A két világháború közti halasi csendőrőrs létszám- és helyproblémákkal küszködött. Sokszor a szárnyparancsnokság sem itt volt, ráadásul volt, hogy a Pécsi IV. csendőrkerület alá tartoztunk. Változatos bűncselekményekben kellett nyomozniuk a külterületen: pásztorgyilkosság, birkalopás, tanyai családi tragédiák stb. A kiskunhalasi csendőr lovastanosztály jobb helyzetben működött, egyfajta kiemelt „elitalakulat" volt. Az 1912-ben épült csendőrlaktanya nagyon fontos bázisa volt a lovastanfolyamoknak, a lóidomításnak is. Az államrendőrség kiskunhalasi kapitányságnak létszámhiánnyal nem küszködött, de rendőrtanácsosok, rendőrkapitányok jöttek-mentek a harmincas évek közepéig. Erről beszélgettünk Végső István történésszel.