Tudomány mai állása - Jótékonyan hat a vérnyomásra a délutáni alvás

Lenyűgöző fotót készített a Hubble két galaxis összeolvadásáról. Két, 350 millió fényévre lévő galaxis "táncát" örökítette meg a legismertebb űrteleszkóp. Az Európai Űrügynökség a napokban hozta nyilvánosságra azt a képet, amin két, nagyjából 350 millió fényévre látható galaxis látható. A kép nem is akármilyen "pózban" ábrázolja őket, azok ugyanis a jelek szerint épp összeolvadnak. https://hvg.hu/tudomany/20180314_hubble_urteleszkop_galaxis_osszeolvadasa

Megszaporodnak az őssejtek az űrben. Az űr mikrogravitációs környezete serkenti az úgynevezett indukáltpluripotens őssejtek (iPS-sejtek) átalakulását más típusú sejtekké. A jelenséget a kínai Tiencsou-1 űrmisszió során végzett egérkísérletekben figyelték meg a kutatók. Eredményeik új perspektívákat nyitnak a jövőbeli űrutazások területén.
https://www.origo.hu/tudomany/20190312-a-mikrogravitacio-gyorsitja-az-ipssejtek-atalakulasat-mas-tipusu-sejtekke.html?utm_source=fb&utm_medium=origotudomany&utm_campaign=tudomany&fbclid=IwAR012dicRMV0JiTS7aakVguCoSzk8x7ZEQv5KTcRIBLc8k3Rki9UEyOCP_g

Kiderült, hogy pontosan mi történik a haldokló csillagokkal. A kis tömegű csillagok, mint amilyen a Nap is, életük végén vörös óriássá fújódnak fel. Eddig a kutatók feltételezték, hogy ennek a fázisnak a végén több száz éven át hatalmas mennyiségű gázt és port bocsátanak ki környezetükbe. Most azonban kiderül, hogy alaposan túlbecsülték az úgynevezett szuperszél-fázist. Az új megfigyelésekkel végre helyreállt a rend a tudományban. Mégsem szuperszelet, hanem az eddigi feltételezésekhez képest csak "szellőt" bocsátanak ki a haldokló csillagok. Az egyik tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint az eddig hitt anyagmennyiségnek csak tíz százalékát veszítik el ebben az időszakban a csillagok. A Nap is így fogja végezni: ha ötmilliárd év múlva elhasználja a belsejében lévő, a magfúzióhoz szükséges hidrogénraktárát, jelenlegi mérete több százszorosára fog fújódni. Eközben elnyeli a belső bolygókat, a külsőket pedig izzásba hozza. Végül egy fénytelen, összetett fehér törpévé zsugorodik. https://hvg.hu/tudomany/20190302_haldoklo_csillagok_szuperszel_fazis_10_szazalek

Lefotózták, ahogy a vadászgépek átlépik a hangsebességet. Több évig tartó kutatás után találta meg a módját a NASA (hivatal), hogy rögzíteni tudja a szuperszonikus vadászgépek által keltett lökéshullámokat. A fotókat tízéves technikai előkészület előzte meg, ugyanis a hangrobbanásnak is nevezett jelenség rögzítéséhez különleges technikára volt szükség. A NASA emberei egy nagyobb repülővel szálltak az Amerikai Légierő vadászgépei fölé. Miután vadászok a levegőbe emelkedtek, az űrügynökség munkatársai 9100 méterig repültek, hogy onnan rögzíthessék a lökéshullámokat. Az elkészült fotókat másodpercenként 1400 képkocka rögzítésére alkalmas kamerákkal készítették, és hogy még látványosabbak legyenek, utólag ki is színezték azokat. Előfordult, hogy a levegőben való fotózgatáskor a vadászgépek közti távolság mindössze 3 méter volt. A fotózgatás persze nem csak az elkészült munka miatt fontos a NASA és a légierő számára: a begyűjtött adatok felgyorsíthatják egy új szuperszonikus repülő fejlesztését, ami az ígéretek szerint (majdnem) csendben lépi majd át a hangsebességet. https://hvg.hu/tudomany/20190307_nasa_vadaszrepulo_lokeshullam_hangrobbanas_hangsebesseg_atlepese

A jéghegyek több évtizedes rejtélyét oldhatták meg. Szakértők egy csoportja úgy véli, végre sikerült kideríteniük, hogy miért zöld színűek egyes jéghegyek az Antarktisznál – számol be az egyik tudományos lap. A kutatók szerint a kulcs az lehet, hogy a helyi gleccserek alatt nagy mennyiségű vas-oxid-por található, amely aztán a tengeri jégben halmozódhat fel. A jéghegy képes az óceánban távolra szállítani ezt a vasat, majd ott megolvadva juttatja el azt a fitoplanktonhoz, amelyek tápanyagként hasznosíthatják. Több mint 30 éve vizsgálják a csak az Antarktisznál fellelhető zöld jéghegyeket. A kutatók szerint a jégtömegek különlegességét nemcsak színük adja, hanem tisztaságuk is: a zöld jéghegyekben nincsenek buborékok. A legtöbb jégtömeg fehér vagy kékes árnyalatú, általában minél kékebbek, annál idősebbek és annál kevesebb buborékot tartalmaznak. A kutatók eleinte úgy gondolták, hogy a zöld jéghegyek valamilyen szerves anyagnak köszönhetik egyedi színüket, az elemzések azonban nem mutattak ki szokatlan szervesanyag-szintet. https://24.hu/tudomany/2019/03/11/antarktisz-zold-jeghegy/

Jótékonyan hat a vérnyomásra a délutáni alvás. A napi rendszerességgel szunyókálók vérnyomása észrevehetően csökken azokéhoz képest, akik nem élvezhetik a délutáni szieszta előnyeit - állapították meg görög kutatók, akik az Amerikai Kardiológusok Társasága 68. éves tudományos tanácskozásán mutatták be tanulmányukat. A délutáni alvás, úgy tűnik, ugyanolyan mértékben csökkenti a vérnyomást, mint más életmódváltoztatások. Például a só- és az alkoholfogyasztás mérséklése, csökkentése 3-5 higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást. A kis dózisú vérnyomáscsökkentők általában 5-7 higanymilliméterrel csökkentik a vérnyomás szintjét. A rendszeres délutáni szieszta mintegy 5 higanymilliméterrel csökkentette a vérnyomást, ami a kutatók szerint azonos a más ismert vérnyomáscsökkentő beavatkozásokkal. https://www.origo.hu/tudomany/20190309-kutatok-kideritettek-miert-fontos-a-delutani-alvas.html?utm_source=fb&utm_medium=origotudomany&utm_campaign=tudomany

Bioaktív üveg segíthet a fertőzés elleni küzdelemben. A középkori ólomüveg készítés mintájára előállított bioaktív üveg segíthet az E. coli-fertőzés legyőzésében – ezt állapította meg egy új kutatás. A tudósoknak sikerült egy olyan bioaktív üveget létrehoznia, amely órákon belül megöli a kólibaktériumot. Az Astoni Egyetem kutatói szerint a bioaktív üveget műtét alatt lehet a testbe helyezni. A testben képes feloldódni, és lassan kifejtve hatását, megakadályozza a baktériumok szaporodását, elkerülve az antibiotikumok szükségességét. Richard Martin szerint az új eljárás megváltoztathatja a fertőzések elleni védekezést a kórházakban.
https://hvg.hu/tudomany/20190310_bioaktiv_uveg_e_coli_fertozes_ellen

Valóra válhat a sötétben látás egy új eljárásnak köszönhetően. Egy kísérlet keretében amerikai és kínai kutatók olyan nanorészecskéket fecskendeztek az egerek szemébe, ami átkonvertálta nekik az infravörös fényt látható fénnyé. Az eredményről nemrég számoltak be a Kínai Tudományos és Technológiai Egytem, valamint a Massachusettsi Orvosi Egyetem tudósai. Erre már önmagában is felkapja a fejét az ember, kiderült azonban az is, hogy ugyanezzel az eljárással az embereken is alkalmazható lenne a technológia. Az egerek szemébe fecskendezett nanoanyagról az is kiderült, hogy nagyjából 10 héten át fejti ki hatását, és semmilyen komolyabb mellékhatása nincs. Vagyis ha egyszer valaki megkapja az "injekciót", nem marad örökre infravörös a látása.
https://hvg.hu/tudomany/20190308_szem_kiserlet_infravoros_feny