Tudomány mai állása - Nem tesz jót a gyerekeknek, ha sokat nézik a képernyőt

Ehető csomagolással rukkolt elő egy sörgyár. Köztudomású, hogy a műanyag hulladék mekkora veszélyt jelent az állatokra, különösen a vízi élőlényekre nézve, ugyanis belegabalyodnak vagy lenyelik azt. Úgy tűnik, az egyik floridai központú sörgyár szívén viseli a környezetünk sorsát, mert nagy lépésre szánta el magát: a káros műanyagot ehető csomagolásra cserélte, amelyek biológiailag 100%-ban lebomlóak, ráadásul mivel a sörfőzés során megmaradt árpából és búzából készülnek, a vízi állatok számára ehetőek, és egyáltalán nem károsak.  https://www.origo.hu/tafelspicc/20190312-eheto-csomagolas-floriadi-sorgyar-saltwater-brewery.html

Soha nem látott, titokzatos delfinfajt fedezhettek fel a tudósok. A kardszárnyú delfinek egy eddig ismeretlen faját fedezhették fel Chile déli partjainál a kutatók. Helyi halászok és turisták elmondásai, valamint különböző fényképes bizonyítékok alapján már évtizedek óta sejtik a többi orkától jelentősen eltérő külsejű, titokzatos faj létezését. Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoportnak idén januárban sikerült először megfigyelnie az eddig ismeretlen kardszárnyú delfinek csaknem két tucatnyi képviselőjét és jelenleg az egyik példánytól vett DNS-minta vizsgálatának eredményeire várnak, hogy megerősítsék az új faj felfedezésének tényét. https://hvg.hu/tudomany/20190310_szubantarktikus_kardszarnyu_delfinek_ismeretlen_faj_chile_partjainal

Kutatóállomást építene Kína a Hold déli sarkvidékén. Tudományos kutatóállomás kiépítését tervezi Kína a Hold déli sarkvidékén, és embereket küldene a Hold felfedezésére hozzávetőleg 10 éven belül - jelentette be a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) vezetője. A szakember arról is tájékoztatott a kínai űr napja alkalmából tartott rendezvényen, hogy a januárban a Hold túloldalán sikeres leszállást végrehajtó Csang'o-4 űrszonda után Kína az idei év végén a Csang'o-5-öt küldi majd a Holdra mintagyűjtés céljából. Az űrügynökség vezetője közölte azt is: Kína 2020-ra tervezi az első űrszonda elindítását a Marsra.
https://www.origo.hu/tudomany/20190424-kutatoallomast-epitene-kina-a-hold-deli-sarkvideken-fel-is-fedeznek-az-egitestet.html

Elkészítették a Jenga-bajnok robotot, mindent lát és érzékel, nem tud hibázni. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) fejlesztette új roboton nem képes kifogni a népszerű fajáték, vagyis a Jenga, olyan ügyesen pakolja az elemeket. A Jenga igen nehéz társasjáték, hiszen nem csak kézügyességre van szükség a hibátlan játékmenethez. Sokat kell gondolkodni, hogy a következő lépéssel ne döntsük le az építményt. Egy, az MIT által fejlesztett robot viszont olyan magabiztossággal pakolja az elemeket, mintha mindig is ezt csinálta volna. A masina egy hosszabb karból és a végére szerelt két kis “ujjal” rendelkezik. Ezzel tologatja, fogja meg a fadarabokat, de csak azután, hogy kiértékelte, melyiket célszerű elmozdítania. Az igazi szenzáció, hogy nem csak gondolkodik, érzékelői révén tudja is, hogy melyik elemet érdemes békén hagyni, és melyiket kihúzni, hogy a torony véletlenül se dőljön össze. A robot tanul is a hibákból, így a következő kockákat már a múltban elkövetett bakik figyelembevételével mozgatja. https://hvg.hu/tudomany/20190408_jenga_mit_robot_gepi_tanulas

Egy Egyesült Államokbeli cég nemrég olyan robotot mutatott be, amit a logisztikában alkalmaznának – az ember helyett. Régóta fejlesztik már a gépet, ami a raktárakban teljesíthet majd szolgálatot. Egyébként a robotokat fejlesztő vállalat legutóbb tavaly októberben mutatta meg, hogy a robotkutyájuk már táncolni is tud, de van már olyan két lábon járó gépük is, ami félelmetes ügyességgel fut és átugrik akadályokat. Most egy újabb szerkezetről készítettek videót, ami igen hasznos lehet a jövő logisztikájában. A kétkeréken guruló szerkezet rendkívüli ügyességgel pakolja egyik helyről a másikra a csomagokat a raktárban: a "szívókorongok" segítségével képes megragadni a tárgyakat, majd felemelve a megfelelő helyre vinni. A csomagok súlya körülbelül 5 kg, de a fejlesztő szerint akár 15 kg-ot is képesek elvinni. https://hvg.hu/tudomany/20190329_boston_dynamics_handle_robot_raktarozas_logisztika

Nem tesz jót a gyerekeknek, ha sokat nézik a képernyőt. Az óvodáskorú gyerekekben napi két óránál több képernyőnézés már klinikailag jelentős viselkedési zavarokhoz vezet – mutatta ki egy kanadai felmérés. A több mint 2400 kanadai család bevonásával elvégzett kutatás egyértelműen kimutatta, hogy azokkal a társaikkal összevetve, akik maximum 30 percet töltöttek képernyőnézéssel, a megrögzött képernyőbámulók ötször nagyobb eséllyel szenvedtek olyan úgynevezett externalizáló viselkedési zavarban, mint például a figyelmetlenség, és legalább hétszer olyan gyakran feleltek meg a figyelemzavaros-hiperaktív viselkedés kritériumainak. https://www.origo.hu/tudomany/20190413-tunkreteszi-gyerekeinket-a-sok-kepernyo.html

27 év után ébredt fel egy beteg a kómából. Egyetlen beteg sem ébred fel egyszerűen kómából közel 30 év után – közölte az egyik hírportállal Friedemann Müller, az egyik németországi klinika orvosa. Az elmúlt évben ő kezelte azt a nőt, aki 27 évig volt éber kómában. A német kezelőorvos szerint az eset ritka, de nem egyedülálló. Munira Abdulla 32 évesen, 1991-ben autóbalesetet szenvedett, amikor négyéves fiát iskolába vitte. Kocsijuk busszal ütközött, fia megúszta néhány horzsolással, de Abdulla eszméletét vesztette. Öntudatát tavaly nyerte vissza egy német klinikán, ahol Dubaj és London után kezelték. Friedmann Müller elmondta, hogy a nő vegetatív állapotban volt, amit nem szabad összekeverni a kómával. Abdullah "minimálisan volt a tudatánál", egyfajta éber kómában volt, érzékelte környezetét, képes volt kinyitni a szemét, röviden összpontosítani valamire, például fia arcára.  https://hvg.hu/tudomany/20190425_eberkoma_munira_abdulla_ebredes_kezeloorvos

A szívverés energiájával működik a legújabb pacemaker. Elem nélkül, a szívdobbanások energiájával működő szívritmusszabályzót ültettek sertésekbe amerikai és kínai tudósok. Az egyik szaklap friss számában közölt tanulmány szerint az új eszköz olyan, emberekbe ültethető pacemaker kifejlesztéséhez vezethet, amelyben sosem kell elemet cserélni. Szívbetegek milliói élnek a szívritmusukat szabályzó pacemakerrel, melyet a mellkasukba ültetnek. Az elem a műszer élettartama alatt többször is cserére szorulhat. A szervezet által küldött impulzusokból energiát nyerő eszközöket az elmúlt években már kipróbáltak, de csak kis testű állatokkal, a többi között patkányokkal, valamint alacsony energiaigényű sejtmodellekkel. Amerikai és kínai tudósok most sikerrel ültettek be elem nélküli pacemakert az emberrel jelentős élettani hasonlóságot mutató, kifejlett sertésekbe.                                                                                                                   http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/a_szivveres_energiajaval_mukodo_pacemakert_ultettek_sertesekbe

A mesterséges intelligencia 3 perc alatt diagnosztizálja a Parkinson-kórt. Kína egyik legnagyobb technológiai vállalata és egy londoni cég rendszere egy kamera képét nézve az eddiginél tízszer gyorsabban képes diagnózist felállítani egy parkinsonos betegről. A rendszer a betegek kézmozgását megfigyelve kikalkulálja, mennyire súlyosak az illető tünetei. https://hvg.hu/tudomany/20181010_parkinson_kor_diagnosztizalas_mesterseges_intelligencia_orvostechnologia_medopad_tencent

Áttörést értek el kanadai kutatók a Parkinson-kóros betegek kezelésében. Már a szabadban is tudnak sétálni korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően. A szakértők szerint az eredmények nagy reményekre adnak okot. "A pácienseink többsége 15 éve szenved Parkinson-kórban, és évek óta nem tudnak biztonságosan sétálni. Jelentős változás az életükben, hogy elsétálhatnak egy üzletbe bevásárolni vagy üdülni mehetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt nem tudtak otthonról kimozdulni" – mondta el Mandar Jog professzor, az ontariói Nyugati Egyetem tudósa, aki szerint a kezelés okozta javulás "a legvadabb álmaikat is felülmúlta". https://hvg.hu/tudomany/20190423_parkinson_kor_kezeles_setalas