A magyar társadalmi mobilitás alacsony és az egyenlőtlenség visszafogott mértékű - derült ki a Társadalmi riport 2018 című kiadvány egyik tanulmányából. A felső 10% jövedelme ingadozások mellett, de növekedett, miközben az alsó 10%-é alacsony szinten stagnált az elmúlt évtizedekben. A tanulmány szerint többek között Magyarországon jellemző, hogy magas a szülő és a gyermek iskolázottsága közötti korreláció, egyre többen azonos társadalmi rangban házasodnak, működik a „ragadós padló” és „ragadós plafon” elmélete - így nagyon nehéz kitörni a szegénységből (alacsony jövedelemből) és nehéz kiesni a gazdagok (magas jövedelműek) köréből is.
Az amerikai álom alaptétele az volt, hogy az országban nagyok az egyenlőtlenségek, de nagy a társadalmi mobilitás is. A magyar helyzet különleges, elkülönül a trendtől: a társadalmi egyenlőtlenségek ugyan nőttek, de viszonylag alacsonyak, miközben a társadalmi mobilitás nagyon alacsony. Az ellenkezőjét látjuk annak, mint amit Amerikában - mondta el Szelényi Iván, aki Tóth István Györggyel közösen írt „Bezáródás és fluiditás a magyar társadalom szerkezetében” címmel tanulmányt. A Tárki Társadalmi Riport 2018 tanulmánykötetében megjelent cikkről Szelényi Iván azt mondta: a legvidámabb történet a skandináv országoké, ahol alacsony egyenlőtlenség mellett nagy a mobilitás.
Magyarország teljesen szétszakad, és ennek aligha lehet útját állni
Hajlamos vagyok arra gondolni, hogy ha már valaki bekerült a felső 10%-ba Magyarországon, akkor onnan nehéz kiesni, de nehéz oda bekerülni is - fejegette Szelényi Iván. A rendszerváltás után megnőtt a felső 10%-ra jutó jövedelem, majd látható egy korrekció, ami összefüggött a gazdasági válsággal, azonban a gazdasági fellendüléssel ismét növekedett. Szelényi szerint 2014 után feltehetően tovább növekedett a felső 10%-ra jutó jövedelmek aránya.
Az alsó 10% részesedése évtizedek óta stagnál, az elmúlt években talán növekedhetett kissé, ami a közmunkával függhetett össze. De ez alapján az látható, hogy a jövedelmük összességében nem nőtt.
A felső 10-20% elkülönülésének 3 mechanizmusa van:
- Az egyik a vagyon átöröklődése, ahol döntő jelentőségű az ingatlanvagyon.
- A másik - különösen Amerikában hivatkoznak erre - az oktatási rendszer, az elit iskolák rendszere, ahol reprodukálódnak a társadalmi előnyök. Ez a belső elit újratermelésének mechanizmusa.
- A harmadik tényező a párválasztás: aki felkerült a felső 10%-ba, hajlamos olyan párt találni magának, aki szintén ide tartozik. Mindezzel a jövedelmi-vagyoni egyenlőtlenségek felerősödnek.
Teljes szétszakadás
A tanulmány szerint a szülők társadalmi-gazdasági helyzete meghatározza, hogy a gyerekük milyen kompetenciaeredményt ér el. Megjelentek a magániskolák, különösen a „nyelvi tagozatú magániskolák”, s feltehető, hogy a módosabb szülők gyermekei kerültek ilyen iskolákba. A magániskolai végzettség előnyt jelent az egyetemi felvételeknél, legfőképpen pedig a külföldi, főként angol-amerikai (esetleg elit) egyetemekre való bekerülésben.
A magyarországi iskolai mobilitásra vonatkozó legfrissebb elemzések szerint, magas a szülő és a gyermek iskolázottsága közötti korreláció, erős a származás hatása a diplomaszerzés valószínűségére, és magas a kedvezőbb szülői háttérhez kapcsolódó képzettségi prémium is.
A korábbi évtizedekre vonatkozó magyarországi elemzések (a nemzetközi modernizációs trendekkel összhangban) a nők „felfelé házasodásának” jelentős csökkenését mutatták ki az 1980 és 2010 közötti időszakra. A KSH népszámlálási és mikrocenzus adatok 2011 és 2016 között az azonos iskolázottságúak házasodása növekedését, illetve a nők „lefelé” házasodása nagyobb csökkenését mutatják.
Tóth István György arról beszélt, hogy létezik a „ragadós padló” és „ragadós plafon” elmélete, ezek Magyarországon erősek.
Visszahúz a padló és fenntart a plafon - emelte ki a kutató.
A társadalom felső rétegében megfigyelhető „csomósodás” létrehoz egy olyan burkot, amelynek az újratermelődése viszonylag zökkenőmentes, amelyből való kiesést finom hálók és szövetek akadályozzák, és amelybe való bekerülés a kívülállók számára a legfontosabb felemelkedési csatornák - például magas iskolázottság - nélkül egyre nehezebbé válik.
A bezáródásnak vannak természetes tendenciái a tanulmány szerint, amelyekkel semmilyen társadalompolitika nem tud mit kezdeni (mint például a házasodási szokások alakulása), és vannak olyanok, amelyeknek a megkönnyítése evidens társadalompolitikai feladat:
- ez pedig az oktatási rendszer olyan átalakítása, amely a mobilitást nem akadályozza, hanem inkább támogatja.
Szelényi szerint Magyarországon a fenti okok miatt a felső 10-20% elszakadása látható a társadalom egészétől, ez az elszakadás az elmúlt években tovább erősödhetett.
Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/magyarorszag-teljesen-szetszakad-es-ennek-aligha-lehet-utjat-allni.303400.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
