A tudomány mai állása - Kína nemcsak a vasúti, hanem a közúti közlekedésben is alkalmazná a lebegő technológiát

https://index.hu/tudomany/2022/09/13/tudomany-aura-kutatas-levego-tisztitas-molekula/
Az emberi aura tisztíthatja a levegőt a testünk körül
Az auráról a legtöbb esetben valamilyen spirituális témában hallhatunk a hétköznapokban, azonban egy legújabb kutatás megmutatta, hogy a tudománynak igenis foglalkoznia kell az ember testét körülvevő láthatatlan burokkal. A tudósok ugyanis felfedezték, hogy az emberek aurája tisztító molekulák segítségével megtisztítja a levegőt a test körül. A tanulmányból kiderül, hogy az emberi test olyan molekulák együttesét állítja elő, amely akkor képződik, amikor a levegőben lévő ózon érintkezik a bőrünkben található olajokkal. Az így létrejött hidroxilgyöknek nevezett molekulák semlegesítik a toxikus molekulákat, így nemcsak a légkörben, de az emberi test körül is tisztíthatják a levegőt. Természetesen ez nem tévesztendő össze a valamely spirituális vetület kapcsán említett aurával, a kutatók ugyanis egy, a testet körülvevő saját oxidációs mezőről értekeznek. A hidroxilgyöknek vagy OH-gyöknek nevezett molekulákat korábban is elemezték már, amikor azok a napfény hatására jelentek meg, majd növekedett meg számuk a levegőben, és mint ismert, semlegesítették a toxikus molekulákat. A tudósok azonban most először találtak olyan OH-gyököket, amelyeket maga az emberi test állít elő. Ez persze nem jelenti azt, hogy feltétlenül az előnyünkre is válik, ezek a vegyületek akár károsak is lehetnek. Lehet, hogy ez tisztítja a levegőt, mielőtt belélegezzük, de nem tudhatjuk biztosan. A tanulmány szerzője szerint mivel rengeteg kémiai folyamat játszódik le az emberi kibocsátás során, további kutatásokra van szükség.


https://www.origo.hu/tudomany/20220915-megtalaltak-a-leghatekonyabb-modszert-a-siro-baba-megnyugtatasara.html
Megtalálták a síró baba megnyugtatásának leghatékonyabb módszerét
Egy tudományos folyóiratban publikált kutatás szerint, ha meg akarunk nyugtatni egy síró csecsemőt, akkor valószínűleg az a legrosszabb megoldás, ha a karjainkba vesszük és leülünk vele. Ez a kutatók szerint gyakran megemelheti a baba pulzusszámát, így még nyűgösebbé teheti. A szakemberek úgy vélik a szülők jobban járnak, ha a karjukban viszik sétálni síró babájukat. Ez a stratégia ugyanis gyakran csökkenti a baba pulzusszámát és segít neki elaludni. Ahogy arra rámutattak, mindössze 5 percnyi sétát követően a vizsgálatban részt vevő nők közel felének sikerült elaltatnia gyermekét. Aztán jön a következő kihívás: az alvó gyereket ágyba juttatni. A vizsgálat során azoknak a résztvevőknek sikerült a legjobb hatékonysággal elaltatni a gyermeküket, akik még 5 percig ültek alvó gyermekükkel a séta után. Még egy finom érintés vagy egy ajtó becsukása sem felébresztette fel a babákat. Nyilvánvaló, hogy minden baba más, de általában úgy tűnik, van valami az egyenletes járásban, ami megnyugtatja a gyerekeket.


https://hvg.hu/tudomany/20220915_lebego_auto_maglev_kina
Kína nemcsak a vasúti, hanem a közúti közlekedésben is alkalmazná a lebegő technológiát
Kína még 2021 nyarán mutatta be a „lebegő” vonatot, ami több mint 600 km/h sebességre képes. A mérnökök most ezt gondolták tovább és olyan technológiájú autókat teszteltek, amelyek egy mágneses autópálya felett, lebegve közlekednek. A beszámoló szerint az autók 3,5 centiméterrel lebegnek az út felett. Összesen öt ilyen kocsit készítettek, ami egy tesztpálya felett közlekedett. Bár a videó egy lassabb tesztről készült, a kínai mérnökök nagyobb sebességre is kapcsoltak, amely során 230 km/h értek el. A technológia lényege, hogy a járművet a mágneses erő tartja a pálya felett, így az nem érintkezik vele. Emiatt nincs súrlódás, ami jóval nagyobb sebességet tesz lehetővé. A technológia ezen alkalmazása egyelőre kezdetleges. Jelenleg az autók aljára szerelték a mágneseket, amelyek segítségével a levegőbe emelkedik. Első ránézésre nem tűnik túlságosan stabilnak a megoldás, de mivel egy projekt kezdetéről van szó, ez a jövőben egészen biztosan sokat finomodik majd. Feltéve persze, hogy nem állítják le azt, az ugyanis kérdéses, hogy mennyire lenne költséghatékony a megoldás.



Megoldották az önvezető autók egyik legnagyobb problémáját, a különböző szenzorok adatait egyesítő mesterséges intelligencia segítségével
Megoldhatja az önvezető autók egyik fő problémáját, a rossz időjárási körülmények okozta bizonytalanságok kérdését, a mesterséges intelligencia és ezzel közelebb hozhatja az önvezető járművek elterjedését. Kutatók szerint az önvezető járművek csak akkor lesznek igazán biztonságosak és megbízhatók, ha mindig precízen ismerik az aktuális helyzetüket. Ezt nehezíti, hogy rossz környezeti vagy időjárási körülmények esetén a navigációhoz használt kamerák vagy lézeres távérzékelők teljesítménye jelentősen csökkenhet, miközben az időjárásálló radarok felbontása nem mindig elegendő. Az esőben, ködben, vagy hóban történő vezetés ezért nagy kihívást jelent a mesterséges intelligenciának. Ebbe az irányba jelenthet fontos lépést a mélytanulási algoritmus, amely a kutatók szerint minden eddigi algoritmusnál jobban teljesített a különböző napszakokban és időjárási körülmények közt végzett teszteken, ha a jármű pozíciójának meghatározásáról volt szó. A mélytanulási algoritmus ügyesen egyesíti a kamerákkal, lidarokkal és radarokkal nyert információkat, úgy, hogy mindegyik szenzor előnyeit ki tudja használni. Ilyen a kamerák esetén a gazdag vizuális információ, a lidarnál a finom felbontás és a radarnál a rossz időjárással szembeni ellenállóképessége. Az öntanuló és ezért nagy adatbázisokból merítő neurális hálózattal működő algoritmus a szenzoradatok alapján az objektumok háromdimenziós, térbeli elhelyezkedését rekonstruálja. Az algoritmust normál körülmények között, nappal rögzített adatokon tanították a szakemberek, míg a tesztek éjszakai, esőben, hóban, vagy ködben rögzített adatokkal mentek. Az algoritmus jól teljesített minden esetben, és túlszárnyalta az eddigi legjobb megoldásokat, olyan körülmények esetén is, amelyekkel nem találkozhatott a tanulás alatt. A kutatók azt remélik, munkájuk közelebb hozhatja, hogy az önvezető autók biztonságosan tudjanak szinte bármilyen időjárási viszontagság közepette közlekedni.


https://index.hu/techtud/2022/09/12/napelem-uveg-energia-termeles-zold/
Elkészült a napelem üveg, amely az ablakokat helyettesítve hasznosítaná a napenergiát
A klímakutatók fő törekvése és mantrája, hogy a jövő alacsony szén-dioxid-kibocsátású legyen, ebben óriási segítség lehet a napenergia, úgyhogy megszületett a kézenfekvő ötlet: átlátszó napelemekkel helyettesítik az ablakokat. Kutatók 2014-ben kifejlesztették a műanyagra hasonlító átlátszó napelemet, amit ablakokra vagy bármilyen üvegfelületre kell felhelyezni, hogy így gyűjtse össze a nap energiáját. A kutatók több eszközt is megalkottak az átlátszó napelemes technológia fejlesztése során, de a túlnyomó részük inkább csak elnyelte a szabad szemmel láthatatlan UV- és infravörös fényhullámokat, amiket aztán átalakítottak energiává. 2020-ra végre elkészült az ablak napelem is, ami azért óriási innováció, mert üveg mindenhol van, a telefon képernyőjétől a felhőkarcolókig. Így termelhetünk áramot az iroda ablakában, otthon, az autók napfénytetőjén, az okostelefonok kijelzőjén. Csak az Egyesült Államokban hozzávetőlegesen 5-7 milliárd négyzetméternyi üvegfelület található. A hagyományos napelemek telepítése, elhelyezése igen helyigényes. A zsúfolt, nagyvárosi környezetben sokszor nem is lehet helyet találni nekik, ezzel szemben üvegek mindenhol vannak. Segítségükkel akár a nettó nulla energiafelhasználású épületek is megvalósíthatók lesznek.


https://hvg.hu/tudomany/20220915_japan_robot_erica_humorerzek_nevetes
Megmutatták a mesterséges intelligenciának, mikor és milyen módon kell nevetni
Humorérzékre tanítják a mesterséges intelligenciát a japánok. A nevetésnek számos formája létezik, az udvarias kuncogástól egészen a harsány nevetésig. A társas kapcsolatokban azonban nemcsak az számít, hogy melyiket használjuk, az sem mindegy, hogy mikor tör ki belőlünk a nevetés. A kutatók most azt igyekeznek elérni, hogy minderre ne csak az ember, a gép is rá tudjon érezni. A fejlesztők szerint az algoritmus javíthatja a gép és az ember között folyó kommunikációt. A mesterséges intelligencia egyik fontos funkciója az empátia. A kutatás vezetője úgy véli, ennek egyik módja, hogy ha a gép éppen akkor és úgy nevet, amikor és ahogyan éppen kell. Több mint 80 villámrandevús helyzetből gyűjtött adatokkal dolgoztak a kutatók. Ezek során egyetemista férfiak ültek le robotokkal beszélgetni. A gépeket kezdetben négy amatőr női színész működtette távirányítással. A párbeszédből származó adatokat az egyéni nevetésre, az udvarias és zavarban lévő ember nevetésre, valamint a mélyből jövő nevetésre osztották fel. Ezeket aztán arra használták fel, hogy megtanítsák a gépnek, egy adott helyzetben kell-e nevetni, és ha igen, a három közül melyik nevetést kell alkalmazni. Az algoritmus megtanulta a társasági, visszafogottabb, valamint a mélyről jövő nevetés közti különbséget és azt is, hogy mely helyzetekben kell egyiket vagy másikat alkalmazni. A robot humorérzékét ezután négy rövid párbeszéddel tesztelték, amelyekhez már a nevetést is hozzárendelték. Az így készített párbeszédet aztán 130 önkéntesnek vetítették le, akik pontozták a rendszert olyan szempontok alapján, mint empátia, emberszerűség, természetesség és értés. A kutatók az eredmények alapján úgy látják, a nevetés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a robotoknak saját egyéniségük legyen.
 

https://hvg.hu/tudomany/20220914_kina_szelcsatorna_hangsebesseg_repulogep_teszt
A világ legerősebb szélcsatornája készült el Kínában
Beüzemelte Kína a világ legerősebb szélcsatornáját. A levegő 2,5–11,5 km/s sebességgel áramlik benne, vagyis a hangsebesség több mint 33-szorosával egyenértékű repülést képes szimulálni. A projekten dolgozó mérnök szerint a csúcstechnológiás létesítmény számos téren segíti majd a fejlesztéseket. Ilyen például a holdra szállás, vagy épp egy olyan repülőgép kifejlesztése, ami egy órán belül a világ bármely pontjára képes eljutni. A szélcsatorna a szakemberek szerint kétszer akkora, mint a hasonló nyugati építmények, az átmérője pedig 80 centiméter. A szélcsatornában egy 840 kg-os dugattyút használnak, aminek ki kell bírni a sűrített levegő nyomását – ez a gravitáció tízezerszeresének felel meg –, miközben 540 km/h-val halad. A tesztelés során kiderült, hogy az eszköz a komoly igénybevétellel járó teszteket is kibírta anélkül, hogy deformálódott vagy sérült volna a szerkezete. A szerkezet a hiperszonikus repüléshez kapcsolódó kutatásokat segíti majd.


https://www.origo.hu/tudomany/20220913-fuzios-reaktor.html
100 millió Celsius-fokot ért el 30 másodpercen át a koreai nukleáris fúziós reaktor
Egy nukleáris fúziós reakció 30 másodpercen át tartott 100 millió Celsius-fokot meghaladó hőmérsékleten. Bár az időtartam és a hőmérséklet önmagukban nem rekordok, a hő és stabilitás egyidejű teljesítménye egy lépéssel közelebb került egy életképes fúziós reaktorhoz – amennyiben a használt technika arányosan fokozható. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy az életképes fúziós reaktor még évtizedekre van, de a járulékos előrelépések a megértésben és eredményekben folyamatosan jönnek. Egy 2021-ben végrehajtott kísérlet létrehozott egy önfenntartáshoz elég energikus reakciót, kidolgoztak elvi modelleket egy kereskedelmi reaktorhoz, miközben a munka folytatódik a kísérleti fúziós reaktorban, Franciaországban. Most Dél-Koreában sikeresen működtedtek egy reakciót extrém magas hőmérsékleteken, ami szükséges lesz egy életképes reaktorhoz, az eszköz belsejében létrehozott plazmát 30 másodpercen át stabilan tartották. A plazma kontrollálása létfontosságú. Ha megérinti a reaktor falát, a fal gyorsan lehűl, a reakciót eloltja és jelentős kárt okoz az azt tartó kamrában. Egy reaktor által létrehozott energia növelésével igazán forróvá lehet tenni a plazmát, sűrűvé lehet tenni, vagy növelni a bezárás idejét. Az alacsony sűrűség kulcsfontosságú volt, és a gyors, vagy energikusabb ionok a plazma magjánál - az úgynevezett gyors ionok szabályozta fokozás – szerves részei a stabilitásnak. De a kutatócsapat még nem teljesen érti a mechanizmusokat. A kutatók a fúziós reaktorok fizikáját egyre jobban értik, de vannak technikai akadályok, amikkel meg kell birkózni egy működő erőmű építése előtt. Ennek része azon módszerek fejlesztése lesz, hogy kivonják a hőt a reaktorból és elektromos áram generálására használják. Ha nem távolítják el a hőt, akkor túlmelegszik és leolvad reaktor. Egy hosszantartó, stabil kísérlet a legújabb bizonyítéka annak, hogy a nukleáris fúzió a fizikai problémától a mérnöki problémára tér át.


https://www.origo.hu/tudomany/20220914-ezek-a-nosteny-ragcsalok-a-jo-ritmuserzekkel-rendelkezo-himekhez-vonzodnak.html
A hím szirtiborzok ritmikus éneke játszik szerepet az udvarlás során
Köztudott tény, hogy a zenei tehetség csábító erővel bírhat. Úgy tűnik, ugyanezek a szabályok érvényesek az állatvilágban is. A hím szirtiborzok szaporodási sikere ugyanis ahhoz kapcsolódik, hogy képesek-e megtartani a ritmust az udvarlás során. Más szóval: azok a hímek, akik „jól énekelnek", nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek a párzás során. Izraeli kutató rámutatott, ezek a társas emlősök kiterjedt hangrepertoárral rendelkeznek és a hímek viszonylag sok „dalt" képesek „előadni". A szirtiborzok dalai akusztikus és időbeli szerkezettel rendelkeznek, ami jól tükrözi a jeladó minőségét és társadalmi státuszát. A dalok menete hasonló mintákat követ, mint az emberi zenei stílusokban. A dalaikban regionális dialektusok vannak, így a közelben élő egyének jobban hasonlítanak egymáshoz. Az udvarlási dalokban fellelhető ritmus szerepét vizsgálva a kutatók a szirtiborz közösségek napi reggeli tevékenységét figyelték meg 2002 és 2013 között egy izraeli természetvédelmi területen. Információkat gyűjtöttek a viselkedésekről és a hangadásokról, majd a genetikai adatokat és hangfelvételeket a laboratóriumukban elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy a szirtiborz hímek stabil ritmust tartanak és a hangokat rendszeres időközönként hallatják. A gyakrabban éneklő hímeknek általában több túlélő utóda születik. Ennek az az oka, hogy bizonyos ritmusok és stabilitás a reproduktív sikerhez kapcsolódik. Bizonyos fiziológiai gyengeségek negatív hatással lehetnek a szirtiborzok azon képességére, hogy precíz és ritmikus hívásokat hozzanak létre. Ez azt mutatja, hogy a hímek udvarlási énekének ritmusa az egészség jelzője, valamint a nőstények számára a leendő partnerek megfelelő mutatója lehet.


https://www.origo.hu/tudomany/20220908-halhatatlanna-valt-egy-allat-nem-fogja-elhinni-hogyan-csinalta.html
Megfordítja öregedési folyamatát egy medúza faj, ami által halhatatlanná válik
Létezik egy faj, amelynek gyakorlatilag sikerült elérnie a halhatatlanságot, olyan értelemben, hogy nem öregszik meg. Egy medúza fajta élvezi ezt a kiváltságot. Kutatók most összevetették a génállományát halandó társai genomjával, hogy kiderítsék, mi a titka. A genetikusok azt remélik, hogy ha a medúza DNS-ét összevetik a közeli rokonfajokéval, az segít majd megérteni az öregedés folyamatát és azt, miként kerülhetjük el a látszólag elkerülhetetlent. Egy folyóiratban megjelent tanulmány két medúza génállományát hasonlította össze, hogy fényt derítsenek a különbségekre, ezenkívül további rokonfajok genomját is vizsgálták. Meglepetésre a tudósok nem találtak egyetlen olyan jól beazonosítható genetikai trükköt sem, amely a jelek szerint a fiatalság forrása lenne. Ehelyett ún. potenciális hozzájárulók széles skáláját azonosították. A tanulmány a medúza genomjának két olyan jelentős aspektusára irányította a figyelmet, amely a rokonoknál nincs jelen. Az egyik elnémít két génkifejeződést irányító fehérjecsaládot, a másik az őssejtek azon képességét, hogy az életciklus megfordításával olyan sejtekké alakuljanak, amilyenné csak szeretnének. A legizgalmasabb kérdés persze az, hogy a most megszerzett ismeretekből az emberiség profitálhat-e valamilyen módon? Ennek megválaszolására egyelőre nem áll rendelkezésre elég ismeretanyag, de a tudósok szerint nem érdemes abban reménykedni, hogy a közeljövőben valamilyen formában elérhetjük az örök fiatalságot.


https://raketa.hu/kina-valami-olyat-talalt-a-holdon-ami-elharithatja-a-legnagyobb-akadalyt-a-szinte-vegtelen-energia-utjabol
A hélium-3 jelentőségét a fúziós reaktorok elindulása adhatja
Akad valami a Holdon, amiből nagyon kevés fordul elő itt a Földön. Ez pedig a hélium-3 nevű izotóp. Elképzelhető, hogy a hélium-3 lesz a jövő legfontosabb nyersanyaga, amely a fúziós reaktorokat hajtja. A legjobb energiaforrás a Nap. Az igazán jó pedig az lenne, ha a Nap energiatermelését valahogy le tudnánk utánozni – erre az elképzelésre alapulnak a fúziós reaktorok. A fúziós erőmű a hidrogén két izotópjának: a trícium és a deutérium reakciójára épül. Nagyjából minden ötezredik hidrogénatom az óceánokban deutérium, vagyis itt a Földön sok fordul elő belőle természetesen is. Más a helyzet a tríciummal – ebből ugyanis csak nyomokban tartalmaz valamennyit az atmoszféra felső rétege, illetve melléktermékként a nukleáris reaktorok is előállítják nagyon kicsi mennyiségben – de ezt csak nagyon kevés reaktor gyűjti össze. Mivel a trícium rendkívül instabil és 12,3 éves felezési idővel bír, ez azt is jelenti, hogy a meglévő készletek maguktól is gyorsan elfogynak. A trícium egyébként a radioaktív bomlás során a már stabil, de így is nagyon ritka hélium-3 izotóppá alakul át. Az instabil trícium helyett azonban a reaktor elvileg működhet a deutérium és a hélium-3 izotópok fúziójával is, sőt ez a reakció nem csak hatékonyabb, de „tisztább” is, mivel a kölcsönhatás során nem neutron, hanem proton termelődik, amit a pozitív töltése miatt könnyen lehet raktározni. Sajnos sokat ez sem segít rajtunk, mivel a hélium-3 sem megújuló forrás, így természetesen ez az anyag vagy ősrégi csillagokból került ide még a bolygónk kialakulásakor, vagy mi magunk állítjuk elő ipari úton a trícium bomlásával. Az energiatermelésben nagyon is fontos nyersanyagról beszélünk: a becslések szerint 25 tonna hélium-3-mal az USA teljes energiaszükséglete kielégíthető lenne egy éven keresztül. Tehát kevés a trícium, ellenben a hélium-3 készletünk sem épp bőséges, és egyik sem megújuló forrás. Elképzelhető azonban, hogy a megoldás egy erősen metaforikus karnyújtásnyira található: a Holdon. 1986-ban a kutatók úgy becsülték, hogy a Holdkőzet egymillió tonna hélium-3-at tartalmazhat. A Holdon egyébként azért akad több hélium-3, mivel a bolygónkkal ellentétben azt nem védi mágneses mező, így ez az anyag könnyen odakerült a napszéllel.