Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

A tudomány mai állása - Nagyobbra nő egy egérfajta az Andok esős területein, mint az esőárnyékosabb felén

Műsorvezető: 2022. szeptember 20. kedd, 10:45 Meghallgatva: 216 alkalommal

https://raketa.hu/a-voyager-1-reg-kikapcsoltnak-hitt-szamitogeprol-kuldott-uzeneteket-a-csillagkozi-terbol
Kikapcsoltnak hitt számítógépről küldött üzeneteket a szonda a csillagközi térből
Felgöngyölítette a hónapokkal ezelőtt kezdődő rejtélyes esetet a NASA, de azt, hogy a szonda miért kapcsolt át egy olyan számítógépre, amelyet működőképtelennek hittek, még nem derült ki. A 45 éve utazó szondáról májusban különös üzenetek kezdtek beérkezni a földi irányítóközpontba: a küldött adatok arról tanúskodtak, hogy a rendszer valamely részével kapcsolatban probléma lépett fel, mivel érvénytelen adatokat közvetített az eszköz. A vizsgálatok alapján az általános működésében nem történt hiba, a szonda továbbra is gyűjtötte és közvetítette az adatokat, valamint a kommunikációra való képessége is azt bizonyította, hogy az antennái a megfelelő irányban állnak és a védelmi rendszer sem állította biztonsági üzemmódba az űreszközt, vagyis az anomália kiinduló forrása nem volt egyértelmű a szakemberek előtt. Az ellenőrzés után végül kiderült, mi okozta a furcsa esetet: a NASA augusztus 30-ai jelentésében elmondta, hogy tulajdonképpen nem küldött téves információkat a szonda helyzetéről, viszont a jeleket egy olyan számítógépen át kezdte közvetíteni, amelyről azt feltételezték, hogy régen kikapcsolt és ez a komputer módosította az adatokat. A rendszer a nem megfelelő számítógépre való átállásra valószínűleg egy másik fedélzeti számítógéptől kapta az utasítást, de ez egyelőre csak teória, az eset mögött meghúzódó okokra a további vizsgálatok során derülhet fény. A szondát a felmerülő nehézségek ellenére is 2025 után is szeretné működőképes állapotban tartani a NASA, így azon dolgoznak, hogy a rendszerrel kapcsolatos gondok megoldódjanak és a tudományos eszköz még sokáig gyűjthesse az információkat a csillagközi térben.


https://index.hu/techtud/2022/09/01/mars-perseverance-mit-moxie-oxigen-fejleszto-rendszer-sikeres/
Bevált a Mars-járóra telepített oxigénfejlesztő, ezért nagyobbat építenek belőle
Sikeresen állít elő oxigént a Marson egy uzsonnásdoboz-méretű szerkezet. A tavaly február óta működő rendszer nagyjából annyi oxigént állít elő, mint egy átlagos fa a Földön. A kutatók most egy jóval nagyobb teljesítményre képes verziót juttatnának el a vörös bolygóra az emberek érkezésének előkészítése érdekében. Az eszköz a Mars 95 százalékban szén-dioxidból álló légköréből termel oxigént. Eddig hét alkalommal, különböző feltételek közepette indították be és minden alkalommal működött. Az oxigénfejlesztő, amely a NASA bolygókutató központja által kifejlesztett Mars-járó fedélzetén jutott el a vörös bolygóra, bebizonyította, hogy minden évszakban és a nap bármely szakában képes feladata ellátására. A kutatók elképzelései szerint a rendszer méretarányosan megnövelt változatát küldenék a Marsra. Ez a szerkezet még az emberes Mars-utazás előtt kezdené meg működését a vörös bolygón. A szerkezet folyamatosan termelné az oxigént, immár több száz fa teljesítményét produkálva.


https://raketa.hu/sugarzasvedelem-magyar-dozismero

Magyar műszerekkel vizsgálják az űrbeli sugárzás emberi szövetekre gyakorolt hatását
Szerepet kapnak a magyar dózismérők is az amerikai űrprogram küldetésének első szakaszában, amelynek során Hold körüli útra indul egy rakéta által szállított kapszula. A fedélzeten utazó fantomok olyan bábuk, amelyek az emberi test imitálására lettek kialakítva, hogy az űrbeli körülmények közötti különféle, a szövetekre gyakorolt sugárzási hatásokat mérjék a segítségükkel. A kísérletekben számos nemzetközi partner vesz részt a saját fejlesztésű eszközeivel, közéjük tartoznak a magyar dózismérők is, amelyekkel a testet érő sugárterhelésről gyűjtenek adatokat. A különböző szövettípusok más-más módon és mennyiségben nyelik el a sugárzást és a dózismérőkkel mért adatok segítenek annak megállapításában, hogy ezek a sugárzási értékek milyen módon hatnak vagy mennyire károsak a szövetekre nézve a Föld védelmet nyújtó mágneses terének határain kívül. Ahhoz, hogy pontos adatokat kaphassanak a kutatók a sugárterhelés szintjéről és ez alapján fel tudják mérni a lehetséges egészségügyi következményeket, a babák egyikén sugárzásvédelmi öltözék lesz majd, a másik viszont enélkül utazik, így összehasonlítási alapot nyújt a kísérlethez. A bábuk különlegessége, hogy kialakításuk a női test felépítését követi, beleértve a csontok, a lágyszövetek és a szervek imitálását, mivel a női szervezet érzékenyebben reagál a sugárzásra. A 42 napos kísérlet eredményeiből megtudható majd, hogy milyen sugárzási viszonyok uralkodnak az űrhajóban, és mennyire hatékony a sugárvédelmi mellény.


https://hvg.hu/tudomany/20220831_szamitastechnikai_rendszerek_kutatas

Magyar kutatási eredmények reformálhatják meg a számítástechnikát
Sikeresen zárultak azok a magyar kutatások, amelyek a későbbiekben újfajta számítástechnikai rendszerek alapjául szolgálhatnak. A számítástechnikában jelenleg használt mikroelektronikai eszközök technológiája elérte a határait. Igaz ez a számítógépprocesszorok órajelére, a kapcsolási sebességre és az egy bit tárolására alkalmas memória fizikai méretére is. Ahhoz, hogy ennél több nagyságrenddel gyorsabban lehessen logikai műveleteket végrehajtani, alapvetően új kapcsolási architektúrákat kell kidolgozni, az új építőelemeknek pedig, az információsűrűség növeléséhez szükséges, legfeljebb néhány nanométeres mérettartományban kell lenniük. Magyar kutatócsoport olyan anyagi rendszerekkel indított kutatásokat, amelyekkel molekuláris és/vagy nanooptikai szinten több nagyságrendet lehet növelni a kapcsolási sebességen. A 2017 júliusában indult, és idén véget ért projekt keretében a kutatók sikeresen fejlesztettek olyan nanooptikai és lézeres mérési módszereket, amelyeknek köszönhetően fontos felfedezéseket tettek a lézerfény által irányított elektronok nanométeres tartományban történő mozgásáról, valamint az alkalmazásokban használható molekulák időskálán történő átalakulásairól. Az eredményeknek köszönhetően pedig javaslatokat tudtak tenni a megfelelő kapcsolási architektúrák kialakítására, amelyekre a nemzetközi kutatói közösségben is sokan felfigyeltek.


https://raketa.hu/konnyekbol-azonositja-a-rakos-megbetegedest-egy-uj-kontaktlencse
Könnyekből azonosítja a rákos megbetegedést egy új kontaktlencse
A tumor jelenlétére utaló biomarkereket azonosítja az új kontaktlencse, így invazív beavatkozás nélkül gyűjt információkat a potenciális rákos megbetegedésről. A kontaktlencsék modernebb változatai már közel sem csak a látás hibáinak javítására szolgálnak: egyes változataik elektronikával felszerelve miniatűr számítógépet alkotnak, amelyek a kiterjesztett valóság élményét nyújtják a felhasználóknak nehéz sisakok vagy szemüvegek viselése nélkül, más verziók a zöld hályogot és egyéb szembetegségeket képesek detektálni, megkönnyítve a diagnosztizálást. A kutatók által fejlesztett kontaktlencse is hasonló extra funkcióval rendelkezik, csakhogy az eszköz nem a szemre jellemző egészségügyi problémákat, hanem a testben kialakult rákos daganatra utaló jeleket érzékeli. A lencse a szembe helyezve az úgynevezett exoszómák jelenlétét detektálja: ezek a könnyben, vérben és agy-gerincvelői folyadékban lévő apró hólyagok, amelyek a sejtek membránjához kötődnek és a sejtek eredetéről árulkodó jeleket hordozzák. A kontaktlencse mikroméretű kamráiban antitestek helyezkednek el és ezek ejtik csapdába az exoszómákat, a kapcsolódás során pedig különféle nanorészecskékkel történő jelölések következtében fellépő elszíneződés segíti a szelektálást, hogy egyértelmű legyen a tumorra utaló nyomok felismerése. A kontaktlencse képességeit egyelőre csak laboratóriumi kísérletekben tették próbára, valamint csak előzetes diagnosztikai eszköznek használható, de a segítségével a jövőben elkerülhetővé válhatnak a sokkal invazívabb, bonyolultabb vizsgálatok és a kórmeghatározás során hasznos kiegészítő lehet az orvosok számára.


https://www.origo.hu/tudomany/20220901-szegedi-kutatok-arany-nanoszerkezetei-segithetik-a-daganatok-korai-felismereset-1.html

Arany nanoszerkezetek segíthetik a daganatok korai felismerését
Magyar kutatók munkája nyomán a jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot. Magyar kutatócsoport több mint egy évtizede kezdett el foglalkozni nemesfém tartalmú nanoszerkezetekkel, az első néhány évben ezek előállításának kérdéseit vizsgálta. Mintegy három évvel ezelőtt - az országban elsőként - kezdtek olyan nemesfémtartalmú nanoszekezetű anyagokat előállítani, amelyek intenzív fluoreszcenciát mutatnak, ha UV-fénnyel világítják meg őket. E nanoszerkezeteket teljesen új, főként orvosbiológiai alkalmazási területeken igyekeznek felhasználni. Zöldkémiai úton - vagyis környezetbarát alapanyagokból - előállítható molekulákat fognak fejleszteni. Így az előállítási folyamat költséghatékony, a termékek pedig biokompatibilisek lesznek: vagyis a szervezetbe kerülve jó eséllyel nem fognak mellékhatásokat kiváltani. A szakemberek egyik célja optikai érzékelőrendszerek fejlesztése. Ezek a részecskék különféle színekben intenzíven fluoreszkálnak. Amikor a nanoszerkezetek kölcsönhatásba lépnek a célmolekulával, akkor megváltozik a fluoreszcenciájuk, így jelezve a keresett anyag jelenlétét. A mostani kutatás alapkutatás jellegű, de azt természetesen a kutatócsoport-vezető sem zárja ki, hogy ha a vizsgálatok ígéretes eredményt hoznak, esetleg valamely készítményt szabadalmaztatni is tudják, akkor ez felkeltheti valamelyik gyógyszercég érdeklődését. Ez pedig elvezethet a klinikai alkalmazásig is.

https://hvg.hu/tudomany/20220901_munka_tanulas_kutatas_tanulmany

Apró szünetek tehetik még eredményesebbé a tanulást és a munkavégzést
Rövid szünetek beiktatása jó közérzetet biztosít a napi tanuláshoz vagy munkavégzéshez. A legalább néhány másodperces, de legfeljebb tízperces szünetek pozitív hatással lehetnek az emberek közérzetére. Ezek az úgynevezett mikroszünetek, rövid megszakítások csökkenthetik a fáradtságérzetet a mindennapi munkában vagy tanulásban, egyben növelhetik is az energiaszintet. A napi, általában fél- vagy egy órás szünet sokak számára a mindennapi élet része, a kutatók szerint több, tízpercesnél rövidebb idejű mikroszünet viszont jó közérzetet biztosít. A kutatók egy metaanalízis keretében 22, a témában korábban megjelent tanulmányt értékeltek. Eredményeik szerint a mikroszünetek után az emberek energikusabbnak, valamint kevésbé fáradtnak érezték magukat. Arra vonatkozóan viszont az elemzés nem hozott egyértelmű eredményeket, hogy az emberek a szünet után produktívabbak-e vagy sem, csak azt állapították meg, hogy a teljesítmény nem csökkent. Ezek a mikroszünetek valójában nem a regenerálódást szolgálják, hanem a túlzott kifáradás megelőzését. Sok munkavállaló úgy érezheti, a szüneteket „kontraproduktív viselkedésnek” tekinthetik, ezért a kutatók arra kérték a vezetőket, hogy a jövőben ösztönözzék alkalmazottaikat mikroszünetek tartására. Ezek egyébként az egyetemi hallgatóknak is segíthetnek abban, hogy feltöltődjenek például az előadásokon.


https://gyartastrend.hu/cikk/nyomtathato-gyantat-allitottak-elo-pla-muanyagbol

https://newatlas.com/materials/pla-plastic-3d-printing-resin/
Nyomtatható gyantát állítottak elő politejsav alapú műanyagból
Kidolgoztak egy eljárást tudósok, amellyel az elsődleges rendeltetésének betöltése után 3D-nyomtatható gyantává lehet konvertálni a bioplasztik műanyagot. Bár a politejsav alapú bioplasztik műanyagok környezetbarátabb típusai közé tartozik, természetbeni nyomtalan felszívódása esetenként akár egy évszázadig is eltarthat. Az újabban megkomponált procedúra keretében első lépésben a politejsav alapú műanyagot alkotó hosszú molekulaláncokat egy vegyület segítségével felszabdalják. Ilyen módon egyszerű monomerek jönnek létre, amelyek a műanyagok alapvető építőelemeinek számítanak. A következő szakaszban a monomereket már egy új konstrukcióba rendezik, melynek folyományaként az additív gyártásban előszeretettel alkalmazott változatokhoz hasonló, fényre keményedő gyanta keletkezik. Különböző tesztobjektumok kinyomtatásakor kiderült, hogy ez a gyanta a kereskedelemben kapható elődjeiéhez hasonló vagy azokéinál kedvezőbb mechanikai és termikus tulajdonságokkal rendelkezik. A tudósok abban bíznak, hogy a kísérletük az ipari szereplőket az újrahasznosítására fogja ösztönözni. A módszer amerikai ötletgazdái azon fognak munkálkodni, hogy a technológiát idővel a PET plasztikra is hozzáigazítsák.


https://ng.24.hu/termeszet/2022/09/01/ez-az-allat-nagyobbra-no-az-esotol/

Nagyobbra nő egy egérfajta az Andok esős területein, mint az esőárnyékosabb felén
Egy dél-amerikai egérféle az Andok esős oldalán nagyobbra nő, mint a száraz, esőárnyékban lévő felén. Könnyen lehet, hogy egy eddig fel nem ismert biológiai szabályszerűséget fedezett fel az a kutatócsoport, amely egy dél-amerikai, az Andok nyugati és keleti oldalán egyaránt élő kis egérszerű rágcsáló egyedeit mérte fel. A kutatók eleinte azt hitték, külön fajba tartoznak a hegység két oldalának egerei, ám a genetikai adatok alapján biztosan azonos faj egyedei voltak, mégis igen nagy méretkülönbséggel, az élőhelyük szerint. Az okok feltárása céljából 450, e fajhoz tartozó, múzeumokban őrzött koponyát vizsgáltak meg. Bár az egerek mérete a rendelkezésre álló források szabályát látszott követni, ám nem volt világos, mi okozta ennek különös földrajzi mintázatát: miért volt több forrás az Andok nyugati lejtőin, mint a keletin. Esőárnyéknak nevezzük azt, amikor egy hegy egyik oldalán a felemelkedő légtömeg kicsapódó párája még azon az oldalon lehull, majd a hegy túloldalán a leszálló légtömeg szárazzá válva nem ad csapadékot. E hatásnak köszönhetően igen éles különbségek alakulhatnak ki a hegyek két oldala közt, az esős oldalon dús erdők, a száraz oldalon sivatag is lehet. Ennek alapján a kutatók ismét megvizsgálták az egerek méretét és beigazolódott a feltételezés: az állatok mérete megfelelt annak, mennyire volt esős vagy esőárnyékban lévő hely az élőhelyük. Bár most csak egy fajra vonatkoztak a megállapítások, a kutatók úgy vélik, más állatcsoportok esetében is érdemes lenne vizsgálni ezt a lehetőséget.


https://ng.24.hu/termeszet/2022/08/31/a-bogar-aki-a-hatso-zsebeben-hordja-a-szimbiontait/
Zsebben hordja a szimbiózisban élő mikrobákat egy bogárfaj
Sok állat életéhez nélkülözhetetlenek a velük szimbiózisban élő mikrobák, ezeket az anyáktól öröklik, ám a bogarak életében a teljes átalakulás különös akadályt állít az öröklési folyamat elé. Egy gyapjasbogár-faj a vele szimbiózisban élő baktériumok segítségével védekezik a gombák okozta fertőzések ellen, amelyek a lárváját, bábját támadhatják meg. A bogáranyák az ivarszervük közelében tartják e baktériumokat, amelyeket peterakáskor minden egyes petén kis csomagokként elhelyeznek az utódok védelmére. A baktériumok termelte antibiotikus anyagok védik a petéket, lárvákat és bábokat a kórokozó gombáktól. Bár a baktériumok segítsége elengedhetetlen a bogarak fejlődéséhez, ahhoz, hogy generációkon keresztül lehessen őket átörökíteni, különleges megoldásra volt szükség. Amikor a nőstény lárvák bebábozódnak, a bábok hátán, kis zsebecskékben tárolják és táplálják a baktériumaikat, majd, amikor az átalakulás után kikelnek, e zsebekből hátrafelé kipasszírozzák az ivarnyílásukhoz, amelyek aztán eljutnak a petevezeték menti tárolóikba. A hím bogaraknál nem játszódik le ilyen folyamat, sőt náluk a bábkori hátzsebek is csak jelképesek. A kutatók mikroszkopikus méretű fluoreszkáló gyöngyöcskékkel hintették be a bogár bábjait, és aztán megfigyelték, amint a kifejlett bogáron, amikor az kibújik a bábból, a gyöngyök az állat hátulsó felénél gyűltek össze. Ebből feltételezték, hogy a baktériumok hasonló módon juthatnak el az állat hátáról annak ivarnyílásához. A társas rovarok a fészek falain tárolják azokat a mikrobákat, amelyek védik az utódnemzedéket, de a magányosan élő rovarok más és más stratégiát fejlesztettek ki e célra. A gyapjasbogár egészen különleges módszert talált erre.


https://raketa.hu/proton-bajos-kvark-felfedezes

Különös dolog derült ki a protonról: saját magánál nehezebb részecskét is tartalmazhat
A protonok eddig nem ismert, csak sejtett oldalára derült fény egy új kutatásban. A protonok felépítését a kvarkok felfedezése után sikerült tisztázni: ezeknek a szubatomi részecskéknek a létezését két fizikus jósolta meg 1964-ben, hogy magyarázatot adjanak azoknak a folyamatoknak a nem várt eredményeire, amelyeket manapság már sokkal nagyobb létesítményekben, hatalmas részecskegyorsítókban vizsgálnak a kutatók. Az első részecskeütköztető terveit már 1943-ban szabadalmaztatták, de az igazán alapos és a részecskék tulajdonságaiba jobb betekintést nyújtó kísérletek elvégzésére lehetőséget adó Nagy Hadronütköztetőt és más, modern társait csak jóval később építették fel, azt azonban már korábban is tudni lehetett, hogy a sokáig a legalapvetőbb, további részekre bonthatatlannak hitt egységeket nem a protonok, neutronok és elektronok jelentik, hanem ezeknél is kisebb részecskék. A bájos részecske felbukkanása nem protonütközetések hatására, hanem természetes módon, beavatkozás nélkül történik meg, de rendkívül ritkán, a protonok energiájának kevesebb mint egy százalékát adják a bájos részecskék. A mérések során a Nagy Hadronütköztetőben zajló ütközetések évtizedek alatt összegyűjtött adataira támaszkodtak a fizikusok, azonban nem kifejezetten az ütközések következtében fellépő hatásokat elemezték, hanem azt kutatták, hogy vajon önmagától is megtörténhet-e, hogy megjelenik a protonban a nehezebb elem is. A valószínűsége a rendhagyó szerkezetű proton kialakulásának azonban egészen csekély.


https://liner.hu/tuzallo-fa-bevonat-teszteles-kutatok-ujdonsag/

https://interestingengineering.com/innovation/invisible-coating-fireproofs-wood
Faanyagokra szánt tűzálló bevonat készült
Különleges bevonatot készítettek szingapúri kutatók, ami a faanyagra kerülve bizonyos mértékben tűzállóvá válik. A faanyag megvédéséhez készült bevonat egy átlátszó zseléhez hasonlít, amely szabad szemmel szinte alig látható, egyben rendkívül hatékony. Sok épületben használnak tűzgátló festékkel bevont faanyagot, ám ez a megoldás nem a legjobb, ugyanis elvész tőle a fa természetessége, valamint esztétikailag sem a legszebb. A szingapúri kutatók ötlete ehhez képest sokkal visszafogottabb, mivel a felkenés után alig látszik, emellett a fa természetességét sem rejti el, ám ami a legfontosabb, hogy rendkívül hatékony: a benne lévő vegyület a gyantával kölcsönhatásba lépve valamilyen szinten megvédi az anyagot a tűz káros hatásaitól. A kutatók szerint az anyag nagy előnye, hogy nem krémszerű, sokkal inkább egy átlátszó zseléhez hasonlít, amely szabad szemmel szinte alig látható, ha pedig ki is gyullad a fa, amire felvitték, füst csak minimális mértékben fog keletkezni.













 

Adás hallgatása