Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Finnország, szerelem – 2. rész

Írta: Szabó-Kocsis János

Sötét van, mindenki depressziós, sokat isznak, létezik valami nyelvrokonság, Kalevala, hideg van és minden nagyon drága. Ezzel a felsorolással nagyjából össze is foglaltam mindazt, amit az átlagember idehaza Finnországról gondol. Hogy ez mennyire nem így van, azt nem ebben az írásban fogom bebizonyítani.

A Finn Eiffel-torony

Most Mäntylä asszonynál vacsorázunk. Hogyan is írta a költő? Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet. Nem kosár ez, asztal. Megrakva a legfinomabb finn csemegékkel. Szabadság, szerelem. Valahol, Finnországban. Sajt, lazac, lekvár, tej – percek alatt tűnnek el.

Másnap sok dolgunk akadt. Kolbászt (akarom mondani, zöldséget) sütöttünk az Eiffel-toronynál, bingóztunk és farmot látogattunk. Az Eiffel-torony nem olyan, mint a párizsi, mégis annak nevezik a Rautióban élő finnek. Egyszerű faépítmény az erdő közepén, amelynek tetejéről messzire szállhat a tekintet. Befagyott mocsarak, fehér ég, hatalmas erdők és szűrt napsütés. A tavasz késik, lassan érkezik.

A finn kolbász, ami inkább zöldség

A torony tövében tűz lobog. Markku Alaverronen és felesége, Eija süti a finnek legkedvesebb zöldségételét, a makkarát. Ami kolbász, de ez ne tévesszen meg senkit. „Olyan alacsony a hústartalma, hogy egész Finnország zöldségként tekint rá" – kacag a magyar lány, Lucia.

Miközben Markku beirdalja a kolbásznak álcázott zöldséget, párja kávét tölt a fából faragott poharakba. Mesélnek a kátránysamponról és a kátrányszappanról, biztatnak, ezt mindenképpen vegyek a boltban. Mindkettő Rautio környéki specialitás. A samponba beleszagoltam – hát, elsőre nem győzött meg, de hónapokkal később pesti fodrászom áradozott róla, mikor adtam neki egy flakonnal. Idézem a rajta olvasható szöveget: „ha ezzel mosod meg mindennap hajadat, olyan, mintha esővízben fürdetted volna meg a fejedet." Az errefele igen gyakori fenyőfajta, a mänty (vagyis erdeifenyő) a kulcs mindehhez. A kivágott fatörzseket feldarabolják, majd nagy területen elhelyezve ezeket, felgyújtják. A tűz fellobbanását követően földdel fojtják el a lángoló fákat, így a földtakaró alatt izzani kezd a parázs. A folyamat nem rövid, egy hétig tart. Hét nap alatt az addig izzó fából kiolvad a kátrány. A 19. században ez volt itt a legfontosabb exportcikk. Most ebből lesz a sampon, a szappan, a vodka és a kockacukor is, amely fekete.

Maradok az időközben megsült kolbásznál, vagyis a makkaránál. Kis erdei házikó mellett ülünk, úgy eszünk. Közben – szigorúan elméleti síkon – a magyar szalonnasütés rejtelmeivel etetem a finneket. Csak néznek, mint a moziban. Mondom, vegyenek egy kenyeret, hagymát, jófajta szalonnát. Tüzet gyújtani tudnak, késük van, süssenek hát és csepegtessenek. „Nincs zsír, nincs szalonna" – vág közbe Lucia. „Mégis, akkor mi van?" – vetem közbe. „Hajszálvékony bacon, azzal itt nem mennénk sokra. De amikor eljönnek Magyarországra, teletömik magukat jófajta kolozsvárival, ne félj." A finnek kacarásznak, a társalgás három nyelven, magyarul, finnül és angolul zajlik. Később csak finnül, de már a bingóteremben. Pontosabban Rautio tornacsarnokában. (Folytajuk.)

Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20171205-szubjektiv-szuletesnapi-koszonto-finnorszag-allamalapitas-szazadik-evfordulo.html



Bárhol, bármikor...

Sokat utazol? Nincs a közeledben egy rádió? Nem vagy a vételi körzeten belül? Sebaj! Töltsd le okostelefonodra az ingyenes Tunein alkalmazást és máris hallgathatod rádiónk adását élőben bárhol, bármikor!

Töltsd le telefonodra még ma! Töltsd le még ma a telefonodra!