Évente 15 milliárd fa és 24 milliárd tonna termőterület tűnik el a Földről, a talaj mintegy 33%-a közepesen vagy súlyosan károsodott világszerte - áll a sivatagosodás és aszály elleni küzdelem 2016. június 17-i világnapjához időzített ENSZ-jelentésben. A talaj- és fapusztulás oka az erózió, a földek túlzott használata, elsavasodása és sóssá válása, vegyi szennyezése. Ha a földek jelenlegi használatán nem változtat az ember, 2050-re 320-849 millió hektár föld alakulhat át a füves területek, szavannák vagy erdők kárára.
A problémát a növekvő népesség és a klímaváltozás okozza: a globális populáció növekedésével, a klímaváltozás erősödésével és az embereknek a városokba költözésével egyre nehezebb lesz fenntarthatóan elegendő növényt termeszteni, élelmiszert termelni, üzemanyagot előállítani a szükségletek kielégítésére anélkül, hogy ne károsodjanak tovább a világ véges forrásai - olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Pekingben közzétett jelentésében.
A sivatagosodás és aszály elleni világnapot az ENSZ-közgyűlés 1995. évi határozata értelmében tartják június 17-én, mert 1994-ben ezen a napon fogadták el Párizsban az elsivatagosodás és szárazság elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.
FÉLSIVATAGOSSÁ VÁLT A DUNA-TISZA KÖZE
A sivatagok terjeszkedése több mint 1 milliárd ember létét, az egész földfelszín egyharmadát, Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti.
Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek számít, a Duna-Tisza közi Homokhátságot, ahol 40 év alatt 3-4 méterrel csökkent a vízszint, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. A probléma kezelésére kormányhatározat született, a tervekben 50 víztározó kialakítása szerepel – írja az MTI.
FÁKAT A FÖLDNEK
A Föld Napja Világhálózat ezért hirdette meg az idei Föld napján, hogy 2020-ig, az 50. Föld napjáig ültessünk 7,8 milliárd fát, minden ember egy fát, mert addigra 7,8 milliárdan élünk a Földön. A felhíváshoz a magyar Föld Napja Alapítvány is csatlakozott.
Forrás: http://fna.hu/hir/sivatagosodas
