Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Tudomány mai állása - Itt az alkalmazás, amellyel a bonyolultabb matekfeladatok is megoldhatók

Műsorvezető: 2019. december 16. hétfő, 09:59 Meghallgatva: 622 alkalommal

Levegőbe emelkedett a világ első elektromos utasszállítója. Sikeresen tesztelték a világ első elektromos utasszállító repülőgépét. Egy hatüléses géppel sikerült három percig a levegőben maradni. A vancouveri székhelyű, Észak-Amerika legnagyobb hidroplán-légitársasága beszámolója szerint, a 750 lóerős hidroplánt Greg McDougall, a cég alapítója és elnöke vezette. Ma történelmet írtunk, egy új kor hajnalán vagyunk a repülés történetében. Ez a próbarepülés az első lépés afelé, hogy a kizárólag elektromos hajtású repülőgépek kereskedelmi forgalomba kerülhessenek – mondta el McDougall. https://hvg.hu/tudomany/20191211_Sikeresen_teszteltek_a_vilag_elso_elektromos_utasszallito_repulogepet


Itt az alkalmazás, amellyel a bonyolultabb matekfeladatok is megoldhatók. Az új app a mesterséges intelligencia segítségével oldja meg a bonyolult matekegyenleteket. Az app el is magyarázza, mit és hogyan kell csinálni. Bár az okostelefonokon is találhatók kalkulátorok, illetve ilyen alkalmazások is letölthetők, ezek csupán alapvető számításokra használhatók, a bonyolult feladatokat nem képesek megoldani. Az egyik fejlesztő cég új programján viszont ezek sem fognak ki. Az alkalmazás érdekessége, hogy a mesterséges intelligenciát is beveti, hogy a komplex egyenleteket megoldja. https://hvg.hu/tudomany/20191209_microsoft_math_solver_matekfeladat_megoldasa_mobillal_egyenlet_alkalmazas


A zsenik uralják a káoszt. Mark Twain, Thomas Edison, Steve Jobs, és Albert Einstein irodájában, akárcsak a legtöbb zseninél, hihetetlen káosz uralkodott. A szakértők szerint az emberek sokkal hatékonyabbak akkor, ha az íróasztaluk átlátható, és minden rendben van körülöttük. Azonban ez a feltételezés továbbra is kérdéseket von maga után, és egyáltalán nem bizonyított, hogy rend szükséges a hatékonysághoz. A Minnesotai Egyetem kutatói azzal kapcsolatosan végeztek kutatást, hogy az emberek mennyire hatékonyak egy rendezett munkakörnyezetben és mennyire egy olyanban, ahol káosz uralkodik körülöttük. “A rendetlen környezetben pontosan ugyanannyi jó ötlet született, mint egy rendes, átlátható környezetben. Viszont, amikor konkrét vizsgálatot folytattak a helyszínen a szakértők, kiderült, hogy a káoszban dolgozók sokkal értékesebb ötletekkel rukkoltak elő, hatékonyabbak, és produktívabbak.”
https://filantropikum.com/einstein-csak-egy-orultnek-van-szuksege-a-rendre-egy-zseni-uralja-a-kaoszt/


Pszichológiai kísérletek, amelyek azt bizonyítják, hogy a tudatalattink irányít minket.
A zongoralépcső. Az egyik német autógyár szerette volna bebizonyítani, hogy az emberek jobbá tehetők, ha a mindennapos, unalmas feladatokat mókásabbá tesszük. Ezt a kísérletet Stockholmban végezték. Zenélő billentyűkre cserélték a lépcsőket egy metróállomáson. Arra voltak kíváncsiak, rá tudják-e venni így az embereket, hogy az egészségesebb megoldást válasszák a mozgólépcső helyett. Az eredmény: aznap az emberek 66%-a inkább a zenélő lépcsőt választotta. Elvégre a szívünk mélyén mind gyerekek vagyunk!

Hegedűs a metróban. Joshua Bell hegedűművész kiállt egy washingtoni metróállomásra hegedülni. 45 percig játszott, hat klasszikus számot adott elő az 1713-ban készült Stradivari hegedűjén. A több ezer járókelőből csak hatan álltak meg hallgatni, húszan pedig dobtak neki pénzt, de megállás nélkül tovább mentek. Néhány gyerek ugyan megállt volna hallgatni, de a szüleik továbbvonszolták őket. Bell 32 dollárt (kb. 9000 forint) gyűjtött össze. Három nappal korábban a bostoni Symphony hallban játszott, ahol egy jegy 100 dollárba került (kb. 27 000 forint). A kísérlet megmutatta, mennyit számít a kontextus, a tálalás abban, hogy hogyan értékelünk valamit.

A karambol-kísérlet. Loftus és Palmer 1974-es „karambol-kísérlete” azt akarta bizonyítani, hogy a kérdések megfogalmazása befolyásolja, hogy a résztvevők hogy emlékeznek vissza bizonyos eseményekre. Az alanyoknak diaképeket vetítettek egy karambolról. Ezután több csoportra osztották őket és a balesetet okozó autó sebességéről kaptak kérdést más-más megfogalmazással. Például: „A karambolt okozó autó mekkora sebességgel csapódott/ütközött/koccant a másik autónak?” Az eredmény szerint a választ befolyásolta, hogy a kérdés hogy volt megfogalmazva. Azok, akiknek a „becsapódott” szó szerepelt a kérdésben, sokkal magasabbra becsülték a kocsi sebességét, mint azok, akiknél csak „koccant” az autó.

A füsttel teli szoba kísérlete. A résztvevőket megkérték, hogy üljenek le egy asztalhoz, és töltsenek ki egy kérdőívet. Eközben a szobába füstöt engedtek. Az alanyok 75%-a azonnal kiment a szobából, hogy szóljon valakinek a füst miatt. Ezután a következő csoportba beültettek két színészt, akiknek azt mondták, viselkedjenek úgy, mintha nem történt volna semmi. Ekkor a kísérleti alanyoknak csupán 10% állt fel a füst hatására, hogy cselekedjen. 10 emberből 9 zavartalanul folytatta a munkát akkor is, amikor már csípte a füst a szemüket. A kísérlet jól megmutatta, hogy az emberek lassan (vagy egyáltalán nem) reagálnak a vészhelyzetekre, ha vannak köztük passzív egyének.

A Milgram-kísérlet. Ezt a kísérletet 1961-ben végezte el Stanley Milgram pszichológus. Azt akarta mérni, mennyire hajlamosak az emberek engedelmeskedni a feletteseiknek akkor, ha a parancs végrehajtása nyilvánvalóan kellemetlen másoknak. A kísérlet alanyainak azt mondták, hogy ők tanárok, akik egy elektromos szerkezetet irányítanak. Az eszközzel áramütést mérhetnek a másik szobában, számukra láthatatlanul elhelyezett tanulóra, valahányszor helytelen választ ad. A tanulók, akik szándékosan rossz válaszokat adtak, úgy tettek, mintha a (mímelt) áramütések hatására fájdalmat élnének át. Az áramütés intenzitását minden rossz válasznál növelték. Bár a kísérleti alanyok egy idő után általában szóvá tették ellenérzésüket, a legtöbben folytatták az áramütéseket, ha egy felettesként fellépő személy erre biztatta őket. Az alanyok 65% elment egészen nagy dózisig is. A kísérlet eredménye, hogy a legtöbb ember valószínűleg követi a felettesei parancsait, akkor is, ha ez hátrányos mások számára.https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-leghiresebb-pszichologiai-kiserletek-amelyek-azt-bizonyitjak-hogy-a-tudatalattink-iranyit-minket/


Figyelmeztetnek a tudósok: nem mindegy hogyan használjuk az illóolajokat. A kutatók szerint fontos lenne tudatosítani az emberekben, hogy az esszenciális illóolajokat nem szabad elfogyasztani, az ugyanis komoly mérgezést okozhat – főként a gyerekeknél. https://hvg.hu/tudomany/20191211_illoolaj_egeszseg_mergezes


A vízben szülés ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos. Egy amerikai tanulmány szerint a vízben szülés ugyanolyan biztonságos, mint a szárazon szülés. A Michigani Egyetem kutatói 397 vízben szülést és 2025 hagyományos, szárazon szülést elemeztek tanulmányukhoz, de semmilyen különbséget nem találtak az újszülöttek biztonsága szempontjából. https://www.origo.hu/tudomany/20191211-a-vizben-szules-tapasztalatai-nagyon-jok.html


Kamikaze robotkukás fogja megoldani az űrszemét problémáját. Az emberek az űrkorszak felvirradása óta több ezer műholdat állítottak Föld körüli pályára, ebből jelenleg háromezer használaton kívüli egység, megszámlálhatatlan mennyiségű rakétákból származó darabka, elkallódott eszközök, szerszámok, és sok egyéb is ott kering a bolygónk körül, lassanként a Szaturnusz gyűrűihez hasonló jelenséget alkotva. A tárgyak egy elenyésző része ugyan elég az atmoszférában, de az űrszemét mennyisége, mely a Föld körüli alacsony pályán (200 és 2000 kilométer magasság közötti térben) kering, mára már nem csak teoretikus problémát, hanem komoly fenyegetést jelent a műholdak, a Nemzetközi Űrállomás vagy jövőbeli űrutazók számára. A nemzetek már felismerték, hogy ez bizony közös probléma, ami közös megoldást igényel, és sokféle ötlet született a szemét eltávolítására. https://raketa.hu/kamikaze-robotkukas-fogja-megoldani-az-urszemet-problemajat


Megtalálták a legmélyebb kontinentális árkot. A Föld legmélyebb szárazföldi kontinentális árkát találták meg a kelet-antarktiszi Denman-gleccser alatt, a jéggel teli kanyon 3,5 kilométerre hatol a tengerszint alá. A felfedezést a „fehér kontinensről” készült új térkép mutatja be, amely példátlan részletességgel tárja fel a jégtakaró alatti talaj alakját. https://demokrata.hu/tudomany/megtalaltak-a-legmelyebb-kontinentalis-arkot-187720/


Egyedülálló régészeti program: láthatóak lesznek a mohácsi csata hőseinek arcai. Különleges munka kezdődött 2019 decemberében a Mohácsi Nemzeti Emlékhelynél. Antropológusok és régészek a következő öt évben nem csak tudományos vizsgálatot végeznek, hanem olyan részleteket is feltárnak a mohácsi csatában elhunyt hős katonákról, mint azok magassága vagy kora, de a modern eljárásoknak köszönhetően rekonstruálják az arcukat is. A tömegsírok feltárásának végső célja kettős: egyrészt létrehoznak a kutatási anyagból egy interaktív kiállítást; másrészt fontos feladat, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően, méltó módon kapják meg a végtisztességet.
https://www.origo.hu/tudomany/20191211-elkezdodott-a-mohacsi-emlekhely-tomegsirjainak-tudomanyos-vizsgalata.html

 

Adás hallgatása