Az ókori Görögországot mint a demokrácia bölcsőjét emlegetik, pedig a mai értelemben véve nem is volt demokrácia, ráadásul maguk a görögök is utálták.
Az ókorban még egyáltalán nem tartották olyan jónak a demokratikus berendezkedést, ráadásul az olyan elismert gondolkodók, mint Platón vagy Arisztotelész sem volt nagy rajongója az akkori államformának - írja a Ma is tanultam valamit blog.
Utóbbi szerint a demokrácia egy "elfajzott" államforma, a szegények zsarnoksága, Platón pedig azt kritizálta benne, hogy túl nagy szerepet kap benne a vélemény, a tudás rovására. Platónnak mellesleg személyes oka is volt arra, hogy ne szeresse a demokráciát, ugyanis ez tette lehetővé, hogy Athén polgárai halálra ítéljék Szókratészt, Platón tanítóját.
A másik tévhit, hogy a demokrácia az ókori Görögország államformája lett volna. Egyrészt - erre bizonyára emlékeztek a töriórákról - nem volt még mai értelemben vett Görögország, hanem csak egymás mellett élő városállamok. Mindezt annak ellenére, hogy vallásukban, nyelvükben, és gazdasági, illetve háborús érdekeikben is megtalálhatták volna a közös nevezőt. Az viszont tény, hogy a városállamok közül mindössze egyetlen egyben uralkodott demokrácia, mindenhol máshol úgynevezett oligarchiára, vagy más szóval arisztokráciára rendezkedtek be. Ez azt jelenti, hogy általában vagyoni alapon kiválasztott kevesek uralkodtak a többség fölött. Ezt azért szerették a görög gondolkodók - akik természetesen kiváltságos helyzetben voltak, és az arisztokráciából kerültek ki - mert szerintük az anyagi függetlenség a szellemi és politikai függetlenség alapja. Úgy vélték, addig nem hozhatnak a polgárok jó politikai döntést, ameddig nem elég gazdagok. Arisztotelész szerint viszont a legjobb egyfajta kevert államforma, melyben a monarchia, az arisztokrácia és a demokrácia is szerepel - szerinte ilyen volt Spárta, de későbbi gondolkodók inkább Rómára mutatnak példaként.
Az egyenlőségről pedig szintén tanulhattatok töriórákon. A demokráciában csak athéni állampolgárok vehettek részt, így például a nőket és a rabszolgákat teljesen kizárták a döntéshozatalból. Az ő helyzetük az athéni demokráciában rosszabb volt, mint amit más városállamok nem demokratikus berendezkedéseiben tapasztalhattak volna, ráadásul Athén gazdaságának sem tett jót, hogy a rabszolgatartásra támaszkodott. Emellett az állampolgárok között is voltak vagyoni alapon kivételezettek, a szegényebbek például nem is tölthették be az arkhóni tisztséget. Nem csoda, hogy a legöregebb modern kori demokráciában, az Egyesült Államokban is inkább Rómát vették alapul, és nem Athént.
Forrás: http://eduline.hu/kozoktatas/2015/7/21/okori_gorogok_demokracia_WBR3GC
