Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

A tudomány mai állása - 140 km/h-val is mehet a Magyarországon gyártott alkatrésszel üzemelő hidrogénvonat

Műsorvezető: 2022. szeptember 13. kedd, 08:21 Meghallgatva: 202 alkalommal

https://hvg.hu/tudomany/20220829_alstom_coradia_ilint_vonat_hidrogenvonat_evb_lnvg
Pilótaengedély sem szükséges az új elektromos repülőhöz, melyet elsősorban gazdálkodók számára fejlesztett egy amerikai cég. Sikeresen végrehajtotta első olyan tesztrepülését egy amerikai cég által fejlesztett elektromos repülő, melynek fedélzetén már ember ült. Az eszköz elektromos, függőleges fel- és leszállásra képes gép, amiket rotorok hajtanak. A cég által fejlesztett ultrakönnyű géppel ember is közlekedhet, ehhez pedig semmilyen pilótaengedélyre nincs szükség – legalábbis az Egyesült Államokban, a jelenlegi szabályozás szerint. A vállalat azt reméli, hogy az elektromos repülő hasznos lehet a gazdák számára, akiknek nagy területet kell bejárniuk. A szerkezettel olyan helyekre is el tudnak repülni, amik nehezen, vagy egyáltalán nem megközelíthetőek. A repülőt hat propeller működteti, a pilóta pedig az eszköz közepén foglal helyet. A cég szerint a szerkezet a vízre is le tud szállni, így semmilyen futópályára nincs szükség sem a felszálláshoz, sem pedig a landoláshoz. A szerkezet 130 kg-os, és legfeljebb 91 kg hasznos terhet tud magával vinni. Az akkumulátor időjárási viszonyoktól függően nagyjából 25 percnyi repülést tesz lehetővé, ami a hatótávolság szempontjából 40 kilométert jelent. Az egység kivehető, így akár több is rendelkezésére állhat a felhasználónak. A készülék végsebessége 93 km/h, de az utazósebessége nagyjából 65 km/h. A repülő legfeljebb 213 méterig képes emelkedni.


https://24.hu/tudomany/2022/08/27/voyager-1-hol-jar-urszonda-nasa-csillagkozi-ter/

A naprendszeren kívül jár a NASA űrszondája. A csillagközi térben halad jelenleg a NASA 45 éve útnak indított űrszondája, melynek jelét a felújítás alatt álló, kaliforniai rádióobszervatórium fogta. A rendszer 42 antennájából 20-at használva érzékelte az űrszonda jelét, 15 percnyi adatot rögzített, az információkat pedig lementették. Az űrszonda a legtávolabbi ember alkotta objektum. A kutatók szerint jeleinek detektálása jól mutatja a rádióobszervatórium erejét és képességeit. Az űrszonda nagyjából 23,3 milliárd kilométerre jár a Földtől, ez a Nap-Föld távolság mintegy 156-szorosa. Az űreszköz útja során felbecsülhetetlen értékű információkat gyűjt. Az űrszonda még nem érte el az üstökösökből és aszteroidákból álló Oort-felhőt, ezt a régiót korábban egyetlen űreszköz sem kereste fel. Az út 300 évig tartana, az űrszonda üzemanyaga viszont 2025-ben elfogyhat.


https://index.hu/techtud/2022/08/27/csillagaszat-exobolygo-jwast-webb-urteleszkop-wsp39b-szendioxid/

Exobolygón talált szén-dioxidot a NASA űrteleszkópja. Szén-dioxidot észlelt egy 700 fényévre található bolygón a NASA csillagászati távcsöve. A Szaturnusz tömegű, de Jupiter méretű forró gázóriást más űrteleszkópok is vizsgálták. Korábban víz, nátrium és kálium jelenlétét mutatták ki a légkörében. Ez az első eset, hogy sikerült pontosan megmérni a szén-dioxid mennyiségét egy exobolygó légkörében. A mérésnél használt spektrográffal más, Földhöz hasonló kőzetbolygók légkörét is vizsgálhatják. Az ilyen mérésekkel a csillagászok megbecsülhetik egy bolygón fellelhető összes szén mennyiségét, ami mutatja annak a csillagrendszernek az összetételét, amelyben az égitest létrejött. A NASA csillagászati távcsövének kimagasló képességeivel, rutinszerűen kereshetnek a kutatók szén-dioxidot forró Jupiter szerű égitesteken és a Földhöz hasonló hűvösebb bolygókon. Az exobolygó nagyon közel kering csillagához és négynaponta kerüli meg azt.


https://hvg.hu/tudomany/20220829_alstom_coradia_ilint_vonat_hidrogenvonat_evb_lnvg
140 km/h-val is mehet a Magyarországon gyártott alkatrésszel üzemelő hidrogénvonat. Forgalomba állt a világ első hidrogénvonata. Az üzemanyagcellás meghajtású járművek csak gőzt és kondenzvizet bocsátanak ki, miközben alacsony zajszint mellett üzemelnek. A német vasúti és közlekedési vállalat 14 hidrogénüzemű regionális vonatot üzemeltet majd, amelyek fokozatosan felváltják a 15 dízelvonatot. Az 1000 kilométeres hatótávolságnak köszönhetően, az emissziómentes üzemű modellek egész nap egyetlen hidrogéntartállyal tudnak közlekedni a vasúttársaság hálózatán.   Számos ország villamosítási projektje ellenére az európai vasúthálózat jelentős része hosszú távon nem lesz villamosított. Sok országban még mindig jelentős mennyiségű dízelüzemű vonat van forgalomban, Németországban például több mint 4000 darab. A világ első hidrogénvonata hidrogén üzemanyagcellával működik és elektromos energiát termel a meghajtáshoz. Ez a teljesen emissziómentes vonat csendes, és csak vízgőzt és kondenzvizet bocsát ki. A gyártó szerint a vonat legfontosabb újításai közé tartozik a tiszta energiaátalakítás, a rugalmas energiatárolás akkumulátorokban, valamint a hajtóerő és a rendelkezésre álló energia intelligens kezelése. A vonat 80 és 120 kilométer/óra közötti sebességgel közlekedik, a maximális sebessége pedig 140 kilométer/óra. A hidrogén, mint vonatok által használt üzemanyag jelentősen csökkenti a környezetterhelést, mivel egy kilogramm hidrogén körülbelül 4,5 liter dízel üzemanyagot helyettesít. A későbbiekben tervezik a hidrogén helyszínen való előállítását elektrolízissel és regeneratív módon előállított villamos energiával; a megfelelő bővítési területek pedig rendelkezésre állnak. A németországi premiernek magyar vonatkozása is van, a vonat forgóvázkeretét Magyarországon készítik. 


https://ng.24.hu/tudomany/2022/08/23/tengerviz-segitheti-a-betonipar-zolditeset/

Tengervízből kivont magnéziummal készült cement zöldítheti a betonipart. A cementgyártás jelenleg igen nagy mennyiségű szén-dioxid-kibocsátásáért felel, ám egy új eljárással ennek egy részét ki lehetne váltani. A betonhoz cement kell, az pedig egyelőre nem helyettesíthető anyag, viszont rengeteg szén-dioxid-kibocsátásával jár az előállítása és nem csupán az energiafelhasználása miatt. Egy kutatócsoport nemrégiben mészkő alapanyag helyett a tengervízből kivont magnéziummal készített cementet, amellyel a beton egy részében kiváltható a klasszikus típus. Elképzelésük alapján a tengervízben nagy mennyiségben rendelkezésre álló magnéziumionokat használhatnák fel a cementhez úgy, hogy magnézium-hidroxidot, a magnézium alapú cement előanyagát készítenek belőle. A portlandcement gyártásakor a mészkő hevítése során rengeteg szén-dioxid szabadul fel, a magnézium alapú cement gyártásakor ezt a folyamatot megfordítják, s az így készülő alapanyag szén-dioxidot nyel el. A magnézium-hidroxidból alacsony hőmérsékleten, szén-dioxid felvételével jön létre az a magnézium-karbonát, amely azután számos, a klasszikus cementhez hasonló területen felhasználható. Bár az előállítás energiaigénye azonos a klasszikus portlandcementével, azzal, hogy szén-dioxidot von el, megfordítja a cementgyártás szénmérlegét, ha pedig a felhasznált energia is megújuló forrásból érkezik, ez még tovább javít a helyzeten. A magnézium alapú cementet vasbeton gyártására nem lehet felhasználni, mert a portlandcementétől kissé eltérő kémhatása miatt a betonvasak korrózióját nem gátolja meg, azonban másféle felhasználásra, például betontéglák, térkövek gyártására tökéletes.


https://raketa.hu/akar-48-oran-keresztul-is-kepes-folyamatos-ultrahangkepet-adni-az-mit-kutatoi-altal-fejlesztett-hordhato-erzekelo
Akár 48 órán keresztül is képes folyamatos ultrahangképet adni a viselhető készülék. Az ultrahangos vizsgálatokat forradalmasíthatja egy postai bélyeghez hasonló méretű hordható érzékelő. Napjainkban egyre több hír érkezik olyan újfajta áramkörökről és szenzorokról melyek a hagyományossal ellentétben puha, rugalmas anyagból készültek. A tavalyi évben a nyújtható, bőr hatású áramkör keltett nagy feltűnést, idén pedig egy bőrre nyomtatható, vérnyomást mérő okostetoválás sejtette, hogy milyen eszközök lehetnek majd a jövő pácienseinek a segítségére. Mérnökök most egy olyan, bőrre ragasztható érzékelőt alkottak, mely az ultrahangos vizsgálatokat forradalmasíthatja. A különleges, bélyeg méretű, hordható ultrahang-készülék külsőre ugyan alig különbözik egy matricától, vagy egy ragtapasztól, azonban a tervezésének köszönhetően folyamatos ultrahangkép közvetítésére is képes, akár 48 órán keresztül. A találmány jelenleg vezetékes segítséggel továbbítja az ultrahanggal alkotott képet, de a kutatók már dolgoznak a vezeték nélküli verzión is, melyekből akár több is elhelyezhető lenne az emberi testen, miközben az adatokat a felhasználó telefonjára közvetíti, ahol algoritmusok elemzik a kapott adatokat.


https://www.origo.hu/tudomany/20220824-lepkeszarnybol-eloallitott-nanoszerkezeteket-vizsgaltak-az-elkh-kutatoi.html
Lepkeszárnyból előállított nanoszerkezeteket vizsgáltak magyar kutatók. Bizonyos lepkefajok szárnyát cink-oxiddal bevonva környezetkímélő módon és olcsón állíthatók elő fotonikus nanoszerkezetek, amelyek lehetővé teszik a napenergia közvetlen hasznosítását kémiai folyamatok előidézésére. Az eredmények új távlatokat nyithatnak többek között a vízben oldott szennyező anyagok - például festékek, gyógyszermaradványok, mikroműanyagok - káros hatásainak csökkentését célzó vízkezelés terén. A napfényt a jövő elsődleges megújuló energiaforrásaként tartják számon, amelynek egyik közvetlen felhasználási formája a fotokatalízis. Ennek során a napenergiát közvetlenül hasznosítják kémiai folyamatok előidézésére, ami sokkal hatékonyabb, mintha előbb elektromos energiává alakítanák - például napelemek segítségével -, majd az így nyert energiát használnák fel a kémiai folyamatokban. Magyar kutatók közönséges vagy Ikarusz boglárka lepkéket tenyésztenek, amelyek lehetővé teszik a fotonikus nanoarchitektúrák környezetkímélő és olcsó előállítását. A nanoszerkezet egyik összetevője a levegő, ezért a lepkék szárnyain előforduló fotonikus nanoarchitektúrák fajlagos felszíne igen nagy. Mivel a folyadék és a szilárd anyag kölcsönhatása így sokkal nagyobb felületen érvényesül, mint egy sík anyagon - például üvegen -, ez további előnyökkel jár. Kimutatták, hogy a fotokatalitikus hatás annál jobban fokozódik, minél nagyobb az átfedés a látható fény tartományában a cink-oxiddal borított lepkeszárny fényvisszaverése és a tesztanyagként alkalmazott, vízben oldott rodamin B festék fényelnyelése között.


https://hvg.hu/tudomany/20220824_faanyag_fa_butor_szaradas_3d_nyomtatas
Száradás közben változatos bútordarabbá alakul a 3D-nyomtatással előállított faanyag. Bútordarabok előállítását teszi lehetővé egy 3D-nyomtatókhoz használt technika. A fejlesztés faőrleményt tartalmazó tintát használ. Az előállítás során még lapos tárgyak kúsznak ki a gépből, azután viszont elkezdenek átalakulni. A technológia alapját a nyomtató tintájához adott faőrlemény, illetve őrölt fahulladék jelenti. Ebből a keverékből a gép különböző formákat kezd létrehozni. Ezek kezdetben még laposak, ha azonban száradásnak indulnak, a rétegek összeállnak és háromdimenziós alakot vesznek fel. A megoldás biztonságos és hatékony, ráadásul arra is jó lehet, hogy az építkezéseken felhalmozott, de el nem használt faanyagokat új módon hasznosítsák. A kutatócsapat képes szabályozni, hogy az anyag milyen módon kezdjen görbülni. Ebben a nyomtatás sebességének is meghatározó szerepe van, de az is közrejátszik benne, hogy az előállítás során milyen irányban rakódnak le a farétegek. Ez lehetőséget ad rá, hogy még a gyártás közben beleszóljanak abba, hogy a készülő tárgy milyen alakú legyen.


https://computerworld.hu/technologia/a-robotok-szocialis-keszsegeket-kapnak-az-egyuttmukodes-erdekeben-315622.html
https://news.mit.edu/2021/robots-social-skills-1105
Szociális készségeket kapnak a robotok az együttműködés érdekében. Egy olyan robotot készíteni, amely képes megrakodni egy teherautót vagy vezetni egy kocsit, könnyű feladat olyan robot megalkotásához képest, amelyik elsajátítja az emberekkel való interakciót. Eddig a legtöbb ember a robotokkal a sci-fi történetek oldalain találkozott. A nem túl távoli jövőben azonban a robotokkal való interakció még gyakoribbá válik a való világban. Amikor ez megtörténik, a robotoknak szükségük lesz szociális készségekre, hogy megfelelően tudjanak együttműködni az emberekkel. Mégis, meglepően kevés munkát végeztek eddig annak érdekében, hogy a robotok képesek legyenek szocializálódni, még az alapszintű ismerkedésre is. Egy kutatócsoport azonban felvette a kihívást: a tudósok olyan keretrendszert dolgoztak ki a robotika számára, amely magában foglalja a szociális interakciókat, így a gépek képesek lesznek megérteni, hogyan segítjük, vagy akadályozzuk embertársainkat. A tudósok új keretrendszerén belül háromféle robottípust tudtak meghatározni: A 0. szintű robotoknak csak fizikai céljaik vannak, és nem képesek szociálisan gondolkodni. Az 1. szintű robotoknak ezzel szemben fizikai és szociális céljaik is vannak, de feltételezik, hogy a többi robotnak csak fizikai céljai lehetnek. A 2. szintű robotoknak pedig fizikai és társadalmi céljaik is vannak, illetve feltételezik, hogy más robotoknál is ez a helyzet mindkettővel. A tudósok feltételezése szerint ezek a magasabb szintű robotok azok, amelyek már jól együttműködnek más robotokkal, és potenciálisan az emberekkel is jól és simán folytatnak interakciókat. Ennek a keretrendszernek a teszteléséhez a kutatók egy szimulált környezetet hoztak létre, ahol az egyik robot figyeli a másikat, találgat a másik robot céljairól, majd saját céljaitól függően úgy dönt, hogy segít vagy hátráltatja a másik robotot. A csapat 98 különböző forgatókönyvet hozott létre, amelyekben a virtuális robotok a másik robot céljaira vonatkozó sejtések alapján segítették vagy akadályozták egymást, majd ezeket a célokat összevetették a saját céljaikkal. Később, amikor az emberek videókat néztek a robotok interakciójáról - amelyeket számítógépes animációk sorozataként ábrázoltak -, a robotok céljaira vonatkozó előrejelzéseik nagyrészt megegyeztek a robotok egymásra vonatkozó előrejelzéseivel. Ez a kísérlet egy apró, de fontos lépés afelé, hogy a robotokat megtanítsák az emberek céljainak felismerésére és az emberekkel való együttműködésre. A robotok kiképzésén túl ez a kutatás végül a mesterséges intelligenciát meghaladó területeken is felhasználható lesz. A szociális interakciók számszerűsítésének hiánya a tudomány számos területén okoz problémát. Azáltal, hogy megtanulják megbecsülni mások céljait és szükségleteit, ahelyett, hogy egyszerűen hatalmas mennyiségű adat alapján asszociációkat és következtetéseket vonnának le, a robotok kiképzésének ez az új módszere végül olyan mesterséges intelligenciát hozhat létre, amely sokkal jobban igazodik az emberi érdekekhez. Más szóval, talán kedvesebb mesterséges intelligenciát hozhat létre. A kutatócsapat azt tervezi, hogy a szimulált környezeteket még valósághűbbé teszi, többek között olyanokkal, amelyek lehetővé teszik a robotok számára, hogy háztartási tárgyakat manipuláljanak.


https://hvg.hu/tudomany/20220824_alzheimer_kor_kezelese_agy_stimulacio_elektromos_aram

20 percig stimulálták árammal az agyat, segített az Alzheimer-kórban szenvedőknek emlékezni. Agyunknak rövid és hosszú távú memóriája is van. Az idő előrehaladtával azonban a memóriánk folyamatosan romlik, és már nem működik olyan jól, mint korábban. Egy folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint van egy új módja annak, hogy javítsunk a memóriánk működésén. A cikk szerint négy egymást követő napon át, ha az agyat 20 percig elektromos stimulációnak tesszük ki, az javíthatja a memóriát a 65 év felettiek esetében. Kutatók egy 150 fős, 65 és 88 év közötti csoporttal végezték el a kísérletet. A csoport tagjai mind komoly memóriazavarban szenvedtek. A szakemberek két agyi területet céloztak meg, két eltérő erősségű stimulációval. A stimuláció a memóriazavarral küzdőknek, különösen az Alzheimer-kórban szenvedőknek lehet egy hatékony kezelési módszer. Az agy stimulálásával legalább egy hónapon át tartó javulást sikerült elérniük a kutatóknak.


https://hvg.hu/tudomany/20220824_genterapia_szinvaksag_szembetegseg_kupsejt
A teljes színvakságban szenvedő fiatalok számára jelenthet gyógymódot egy új amerikai génterápia. Egy kísérleti génterápia segítségével sikerült helyreállítani a szemben található kúpsejtek működését, melyek feladata, hogy továbbítsák a színek érzékelését. A módszer segítségével két, színvaksággal született gyermek szemét sikerült meggyógyítani. Az áttörést két olyan kísérlet eredményezte, amelyek során olyan génterápiákat teszteltek, amelyek a teljes színvakságot okozó genetikai állapothoz kapcsolódnak. Amellett, hogy ezek az emberek semmilyen színt nem látnak, a betegségben szenvedők látása gyenge, az erős fényt pedig kényelmetlennek érzékelik. Bár a korábbi génterápiák reményt adtak arra, hogy kezelni lehet a színvakságot, a szakemberek kételkedtek abban, hogy a kúpsejtek pályáit hosszú évek után fel lehet „éleszteni”. A választ azonban most megkapták, és az eredmény több mint pozitív. A génterápiával helyre lehet állítani a gyerekek és a fiatalok kúpsejtjeinek működését, ezáltal pedig gyógyítani lehet a teljes színvakságot. A kutatók MRI-vizsgálatot végeztek a négy gyermek agyában, majd összehasonlították azt kilenc nem kezelt betegével, illetve 28 olyan emberével, akiknek nem volt gond a látásával. A négy kezelt betegből két gyermeknél észlelték a kúpsejtek egyértelmű aktivitását. A kutatócsapat felhívta a figyelmet arra, hogy erre a terápiára csak a fiataloknál kerülhet sor az agy alkalmazkodóképessége miatt. A szakemberek a jövőben további kísérletekkel szeretnék alátámasztani a kutatási eredményüket.










 

Adás hallgatása