Nagypéntek és Húsvéthétfő is jelentős ünnepek Magyarországon, és sok szokás öleli körbe ezeket.
Országunk húsvéti szokásai inkább kulturálisak, mint vallásosak, és gyakran a tavasz beköszöntét ünneplik. A böjt hamvazószerdán kezdődik és 40 nap után, húsvét vasárnap ér véget. A böjt alatt nem fogyasztanak húst, míg a hamvazószerda előtti napot húshagyókeddnek hívják.
Régebben virágvasárnap a papok az ágakat és a virágokat is megáldották. Manapság is említenek ilyenkor több virágot az imákban, és Magyarországon a virágvasárnap nevet viseli.
Bizonyos vallások esetében húsvét vasárnap az emberek kalácsot, pirosra festett tojást és sót visznek a templomba, hogy a pap megáldja az ételt, amit aztán otthon elfogyasztanak a feltámadási szertartás után. Ilyenkor húsvéti dalokat énekelnek, húsvéti imákat mondanak és néha még a Jézus szoborral is felvonulnak.
Tojásfestés
Magyarországon a tojásfestés hagyománya egészen a magyarok érkezéséig nyúlik vissza. Miután Magyarország keresztény ország lett, a tojásokat pirosra festették, ezzel szimbolizálva Jézus vérét. A tojások az örök életet jelképezik.
Azonban az elmúlt 300 évben már más színűre is festették a tojásokat, nem csak pirosra. A tojásfestés igazi művészet Magyarországon. Geometriai formák, növények, virágok, és a hagyományos magyar hímzés mintái a leggyakoribbak. Néha előfordulnak ősi mintákis, például napkerék és kiskakas.
Forrás: https://publicholidays.hu/hu/easter/
