A kender szó hallatán sokan az illegális pszichoaktív szerre, a marihuánára asszociálnak, holott a növényből közel 25 ezer terméket lehet előállítani. A rendszerváltás előtti időkben a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növény volt Magyarországon, ami aztán a kétezres évekre csírájában halt el. Békésben néhány éve indult közmunkaprogram keretében próbálják feléleszteni az iparágat, melynek köszönhetően néhány éven belül új ipari park létesülhet a Viharsarok keleti csücskében.
A dél-alföldi régióban egykor nagy hagyománya volt az ipari célú kendertermesztésnek, 1962-ben még 23 ezer hektárral a dobogó harmadik fokára kapaszkodott fel, szorosan a cukorrépa és a napraforgó mögé. Sőt a történelmi kendertermesztés fénykorában, a XIX. század utolsó negyedében ez a szám még 82 ezerre rúgott, ami nagyobb területet ölelt fel, mint a 2010-es kendertermesztés világviszonylatban. A termesztés volumene hazánkban a rendszerváltást követően kezdett rohamosan zuhanni, éppen akkor, amikor a nyugat-európai országokban újra felfedezték a rostkenderben rejlő lehetőségeket, 2007-ben pedig végleg kitehették a magyarországi kenderiparra a zárva táblát.
A miértre a válasz látszólag nem teljesen egyértelmű, hiszen számos érv szól a termesztés mellett: a növény gyorsan nő, nagy terméshozamot produkál és sokoldalúan felhasználható, mondhatni egy részecskéje se vész kárba a feldolgozás során. A legfőbb probléma a betakarításában rejlik, rendkívül munkaigényes, sok helyen máig kézzel végzik, ezért nem meglepő, hogy a hazánkban is tomboló kézi munkaerőhiány következtében nem sokan ugranak fejest a kenderbizniszbe.
A kender az új szupernövény
A kendertermesztés egyáltalán nem a modernkor hozománya, már időszámításunk előtt is használták a mai textil elődjeként, többek között kötelet fontak belőle, ami a ma használatban lévő lenvászonhoz képest sokkalta erősebb és a vizet is jobban bírja, ezért a hajózásban sokáig egyeduralkodónak számított. Kiváló helyettesítője a fának a papírgyártásban, kevésbé szívja fel a tintát, így gazdaságosabb, ráadásul míg a fából készült lapokat mindössze 3-szor, addig a kenderből készült papírt akár 8-szor is újra tudják hasznosítani. Sokrétűen alkalmazható alapanyag a divatipar számára, készíthető belőle farmer, munkaruházat, különböző ruhaneműk, zoknik, illetve cipő is, 2016-ban például az Adidas piacra dobott egy limitált szériás kollekciót a marihuána világnapja alkalmából.
A magjából sajtolt olajról kevesen tudják, hogy többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amely jótékony hatással van a szívműködésre, alkalmazzák a hormonális rendellenességek és a bőrbetegségek gyógyításánál, több kutatás pedig már a rákgyógyítás kapcsán is pozitívan nyilatkozott róla. Az egészségre gyakorolt pozitív hatásai miatt a változatos étrend részeként saláták önteteként is bevethető, készíthető belőle margarin, de ugyanúgy a kozmetikaipari és az ipari termékek kedvelt alapanyaga, sőt még üzemanyagnak sem utolsó, viszont tény, hogy a kender biodízelként való tömeges felhasználásától még fényévekre vagyunk.
A feldolgozatlan mag elfogadott takarmánynövény az állattartóknál, megőrlését követően pedig magas fehérjetartalmú liszt nyerhető belőle, ami jó hír például a gluténérzékenyeknek, mert kitűnő helyettesítője a piacot uraló búzalisztnek. És ha még nem lenne elég a jóból, a növényi rost felhasználásával jó szigetelőanyagot és belső járműburkolatot készíthetnek, amelyre Magyarországon is ráharaptak, így éveken belül új ipari park jön létre Vésztő határában.
A kender a munkanélküliek aranya
A Békés megyei Vésztő több mint hétezer lelket számláló település, ahol a Közfoglalkoztatási portál adatai szerint 2016-ban közel 1000 álláskereső volt, tehát a település egyhetede munkanélkülinek számított. A problémát orvosolandó, a dél-alföldi városban jelentősre nőtt a közfoglalkoztatottak száma, 3 évvel ezelőtt több mint 500 főnek biztosították így a mindennapos megélhetést. 2015-ben a kormányhivatal a térségi településeken új munkahelyeket teremtő Start-munkaprogramot indított, amelynek keretében nemcsak a hazai kendertermesztést kezdték újra, hanem 25 önkormányzat bevonásával közel 1100-1200 közfoglalkoztatottnak biztosítottak megélhetési lehetőséget.
Vésztő egyike azoknak a településeknek, ahol a kezdetektől fogva 2 hektáron termesztik az ipari felhasználású kendert, amit a helyi üzemben dolgoznak fel. A jó minőségű magokat (amelyből 2016-ban 15 tonna termett a térségben) vetőmagként értékesítik, a többiből olajat préselnek, a fennmaradó masszából pedig lisztet állítanak elő. Amit helyben nem képesek feldolgozni, azt rendre más piaci szereplők vásárolják fel, így például a növény leveleit a gyógyszeripar, míg a szárát cseh, német és ausztriai cégek, akik a kész terméket a külhoni feldolgozást követően visszahozzák Magyarországra.
A békési városban működő feldolgozóüzem képviselője, Hízó Zoltán a program kapcsán elmondta, a kezdetekhez képest az utóbbi években mérséklődött a kedv a kendertermesztés terén, így az induló számhoz képest csökkent a programban résztvevő önkormányzatok száma, köszönhetően a nehéz, kézi erőt igénylő munkafolyamatoknak. A településen a kezdetekhez képest továbbra is két hektárban gondolkodnak, a feldolgozóüzem képviselője szerint ugyanis egy ekkora nagyságú területen tudják biztosan megoldani a betakarítást, így a terület nagyságának növelésébe gépesítés nélkül nem vágnak bele. Tettek kísérletet korábban a kombájnnal való betakarításra egy külsős cég segítségével, de a rossz tapasztalatok miatt visszatértek a kétkezi módszerekhez.
Hízó Zoltán a kendertermesztés múltja kapcsán elmondta, a rendszerváltás előtti időkben a régióban több termelőszövetkezet is működött, azonban ezekben szinte kizárólag a rostkender termesztésére összpontosítottak, ezzel ellentétben ők a minél nagyobb mennyiségű vetőmag termesztésére helyezik a hangsúlyt, amit helyben képesek feldolgozni. A közmunkaprogrammal párhuzamosan a Szent István Egyetem szarvasi kampuszán, támogatva az újraindult magyarországi kendertermesztést, már kidolgozták a rostnövénytermesztő és -ápoló képzés tananyagát a kenderre vonatkozóan, így az itt végzett szakemberek segítségével fokozatos fejlődést érhetnek el az újraindult ipari szegmensben.
Idén megtörtént az alapkőletétele a Vésztőn létesülő új kenderfeldolgozó ipari parknak a már meglévő üzem területén, ennek köszönhetően pedig a későbbi években várhatóan a békési kender (legalábbis a szára biztosan) az ország berkein belül marad, és belőle jó hő- és hangszigetelő téglát, valamint autóalkatrészeket és kárpitelemeket készíthetnek. A településen működő feldolgozóüzem képviselője, Hízó Zoltán a HelloVidék kérdésére kifejtette: Reméljük, hogy a projekt megvalósul, amely a munkahelyteremtés terén biztos, hogy százas nagyságrendben fog új munkahelyeket teremteni. A város közelében egy-két településen működik nagyüzem, de nálunk nagyon sok a közmunkás, ezért reméljük, hogy nekik ez a beruházás a kender révén biztosabb, magasabb jövedelmet fog biztosítani a jövőben.
