Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Tavaszi jeles napok

Írta: Szabó-Kocsis János

Bár javában benne járunk már a tavaszban – ami most, rövid összeállításom megírásának idején inkább késő őszinek tűnik -, azért érdemes megtudnunk róla néhány érdekességet. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők. Számos ünnep és népszokás kötődik ehhez az évszakunkhoz, mely csak a mérsékelt övön létezik, a trópusi éghajlatú tájakon nem. A tavaszi időszak A Föld északi féltekéjén március, április és május, míg a déli féltekéjén szeptember, október és november a tavasz hónapjai. A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig szeptember 23-tól december 21-ig. Ez az az időszak, amikor emelkedik az átlaghőmérséklet, hosszabbodni kezdenek a nappalok, és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ezért a nagy áradások is erre az időszakra esnek. A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre.

Az északi féltekén a tavasz kezdetének többféle dátumot tekintenek: a már említett csillagászatit (március 21. körül), ez a tavaszi napéjegyenlőség időpontja; a naptárit (március 1.) és a meteorológiait, ami az idő enyhülésével és a virágzó növények virágzásával kezdődik.

A tavasz kialakulásában fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt égöv része vagyunk. A trópusi éghajlaton nem létezik ez az évszak. A felmelegedésben nagy jelentőséggel bír a napsugarak nagyobb hajlásszöge, illetve a napsütéses időtartam növekedése és az éjszakai időszak rövidülése.

A tavasz nemcsak a növények újjáéledésének évszaka, hanem az állatvilág élénküléséé is. Vannak madarak, melyek nem töltik az egész évet egy adott területen, hanem a tél idején melegebb éghajlatra vándorolnak (például a fecske és a gólya). Ezek a madarak a tavasz beálltával térnek vissza.

Tavaszi jeles napok

A tavasz tele van jeles napokkal, melyek közül néhányat máris magunk mögött tudhatunk, de vannak olyanok is, melyek még előttünk állnak.

Április 24.: Szent György napja. A sárkányölő napja, aki a lovagok, katonák, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.

Magyarországon az állatokat ekkor hajtják ki a legelőre, újra munkába állnak a juhászok, kanászok. Az ország számos városában Szent György napján tüzeket gyújtottak, melyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak.

Május 1. Május első napján májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. Több napig tartó fesztiválokat tartottak, aminek a neve: majális. A májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki, feldíszítették szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították. Ezzel fejezték ki, hogy melyik lány tetszik nekik.

Május 1-iére virradó éjszakával kapcsolatban több, az ártó szellemeket elűző szokás volt ismert, hiszen a hiedelem szerint ez az éjszaka a boszorkányoké.

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap. Eredetileg zsidó ünnep. Ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a jázmin és a bodza. Bővebb bemutatására egy későbbi, külön cikkünkben térünk ki.

Források:

http://sihuhu.com/2015/04/tavaszi-unnepek/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_%C3%BCnnepek_%C3%A9s_eml%C3%A9knapok_list%C3%A1ja



Bárhol, bármikor...

Sokat utazol? Nincs a közeledben egy rádió? Nem vagy a vételi körzeten belül? Sebaj! Töltsd le okostelefonodra az ingyenes Tunein alkalmazást és máris hallgathatod rádiónk adását élőben bárhol, bármikor!

Töltsd le telefonodra még ma! Töltsd le még ma a telefonodra!