
Budapest teljes belföldi vándorlási mérlege a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is negatív egyenleget mutatott, de a veszteség csaknem háromszorosára, 16 400 főre nőtt a 2019-es 5700-ról.
Többi városunkat is elvándorlás jellemezte, ellenben a községekben a belföldi vándorlás pozitív mérleggel járult hozzá a népesedési folyamatokhoz. Az állandó vándorlásokból 13 350 fős, az ideiglenes vándorlásokból 5700 fős nyeresége származott tavaly a községeknek.
Pest megye volt a legkeresettebb lakóhely, de a járvány következtében a Balaton vonzereje is látványosan nőtt, amit Somogy és Veszprém megye kiemelkedő vándorlási különbözete mutat jól. Pest megye vándorlási nyereségét legnagyobbrészt a Budapestről odavándorlók adták: 15 650 fővel többen költöztek ki a fővárosból valamely Pest megyei településre, mint fordítva.
– A rövid távú folyamatok, a fővárosi ingatlanpiac megtorpanása, az agglomeráció térnyerése és a pandémia miatti korlátozások mellett a népességmozgás hosszú távon is szorosan követi az ingatlanpiac eseményeit. A 2009 és 2013 közötti folyamatos visszaesés a belföldi vándorlásban pontosan egybeesik a hazai ingatlanárak mélyrepülésével, míg a lakáspiac 2014-es ismételt fellendülése a lakóhelyváltások ugrásszerű emelkedésében is tetten érhető – mondta az adatokkal összefüggésben Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Bár a legvonzóbb terület 2020-ban is Pest megye volt, az elmúlt két év csökkenő vándorlási különbözete összefüggésben állhat a megyében folyamatosan emelkedő ingatlanárakkal. Itt az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint tavaly átlagosan 395 ezer forintos négyzetméterárral találkozhattak az érdeklődők.
– A budapesti lakosság vándorlásból származó csökkenése öt éve tart. Ennek abszolút számban kifejezett mértéke (–8600 fő) 2020-ban 16 éves rekordot döntött. Ezzel egy időben viszont a községek népességgyarapodása megközelítette a 2004-es csúcsot. Érdemes párhuzamot vonni a fővárosban nagyjából ez idő tájt lendületet kapott tömeges lakóparki, nagy volumenű társasházi beruházásokkal, amelyek a megfizethető lakhatás lehetőségével vonzották akkoriban Budapestre a vidéki lakosságot – mutatott rá Valkó Dávid.
A legnépszerűbb megyék mindegyikében növekedtek tavaly az ingatlanárak.
Veszprém megyében 361 ezer, Somogy megyében 444 ezer, Győr-Moson-Sopron megyében csaknem 400 ezer, Fejér megyében megközelítően 330 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.
Pintér Balázs
Forrás: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2021/09/kikoltoztek-pest-megyebe-lekoltoztek-a-balatonra
