Érzékenyen érintheti az Ukrajnából áttelepülők nyugdíjügyeit az Alkotmánybíróság (AB) legutóbbi határozata. Az AB ugyanis megsemmisítette az 1964-es munkaügyi rendelet azon passzusát, amely a magyarországi nyugdíjfizetés egyes feltételeiről szólt. A döntés minden, folyamatban lévő ügyre érvényes. Elképzelhető, hogy egy konkrét esetben az érintettnek kisebb összeg jár, mint korábban járt volna.
A nyugdíjak ügyében még a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kötött megállapodást 1962 végén. Az egyezményt 1963-ban idehaza törvényerejű rendelet hirdette ki, ennek végrehajtásáról pedig munkaügyi rendelet szólt, amelyet az akkori tárcavezető az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben hozott meg 1964-ben.
A rendelet egyebek közt rögzítette: ha a jogosult javára a Szovjetunió területén már nyugdíjat állapítottak meg, akkor Magyarországon az itteni feltételek szerint kaphat nyugállományi ellátást, mégpedig annak az időpontnak a szabályai alapján, amelyek a kinti döntés meghozatalakor idehaza hatályban voltak. Az 1997-es magyar nyugdíjtörvény ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjigényekről a kérelem elbírálásakor hatályos hazai szabályok alapján kell határozni.
A Kúria előtt szereplő egyik perben az volt a kérdés, hogy a két ellentmondó hazai szabály közül melyiket kell alkalmazni. Az Ukrajnából 2012-ben áttelepült igénylő 2009-től 2015-ig kapott ukrán nyugdíjat, Magyarországon pedig 2015-ben jelentette be öregséginyugdíj-igényét. Az ukrán hatóság igazolása szerint 37 év szolgálati időt szerzett.
A bíróság azt vizsgálta, hogy az ügyben a 2009-es vagy a 2015-ös hazai szabályokat kell-e alapul venni. Az eltérő szabályozás alapján ugyanis más-más összeg jött ki. A különbség oka az, hogy a 2009-es magyar szabályok alapján a legutolsó munkakör szerinti átlagkereset számított, a 2015-ös nyugdíjigényléskor viszont már a leghosszabb ideig betöltött munkakör átlagkeresete volt az irányadó.
A Kúria kezdeményezésére az AB úgy döntött: az 1964-es munkaügyi rendelet kifogásolt szabálya mostantól semmis, mert sérti a jogbiztonságot. Az alaptörvény szerint az alacsonyabb rendű jogszabály, a miniszteri rendelet ugyanis nem lehet ellentétes a fölötte álló szabályozással, a nyugdíjtörvénnyel. Így a Kúria a konkrét ügyben nem alkalmazhatja az 1964-es, alkotmánysértő rendelkezést, sőt azt egyetlen más, folyamatban lévő ügyben sem lehet figyelembe venni. A pert a nyugdíjtörvény alapján kell megítélnie a Kúriának.
Szerző: Kulcsár Anna
Forrás: https://magyaridok.hu/gazdasag/alkotmanybirosagi-dontes-ukran-nyugdijugyben-3556346/
