A Nobel-díj alapításának emléknapja november 27-e. Az emberiség jövőjére kiható tudományos eredményeket világszerte elismerik, jutalmazzák. Ezen kitüntetések közül a Nobel díj a legjelentősebb.
Nobel kivételesen tehetséges volt
Alfréd Nobel Stockholmban született, 1833. október 21-én. Kivételesen tehetséges volt, és több jelentős találmány is fűződik nevéhez. Családtagjai a gazdaság különböző területein tevékenykedtek, olajlelőhelyek kiaknázásában is jelentős szerepük volt. Nobel felfedezte, hogy a nitroglicerint, amit robbantásokra alkalmaztak, hogyan lehet "megszelidíteni", kezelhetővé tenni. Mivel családot nem alapított, örököse nem volt, vagyonát végrendeletében (1895. november 27.) alapítványra hagyta, s annak kezelését is megfogalmazta:
"Vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani:
- egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén;
- egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén;
- egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén;
- egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá;
- egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.
A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda.”
Nobel kikötötte, hogy a nemzeti hovatartozás nem számíthat!
„Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem.”
Az odaítélés módjában még kiköti: az eredmény az elmúlt év publikált munkái lehetnek, korábbiak csak akkor, ha azok jelentősége nem derült ki korábban. A díj maximum 3 részre felosztva is kiadható.
Az Alapítvány Ünnepi Napján, december 10-én, a végrendelkező halálának évfordulóján, a díjat odaítélő testületek minden egyes díjazottnak átadják a díj összegének megfelelő csekket, az oklevelet és egy, az alapító képmását ábrázoló és megfelelő felirattal ellátott aranyérmet. Mivel a díjat a vagyon évi hozadéka, illetve a kamatok teszik ki, a díj összege évről évre változik. Mindegyik díjazott kap egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. (Érdekes, hogy az érem vastagsága, és így tömege is változhat kissé. Szent-Györgyi Albert érmének tömege 206 g.)
A három tudományos és az irodalmi díjjal együtt adományozott érmet Erik Lindberg, a századforduló jelentős svéd szobrásza tervezte. A 64 mm átmérőjű érmek előlapja azonos: Nobel profilban ábrázolt arc-, illetve mellképe. Felirata: a kép bal oldalán ALFR./ NOBEL, a kép jobb oldalán NAT./MDCCC/XXXIII/OB./MDCCC/XCVI. Alul bevésés: E. LINDBERG 1902.
Az érmek különbözőek
Az érmek hátoldala különböző.
A fizikai és a kémiai díjak esetében felhőkből kiemelkedő, Íziszre emlékeztető, kezében bőségszarut tartó nőalak. Egy másik, a tudomány géniuszát jelképező nőalak egy fátylat emel le az istennő arcáról. A körirat idézet Vergilius Aeneis című művéből: INVENTAS . VITAM . IUVAT . EXCOLUISSE . PER . ARTES. A fizikai és a kémiai érmek esetében a két nőalak mellett balról NATURA, jobbról SCIENTIA szavak, alul pedig az odaítélő testületre utaló REG . ACAD . SCIENT . SUEC. A hátoldal alján kártus van, melybe a díjazott nevét vésik.
Az élettani, illetve orvostudományi érem hátoldalán ugyancsak két nőalak van. Az egyik, a gyógyítás géniuszát jelképező, térdén egy könyvet tart, egyik karjával egy szenvedő nőalakot karol át, a másik kezében pedig egy csészében forrásból csorgó vizet fog fel, hogy azzal a szenvedőt megitassa. Az érem alján az odaítélő testületre vonatkozó körirat: REG . UNIVERSITAS . MED . CHIR . CAROL .
Az irodalmi érem esetében a hátoldalon egy férfi elbűvölten hallgatja és jegyzi le a Múzsa énekét. A kártus két oldalán: ACAD, illetve SUEC .
Ezeket az érmeket a svéd Királyi Pénzverde készíti.
A békedíjjal adományozott érmet Gustaf Vigeland neves norvég szobrász tervezte, és a norvég Királyi Pénzverde készíti. Az előlapon Nobel arcképe, melyet a következő körirat vesz körül: ALFR . NOBEL . NAT . MDCCCXXXIII . OB . MDCCCXCVI + . A hátoldalon három láncot képező, a testvériséget jelképező férfialak, a körirat pedig: PRO . PACE . ET . FRATERNITAE . GENTIUM. Ezen az érmen nincs kártus.
A közgazdasági érem előlapján ugyancsak Nobel arcképe látható, alatta két egymásba fonódó bőségszaru van. A körirat: SVERIGES RIKSBANK TILL ALFRED NOBEL'S MINNE 1968. A hátoldalon középen egy ötágú csillag, felette egy nagyobb, két oldalán és alatta pedig egy-egy kisebb korona. A körirat: KUNGLIGA VETENSKAPSAKADEMIEN. Ezen az érmen sincs kártus.
A különböző bizottságok tagjai minden évben kapnak egy aranyozott ezüstérmet, melynek előlapja megegyezik az adott Nobel-érem előlapjával, hátoldala pedig az odaítélő intézményre utal. Ezeknek az érmeknek 2,6 cm az átmérője, a tömege pedig 13 g. Ha egy bizottsági tag tíz érmet összegyűjtött, akkor azt becserélheti egy aranyéremre.
A magyar, illetve a magyar származású Nobel-díjasok:
Lénárd Fülöp: fizikai, 1905; Bárány Róbert: élettani ill. orvosi, 1914; Zsigmondy Richárd: kémiai, 1925; Szent-Györgyi Albert: élettani ill. orvosi, 1937; Hevesy György: kémiai, 1943; Békésy György: élettani ill. orvosi, 1961; Wigner Jenő: fizikai, 1963; Gábor Dénes: fizikai, 1971; Wiesel Elie: béke, 1986; Polanyi, John C.: kémiai, 1986; Oláh György: kémiai, 1994; Harsányi János: közgazdasági, 1994; Kertész Imre: irodalmi, 2002; Avram Hersko: kémiai, 2004.
Forrás: http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=35356329
