Tudomány mai állása - „Sétáló fák” vándorolnak Dél-Amerikában

Hamarosan elindulhat a Marsra a hordozható atomreaktor, jól haladnak a tesztek. Az eddigi tesztekkel elégedettek voltak a szakemberek, ezért úgy vélik, 2022-ben már célba is vehetik vele a Marsot. A jövőbeni űrutazások – például egy Mars-misszió – kapcsán az egyik legnagyobb kérdés, hogy miként jutnak majd energiához az űrhajósok, hogy a berendezéseiket működtetni tudják. A NASA (hivatal) erre már kidolgozott egy megoldást: a Kilopower nevű hordozható atomreaktort, ami sokkal jobban szerepelt a teszteken, mint ahogy arra a tudósok korábban számítottak. A legutóbbi teszt óta további vizsgálatoknak vetették alá a szerkezetet, ám a jelek szerint nem találtak problémát a tudósok.
https://hvg.hu/tudomany/20190814_hordozhato_atomreaktor_kilopower_nasa_nuklearis_eromu


Titokzatos anyagot találtak a Hold sötét oldalán. Rejtélyesen fénylő, gélszerű anyagot talált az egyik becsapódási kráterben a Yutu-2 (Jáde Nyúl 2) kínai holdjáró. Az eszköz a Hold túloldalán folytat kutatásokat. Habár a matéria mibenlétéről a kínai űrügynökség egyelőre csak találgat, független szakértők szerint nagy valószínűséggel üveg lehet, amit a meteorit becsapódásakor keletkező magas hőmérséklet hozott létre a kráter belsejében. A kutatók pár hete vették észre a furcsa anyagot; a Yutu-2 pihenő üzemmódba állítása előtt éppen a jármű által készített képeket böngészték, amikor meglátták, hogy az egyik kráter alakjában, színében és mintázatában nagyon eltér a környezetétől, valami rejtőzhet benne. https://www.origo.hu/tudomany/20190902-titokzatos-zseleszeru-anyagot-talaltak-a-hold-tuloldalan.html


Új anyagra bukkantak egy űrből érkezett kőben. Az ausztrál Wedderburn városának közelében 1951-ben egy különös objektumra, egy meteoritra bukkantak – írja az egyik tudományos lap. A szakértők évtizedek óta elemzik a 210 grammos kőzetet, teljes összetételét viszont még mindig nem sikerült felmérni. Chi Ma, a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársa csapatával a közelmúltban átfogó vizsgálat alá vetette az objektumot. Az analízis során egy korábban ismeretlen vaskarbid ásványra bukkantak a meteoritban, melyet edscottitnek neveztek el. https://24.hu/tudomany/2019/09/02/wedderburn-meteorit-edscottit/


Kiderül, hogyan csináltak régen jeget a sivatagban. Azok az ínyencek, vagy akik jártak már Iránban, bizonyosan hallottak a faloodeh nevű, tradicionális perzsa édességről. A fagylaltként körülírható finomság úgy készül, hogy félig megfagyasztott cukorszirupba kevernek bele rizstésztát, majd ezt valamilyen gyümölcs, általában lime vagy meggy levével leöntve fogyasztják. A feljegyzések szerint ezt az ételt, illetve hasonló elődeit hosszú évszázadok, már az ókor óta készítik Perzsiában, és elsősorban persze a forró nyári napokon fogyasztják előszeretettel. Jogos a kérdés, hogyan állítottak elő jeges ételt az ókorban elektromosság nélkül? A helyzet az, hogy hajlamosak vagyunk lebecsülni eleink találékonyságát. A perzsák ugyanis a téli hónapokban képesek voltak nagy mennyiségben jeget készíteni, és aztán hosszú hónapokig anélkül tárolni, hogy nagy része megolvadt volna. Ehhez elsősorban a jakcsálnak nevezett, lefele fordított tölcsérre emlékeztető építményeket használták, amelyeket a régészeti feltárások szerint már legalább Kr.e. 400 körültől nagy számban építettek ezen a vidéken. A nem ritkán 18–20 méter magasságot is elérő jakcsálok tulajdonképpen hatalmas hűtőházak voltak. Vastag falaik egy hosszas kísérletezéssel kialakított, homokot, agyagot, meszet, tojáshéjat, kecskeszőrt és hamut is tartalmazó keverékből készültek, amely egyrészt nagyon jó hőszigetelő volt, másrészt teljesen vízálló is. A tölcsér alatt a földbe ásva nagy méretű, akár 5 ezer köbméteres befogadóképességű üreget alakítottak ki, majd ide föld alatti csatornákon vezették be valamelyik környékbeli magaslat talajvizét. Az építmény ügyes konstrukciója miatt a jakcsálon belül állandóan mozgott a levegő, a meleg a fent elhelyezett nyílásokon távozott, az eleve hűvös víz párolgása pedig tovább hűtötte a kamra belsejét, ahol néha még a nyári sivatagi reggeleken is fagypont alatti hőmérséklet alakulhatott ki. https://24.hu/tudomany/2019/08/11/jeg-sivatag-perzsa/


„Sétáló fák” vándorolnak Dél-Amerikában. Az ecuadori esőerdők mélyén olyan pálmafákra bukkantak, melyek képesek a gyökerük segítségével akár 20 méter távolságot is vándorolni egy év alatt. Ecuador szívében, a Sumaco Bioszféra Rezervátum területén fedezték fel a sétáló pálmafákat (Socrateaexorrhiza), melyek társaikkal ellentétben képesek a helyváltoztatásra. Ha valami veszélyezteti a túlélésüket, egyszerűen „odébbállnak”. Az ecuadori Sumaco Rezervátumot gyakran mesebeli erdőként emlegetik, különleges élővilága miatt. A Közép- és Dél-Amerikában őshonos sétáló pálmafákat, melyek akár 25 méter magasra is megnőnek, a világon egyedülálló természeti csodaként tartják számon a tudósok is. A sétáló fák szép lassan vándorolnak az erdőben, ahogy a gyökereik mindig újra nőnek a régi helyén. Általában nedves területeken található, ahol az állandóan újranövekvő gyökereivel kapaszkodik a talajon. Ahogy a talaj erodálódik, vagy meglazul, a fa szilárd talaj után kutatva új, hosszú gyökereket ereszt. Miután az új gyökerek megkapaszkodtak, a fa kissé előrehajol és a régi gyökereit a levegőbe emeli.


Ártalmas az egészségre a sok üdítőfogyasztás. Statisztikailag nagyobb eséllyel betegszenek azok, akik rendszeresen fogyasztanak üdítőitalokat, figyelmeztet a WHO rákkutató intézete. Az egyik nemzetközi rákkutató intézet munkatársai 16 éven át követtek figyelemmel 450 ezer alanyt, és arra jutottak, hogy – figyelembe véve az egyéb egészségügyi kockázatokat is – azok, akik napi 2 pohár (250 ml) vagy több üdítőt fogyasztottak, 17 százalékkal nagyobb eséllyel haltak korai halált. A cukros és a cukormentes üdítők fogyasztása egyaránt ártalmasnak bizonyult. Míg az édesítőszerrel édesített üdítők fogyasztóinál a keringési zavarok voltak a gyakoribbak, addig a cukros italok az emésztőrendszeri megbetegedésekkel hozhatóak összefüggésbe. De az üdítőitalok fogyasztása általában véve is növeli a Parkinson-kór kialakulásának esélyét, ellenben ebben a konkrét kutatásban a rák és az Alzheimer-kórral nem találtak összefüggést. Hozzá kell tenni azt is, hogy a hasonló kutatások csak megfigyelésnek számítanak, nem jelentenek közvetlen ok-okozati összefüggést az üdítőfogyasztás és a korai halál között, lehetséges, hogy egy konkrét termékcsalád vagy összetevő volt a felelős a halálesetekért. Ennek ellenére a francia egészségügyi kutatóközpont kiállt a felmérés mellett, és szorgalmazza, hogy a világ egészségügyi szervei lépjenek fel az üdítőfogyasztás ellen.
https://index.hu/techtud/2019/09/03/ha_sokaig_akar_elni_lehet_hogy_jobb_ha_nem_issza_meg_azt_a_doboz_uditot/?fbclid=IwAR1tTS2JlDPm3QsW3B36kLOhZah9jC1zFhxnRCmeo4ma7XDM1HkTFWim27g


Áttörés lehet, hogy megtalálták összefüggést az Alzheimer-kór és az agyi immunsejtek között. A Kaliforniai Egyetem biológusai laboratóriumi körülmények között felfedezték, hogyan lehet megelőzni az Alzheimer-kórt, eredményeik a jövőben segíthetnek új gyógyszerek kifejlesztésében. https://hvg.hu/tudomany/20190826_alzheimer_kor_megelozese_agyi_immunsejtek_osszefugges?fbclid=IwAR15F3q_DhxSgWU_1EwqHhM0YZkWCW8iFOtQEKH1ZB7093ikfLtIJIwgG4M


Nyomtatott bionikus szem segítheti a látást. A Minnesotai Egyetem kutatói működő, fényreceptorokkal rendelkező bionikus szemet nyomtattak, amely, ha továbbfejlesztik, alkalmas lehet arra, hogy visszaadja a vakoknak a szemük világát. Eddig ez a legfejlettebb ilyen bionikus szem a világon, de nem az egyetlen: 2016-ban is voltak hasonló próbálkozások. Óriási előrelépés történt a bionikus szemek gyártásában: először sikerült háromdimenziós nyomtatással félgömb alakú felületre fényreceptorokat nyomtatni. https://24.hu/tech/2018/09/01/vakok-bionikus-szem-robotika/


Mesterséges hangyákat gyártottak kutatók. A hangyák elképesztően okos és szervezett élőlények, csak idő kérdése volt, hogy a robotika tanuljon tőlük. A francia fejlesztők most olyan apró robotokat hoztak létre, amelyek egyénenként nem túl intelligensek, viszont tömegben képesek egymással kommunikálni és egy csapatként működni. A Tribotok mindegyike mindössze 10 grammot nyom, és nagyjából bármilyen felületen képesek mozogni. Külön-külön nem sokat érnek, de egységben az erő: a testsúlyuk többszörösét is fel tudják emelni és el tudják cipelni, ha sokan vannak. A kutatók az egyik tudományos folyóiratban mutatták be a robotokat. https://24.hu/tech/2019/07/11/robot-hangya-tribot-gepek/

A mesterséges intelligencia segítheti a humánus munkaerő-leépítést. Az elbocsátás közlése sosem egyszerű, bizonyos helyeken tréningezik is a vezetőket, hogyan adják a másik tudtára, hogy itt a vége. Egy új szoftvernek hála már a mesterséges intelligenciára is támaszkodhatnak a cégek, ha gyakorolnának. Az egyik vállalat szintén nagy lehetőséget lát a mesterséges intelligenciában, azonban inkább oktatási célú munkát folytat: azt tanítja, hogyan kell emberségesen elbocsájtani a munkaerőt, vagyis a tényt, hogy munkája véget ért, minél kisebb fájdalommal a másik tudtára adni. A vállalat ehhez egy virtuális kollégát is készített, amelyet Barrynek neveztek el. A programot használóknak VR-sisakot viselve kell beszélgetésbe bonyolódniuk a férfival, majd közölni vele, hogy elbocsátják. Az algoritmust úgy készítették, hogy Barry reagálni is tudjon az elhangzottakra. Adott esetben még sírni is tud, ha olyat vagy úgy mondunk neki, ami ezt válthatja ki belőle. Az oktató céllal készült szoftver segít megérteni egyes helyzeteket, s miközben a beszélő maga is tanul, azonnali visszacsatolást kap, hogy milyen hatása van a kimondott szavaknak. https://hvg.hu/tudomany/20190813_mesterseges_intelligencia_talespin_barry_elbocsatas_algoritmus

Forradalmasíthatja az adattárolást egy kocka alakú új találmány. Polimerekből építettek Rubik-kockát amerikai és kínai vegyészek, hogy új módot találjanak információtárolásra. A struktúra színes hidrogél kockákból áll, amelyek alakra ugyanolyanok és ugyanúgy működnek, mint a valódi Rubik-kocka. A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem játék céljára készítették, információk tárolásának és detektálásának új útjait keresik. A játékkockához hasonlóan ez a szerkezet is tartalmaz forgatható önálló oszlopokat és oldallapokat, ám a merev Rubik-kockával ellentétben ezt önkötő hidrogélből alkották meg, egy olyan vizenyős polimeranyagból, amely képes nagy mennyiségű víz felszívására és új kémiai kötések kialakítására, amikor a régi kötések megszakadnak. A polimerek olyan kémiai vegyületek, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel, és ezeket az építőelemeket primer kémiai kötések kapcsolják össze. Elvileg végtelen sok ismétlődő egységből állhatnak. https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20190813-forradalmasithatja-az-adattarolast-egy-rubik-kocka-alaku-uj-talalmany