Felejtsük el, amit az óvodában gondoltunk a Napról, és azt is, amit a filmekben láttunk: ezzel a négy tudományos ténnyel bebizonyítjuk, hogy a világűr egyáltalán nem olyan, mint amilyennek elképzeltük.
Bár minden gyerek sárga ceruzával rajzolja le, az az igazság, hogy a Nap nem sárgán világít.
A Stanford Egyetem tudósai ezt azzal magyarázzák, hogy bár a közvélekedés szerint a Nap sárga, esetleg narancs vagy vörös, a valóságban az összes létező színt egyszerre bocsátja ki, amit - ha figyeltünk fizikaórán, tudjuk - a szemünk fehérnek lát. Az űrben készült képeken ez sokkal egyértelműben látszik, mint a Földről.
Ha valami váratlan okból kifolyólag a világűrben ragadnánk, ne aggódjunk, hamarabb fulladnánk meg, mint hogy megfagynánk vagy szétrobbannánk.
A NASA asztrofizikusai szerint körülbelül 30 másodpercet tölthetnénk a légüres térben anélkül, hogy maradandó sérülést szenvednénk. Az tény, hogy mind a hőmérséklettel és a nyomással problémáink lennének kint az űrben, de a tudósok megnyugtatnak - sem felrobbanni, sem megfagyni nem lehet. Ettől függetlenül a végeredmény továbbra sem lesz szép.
Bármennyire is elterjedt nézet, a kínai nagy fal egyáltalán nem látható a világűrből - sajnáljuk.
Tény, hogy a tizennegyedik-tizenhetedik században épült, több mint 21 ezer kilométer hosszú építményben hatalmas munka van, és a földi perspektívából hatalmas, a világűrből azonban egyáltalán nem látszik. Ez pedig sajnos azt jelenti, hogy semmilyen más ember alkotta tárgy nem látható az űrből. Cserébe viszont az Ausztrália partjainál húzódó Nagy-korallzátony bizony odafentről is megcsodálható.
A Föld körül összesen 8000 ember alkotta tárgyat állítottak pályára, ebből 2500 működő vagy már "kiselejtezett" műhold. Ezek legnagyobbika egy focipályával megegyező méretű űrállomás.
A Nemzetközi Űrállomás - amely nem csak az űrkutatás valaha volt legnagyobb eszköze, de a legdrágább is - körülbelül akkora, mint egy focipálya. Az 1998-ban pályára állított űrállomás 420 ezer kilogrammot nyom, egészen pontosan 108,8 méter hosszú, az áramellátásához pedig több mint 12 kilométernyi kábelre volt szükség a megépítésekor. Ezzel a Nemzetközi Űrállomás négyszer akkora, mint az orosz Mir, és ötször akkora, mint az amerikai Skylab.
Forrás: http://eduline.hu/kozoktatas/2015/7/20/tudomanyos_tevhitek_vilagur_V7MYE9
