Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

A tudomány mai állása - Okosszemüveg segít fenntartani munka közben a figyelmet

Műsorvezető: 2020. október 06. kedd, 10:37 Meghallgatva: 546 alkalommal

Magyar műszert is küldenek a Jupiterhez. Az Európai Űrügynökség 2022-ben indítja el a gázóriás jeges holdjait feltérképező misszióját. Az űreszközön lesz egy magyar fejleszésű szerkezet is. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban a plazmafizikai műszerekhez fejlesztettek tápegységeket. Ezek közül az első beépítése már augusztusban elkezdődött a berni egyetemen. A kutatóközpont beszámolója szerint a plazmafizikai műszeregyüttes kilenc évig teljesít majd szolgálatot a világűrben, vagyis mind az extrém hideget, mind az extrém meleget jól kell bírnia. A tápegységek feladata, hogy két processzorkártya és négy szenzor tápellátását biztosítsák. Az Európai Űrügynökség műszerével a Jupiter magnetoszféráját és a holdjai kölcsönhatását tanulmányozzák, mindezek mellett pedig a napszél hatását is megpróbálják vele feltérképezni a gázóriás körül.


Sikerült bebizonyítani, hogy több tagú csillagrendszerek darabjaira szaggathatják a körülöttük képződő bolygókeletkezési korongot, amiből így egy torz és ferde gyűrűkből álló képződmény jön létre. Csillagászok egy csoportja számolt be a tudományos eredményekről, melyek az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve, illetve az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat megfigyelésein alapulnak. A Naprendszer elég laposnak számít, hiszen a nagybolygók mind közös síkon keringenek a nap körül, de ez nem minden bolygórendszerről mondható el. Főleg akkor nem, ha a bolygókeletkezési korong központjában nem egy csillag található, hanem egy több csillagból álló rendszer. A beszámolóból kiderül, hogy ilyen a GW Orionis. A Földtől 1300 fényévre, az Orion csillagkép irányában lévő rendszer középpontjában összesen három csillag van, amik pedig eltorzították és szétszaggatták a körülöttük lévő korongot. Ennek eredményeként a korong nem lapos, hanem görbült és megtalálható mellette egy levált, ferde gyűrű is, számolt be az eredményekről a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette, hogy a ferde gyűrű a korong belső részén helyezkedik el, közel a három csillaghoz. Ebben a belső gyűrűben annyi por van, aminek a tömege a Föld tömegének harmincszorosa, vagyis több bolygó létrejöttéhez is elegendő ez a mennyiség. A kutatócsoport egy másik tagja azt mondta, ha ezen a ferde gyűrűn létrejön egy bolygó, akkor az meglehetősen ferde pályán kering majd a csillagok körül, és éppen ezért arra számítanak, hogy a jövő képalkotó bolygóvizsgáló programjaival több, a központi égitesttől távoli és ferde pályán keringő bolygót azonosítanak. Hozzátette azt is, hogy a csillagok minimum fele nem magányosan, hanem egy, vagy több kísérőcsillaggal együtt jön létre, ami pedig arra enged következtetni, hogy létezhet egy ma még ismeretlen bolygópopuláció. A csillagászok úgy képzelik, hogy ennek tagjai a központi égitestektől távol, és meglehetősen ferde pályán keringenek. A kutatók a GW Orionist már több mint 11 éve tanulmányozzák. A kutatócsoport harmadik tagja arról számolt be, hogy a megfigyeléseik szerint a három csillag nem egy síkban kering, hanem a pályáik dőlnek egymáshoz és a koronghoz képest is. Hozzátette, hogy a belső ferde gyűrű dőlésszögét, így a korong és a gyűrű térbeli elhelyezkedését az segített rekonstruálni, hogy a felvételeken még a gyűrű korongra vetülő árnyékát is megpillantották. A kutatócsoport a megfigyeléseket kiegészítette számítógépes szimulációkkal és ennek köszönhetően sikerült egyértelműen megmagyarázni a ferde orientációt az úgynevezett koronggyűrű hatás elméletével. Ez vetette fel annak lehetőségét, hogy az eltérő síkokban keringő központi égitestek egymással versengő gravitációs hatásai képesek meggörbíteni és darabjaira szaggatni a körülöttük lévő korongot. A számítógépes modellezésből derült ki, hogy a három csillag eltérő pályája a korongot különálló gyűrűkre szedheti szét és a megfigyelések is ezt igazolták.



Minden eddiginél nagyobb fekete lyukat fedeztek fel a kutatók. A Virgo és a LIGO gravitációshullám-detektorok segítségével figyelték meg, ahogy egy 66 és egy 85 naptömegű fekete lyuk összeütközik. Az összeolvadás során pedig létrejött egy olyan nagy fekete lyuk, melynek tömege a Nap tömegének 142 szerese. Bár hagyományos módon már korábban is észleltek hasonlót, de ebben a tömegtartományban ez az első bizonyított észlelés. A felfedezés azért jelentős a szakértők szerint, mert az ütközés után létrejött új fekete lyuk olyan nagy tömegű, amire a kutatók nem számítottak, hiszen az már az a csillagok evolúcióelmélete szerint a tiltott tömegtartományba esik. A felfedezésnek köszönhetően a tudósok egy újabb lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy megmagyarázzák a szupermasszív fekete lyukak keletkezését. A Földtől 7 milliárd fényévre lévő gravitációs hullámokat a kutatók még tavaly május 21-én figyelték meg. Ez azonban nagyon rövid ideig, mindössze 0,1 másodpercig tartott. Azért csak most, egy évvel és 4 hónappal később számoltak be róla, mert a jel feldolgozása és ellenőrzése ilyen sok időt vesz igénybe. A Wigner Fizikai Kutatóközpont, mely részt vesz a Virgo és a LIGO kutatásaiban, közölte, a fekete lyuk maradvány a „közepes tömegű fekete lyukak” osztályába tartozik. A központ egyik kutatója, Vasúth Mátyás elmondta, mind az asztrofizikusok, mind a kozmológusok részére az ebbe a populációba tartozó fekete lyukak jelentik az egyik legizgalmasabb és legnagyobb kihívást, hogy megfejtsék a szupermasszív fekete lyukak eredetét. Hozzátette azt is, hogy a nagyobb tömegű fekete lyuk felvet további kérdéseket is azokkal a modellekkel összefüggésben, melyek azt a folyamatot írják le, ahogy a nagy tömegű csillagok fekete lyukakká omlanak össze az életük végén.


Meglepő anyagot találtak a Holdon. Egy a NASA által tervezett indiai űrszonda révén észlelték a Holdon a hematit, vagyis a vörösvasérc jelenlétét. Ez azért érdekes, mivel a vasnak ez a típusú oxidált formája a Földön oxigén és folyékony víz hatására tud kialakulni, de a Holdon ebből egyik sincs. A felfedezés másik érdekessége, hogy a napsugárzás miatt az égitestet folyamatosan hidrogén éri és a hidrogénnek gátolnia kellene az oxidációt. A Hawaii Egyetem kutatói úgy fedezték fel a hematitot, hogy a sarki régiók megfigyelése közben a megszokottól eltérő mintákat és formációkat találtak. Ezeket alaposan megvizsgálva jöttek rá, hogy vörösvasércet találtak. Ahhoz, hogy rájöjjenek, honnan eredhet, az anyag eloszlását is megvizsgálták és olyan korábban azonosított víznyomoknál fordul elő a hematit, amelyek meteorbecsapódásokhoz köthetőek. A feltételezések szerint a becsapódás energiája megolvasztotta a vízjeget, ami elkeveredett a regolittal. Érdekes adat, hogy a vörösvasérc leginkább a Hold Föld felé néző oldalán található meg. Ennek is van magyarázata. Egy japán űrmisszió megfigyelése szerint egyes esetekben előfordulhat, hogy a napszél a Föld légkörének felső rétegéből az oxigént egészen a Hold felszínéig tereli. Vagyis lehet -állítják a kutatók- hogy a Holdon lévő vörösvasérc oxidációjában oxidációjában a földi oxigén is szerepet játszik. A hematit rejtélye ezzel ugyanakkor nincs megoldva, hiszen a napszéllel nem lehet megmagyarázni, hogy az égitest másik oldalán , kis mennyiségben ugyan, de miként jöhetett létre az anyag. Oda ugyanis a földi oxigén talán sosem ér el.


Ismét magyar műholdat küldenek a világűrbe. A SMOG-e-et a közelmúltban adták át Rómában. Az eszközt ugyanis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fejlesztette az Olasz Űrügynökség kutatóintézetének. A tervek szerint a műholdat novemberben állítják Föld körüli pályára 500 kilométeres magasságban. A SMOG-1 teljesen magyar fejlesztés. A BME oktatóinak irányításával és az egyetem hallgatóinak részvételével alkották meg úgy, hogy azt beillesztették az oktatási keretbe. A műhold legfontosabb dolga, hogy a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettséget, vagyis az elektroszmogot vizsgálja. A SMOG-1-nek van egy másodlagos küldetése is. A fedélzetén elhelyeztek egy olyan mérőműszert, ami a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja.


Az aszteroidabecsapódás ellen védő rendszeren dolgozik az európai űrügynökség. Ez lesz az első olyan bolygóvédelmi rendszer, ami az égitestek becsapódása ellen hivatott védelmet nyújtani. A Héra névre keresztelt projektben azt vizsgálják, hogy mi történik, ha űrhajó, vagy egy űrszonda egy aszteroidának ütközik és, hogy meg lehet-e változtatni a Föld felé tartó égitest irányát. Az első tesztet 2022-ben hajtják végre, amikor egy amerikai űrszondát belevezetnek egy a Földtől 150 millió kilométer távolságra lévő kettős aszteroida kisebbik darabjába. A kutatók szerint a becsapódás után kráter keletkezik az égitesten és várhatóan megváltozik majd annak pályája is. Ha sikerül a kísérlet, akkor ez lesz az első égitest, aminek az irányát az ember változtatja meg. A becsapódást követően a Héra is megközelíti a kisbolygót és apró műholdakat is magával visz. A 10 centiméteres kockák feladata, hogy megvizsgálják az asztarioda összetételét és belső szerkezetét. Az Európai Űrügynökség igazgatója kijelentette, a védelmi rendszer megalkotása azért fontos, hogy megvédjék a bolygót egy esetleges becsapódástól, de hangsúlyozta, hogy nincs akut veszély. A szakértők szerint egyébként az 50 méteres, vagy az annál is nagyobb aszteroidák esetében, ha a Föld felé tartanak, már ajánlott a pályamódosítás.


Terepjárót küldenének a Holdra a japánok. A szigetország űrügynöksége és az egyik autógyártó vállalalt már korábban bejelentette, hogy egy emberek szállítására alkalmas, túlnyomásos kabinnal felszerelt holdjáró kifejlesztésén dolgoznak. A járműhöz üzemanyagcellás elektromos járműtechnológiákat alkalmaznak. A japán űrügynökség azért egy, a terepjárók gyártásában is nagy tapasztalattal rendelkező autógyárral működik együtt, mert mint mondják, a holdjárónak könyörtelen viszonyok között kell tudni közlekedni. A tervek szerint a túlnyomásos kabinnal felszerelt járművet még ebben az évtizedben megalkotják. Ehhez sok egyéb mellett arra is szükség van, hogy megtervezzék és legyártsák az alkatrészeket, hogy prototípusokat készítsenek az abroncsokhoz, valamint hogy a virtuális valóságban is teszteljék és életnagyságú valóságos modelleket is alkossanak. A japánoknak nem csupán az a céljuk, hogy a jövőben a Holdra lépő űrhajósok ezzel a járművel közlekedjenek. Úgy tekintenek rá, mint egy olyan közlekedési eszközre, ami majd a holdfelszínen kialakuló, jövőbeni társadalom kiinduló pontjává válik. A japán űrügynökség elnöke elmondta, a tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a Hold tele van kráterekkel, óriási sziklákkal, illetve hogy a sugárterhelés és a hőmérsékleti körülmények sokkal extrémebbek, mint a Földön.


Hidrogénmeghajtású repülőgépeket készít az egyik európai repülőgépgyártó. A világ első zéró emissziós utasszállítója a tervek szerint 2035-ben jelenhet meg a kereskedelmi forgalomban. A hidrogénmeghajtás számos előnye közül az egyik, hogy nincs szükség az áramot tároló akkumulátorra, hiszen a működéshez szükséges elektromos energiát a jármű helyben állítja elő. Ennek köszönhetően pedig könnyebb is, illetve egy töltéssel sokkal nagyobb távokat tud megtenni. Ezek a tulajdonságok a repülőgépeknél fontosak lehetnek, hiszen az repülés elektromossá tételét épp az akadályozza, hogy az akkumulátorok miatt a gépek vagy túlságosan nehezek lennének, vagy nem tudnának hosszabb utakat megtenni. Az európai repülőgépgyártó rögtön három koncepciót mutatott be, melyek közös jellemzője, hogy a károsanyag-kibocsátásuk nulla és mindegyiket hidrogén hajtaná. A három repülő közül kettő teljesen hagyományos utasszállító benyomását kelti. Az egyik ezek közül 120-200 embert tud szállítani és a gép farkában elhelyezett tartályba annyi hidrogént tudnak tölteni, amivel több mint 3700 kilométert lehet megtenni egy feltöltéssel. A második repülő már kisebb, ez nagyjából 100 ember szállítására lenne alkalmas és egy tankolással 1800 kilométert tudna megtenni. A három közül a legfurcsább gép alakja eléggé futurisztikus. Erről a koncepcióról a cég nem árult el sokat. Mindössze annyit közöltek, hogy 200 utast tudna szállítani. A repülőgépgyártó vezérigazgatója azt mondta, a terveknek köszönhetően könnyebben kiértékelhetik, hogy melyik formaterv lesz a legalkalmasabb arra, hogy a világ első hidrogénmeghajtású repülőgépe legyen belőle. Ahhoz ugyanakkor, hogy a légi közlekedés teljesen átálljon a hagyományos üzemanyagokról a hidrogénre, az infrastruktúra egységes átalakítására volna szükség. A többi között ki kellene alakítani a nagy mennyiségű hidrogén szállításának és tárolásának módját. A klímaváltozás megállítása szempontjából ugyanakkor ez egy nagyon fontos lépés lenne. A légi közlekedés az Európai Unión belül 3 százalékkal, míg világszinten 2 százalékkal járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Ráadásul ezek a számok minden évben növekednek és egyes becslések szerint, ha nem lesz változás, akkor a repülés károsanyag-kibocsátása 2050-re a 2005-ös érték 300 százaléka lesz.


Forradalmasítanák a toronyházakban keletkező tüzek oltását a kínaiak. Az ázsiai országban készült nagy teherbírású, emberek szállítására is alkalmas drónt úgy alakították át, hogy azt kifejezetten a felhőkarcolók oltására lehessen használni. A drón akár 600 méter magasra is képes felrepülni, emellett 150 liter oltóhabot és 6 tűzoltó bombát is magával vihet. A tűz forrását az eszköz hőkamerával keresi meg és azonosítja, majd ha szükséges, akkor egy erre kifejlesztett eszközzel betöri az ablakot, hogy megkezdhesse az oltást. A beszámoló szerint ezt a műveletet először a tűzoltó bombák bedobásával kezdi. Ennek köszönhetően az anyag nagy területen terjed szét, majd az égő anyag felületére ráfújja a habot, ami elzárja az oxigén az égés helyétől, így fojtva el a lángokat. Ha szükséges, akkor több drónt is felküldenek a magasban lévő tűzhöz, de ha az oltást mégsem tudják maradéktalanul elvégezni, a reakcióidőt akkor is csökkentik, hiszen sokkal hamarabb érkeznek meg a nagy magasságokba, mint a tűzoltók. Így mire az emberi beavatkozás elkezdődhet, addigra vagy mérsékelték a lángokat, vagy a légi felderítésnek köszönhetően információkat szerezhetnek arról, hogy pontosan hol van a tűzfészek, vagy, hogy merről érdemes megközelíteni a lángokat. A vállalat alapítója szerint az önvezető drónokban rejlő lehetőségeknek nincs határa és úgy gondolja, hogy a nagyméretű, nagy teherbírású repülő eszközök megfelelnek a modern okosvárosok követelményeinek. A tűzoltásra átalakított drón eredetileg egy kétüléses jármű, amit 16 villanymotor és légcsavar emel a levegőbe. A hatótávolságát terheléstől függően 50 és 70 kilométer közöttire becsülik, a végsebessége pedig a 130 kilométer per órát is elérheti. Norvégiában a polgári légügyi hatóságtól már megkapta a működési engedélyt, és az utasszállító drónnal amellett, hogy majd a szállítási szolgáltatásokat tesztelik, a szélturbinákat is ennek segítségével ellenőrzik. Az elképzelések szerint egyébként a nagy teherbírású drónt a többi között városi taxiként, rövidtávú személyszállításra, ipari berendezések szállítására, vagy épp sürgős orvosi ellátások esetén lehetne alkalmazni.


Túlmutat az okosotthon azon, hogy minden elektronikus eszközt egy központi egység segítségével hanggal irányíthatunk. Egy elektronikai kiállításon ugyanis egy hálózati technológiákat fejlesztő kanadai cég képviselője felvázolt egy olyan elképzelést, miszerint a jövő okosotthonai gondoskodnak a lakókról. Szerinte az, amire ma azt mondjuk, hogy okosotthon, a legkevésbé sem mondható okosnak. A legtöbben ugyanis, ha erről a témáról van szó, akkor legfeljebb néhány eszközt sorolnak fel. Okoslámpákat, termosztátokat, kamerákat, okosporszívót, vagy például okoshűtőt használnak, amiket hangasszisztenssel lehet vezérelni. Az otthonoknak viszont nincs központi vezérlőegysége és arra sem képes, hogy felmérje a lakók igényeit, mint ahogy a saját működésére sincs semmilyen kihatással, vagyis nem tudja azt optimalizálni. A legtöbb folyamatot még mindig az emberek végzik el. Ők állítják a fényerőt, vagy kapcsolják le a világítást, veszik lejjebb, vagy épp feljebb a fűtést. Az pedig, hogy ezt kézzel, hanggal, vagy telefonnal teszik, a lényegen nem változtat. Ez viszont a következő évtizedben gyökeresen megváltozik a kanadai cég munkatársa szerint, amit azzal magyarázott, hogy az otthonokban is megjelenik az 5G, a WIFI6, a gépi tanulás, valamint az IoT eszközök. Ez utóbbiak olyan eszközök, melyek egy hálózaton keresztül képesek adatokat megosztani egymással. A szakember szerint három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valóban okosotthonról lehessen beszélni. Az első, hogy az otthonunk képes legyen az automatikus működésre. A második, hogy az adatokból fel tudja mérni és meg tudja jósolni a lakók szokásait. A harmadik pedig, hogy a mesterséges intelligenciát kihasználva képes legyen mind a fejlődésre, mind a működésének optimalizálására. Példaként azt mondta, hogy a jövő otthonai képesek lehetnek akár a lakók életjeleit is megfigyelni. Hozzátette, hogy a többi között a WIFI és a Bluetooth segítségével meg lehet mondani, hogy a lakók az otthonukban hol tartózkodnak és például bioszenzorokkal ellátott eszközökkel még azt is meg lehetne figyelni így, hogy milyen a szívverésük, vagy a légzésük. Ennek köszönhetően, ha esetleg valamilyen baj történne, akkor az okosotthon riaszthatná a mentőket. Ez a technológia arra is jó lenne, hogy a lakás minden pillanatban tudja, hogy a lakók melyik szobában vannak, így nem fordulhatna elő, hogy valahol felkapcsolva hagyják a lámpát.


Feltalálták az alakváltó anyagot. A Harvard Egyetem kutatócsoportja kifejlesztett egy olyan anyagot, amit 3D nyomtatással lehet elkészíteni és előre be lehet programozni arra, hogy milyen alakot vegyen fel. Azt írják, ha megfelelő inger éri, akkor az anyag teljesen új alakot is fel tud venni, majd ha szükséges visszaváltozik korábbi formájára. Az anyagot környezetbarát módon lehet előállítani, az alapja ugyanis a gyapjúból kinyert keratin, ami az emberi haj 97 százalékát is alkotó fehérje. Az anyagot úgy hozták létre, hogy a keratinláncot rugószerű szerkezetté formálták. Kettő ilyet összetekercseltek és ezekből építették fel a szálakat. Ha az anyagot például kinyújtják, az képes megváltoztatni a formáját és egészen addig tartani az új alakot, amíg visszaalakulásra késztetik. Ehhez egyébként egy hidrogén-peroxidból és nátrium-foszfátból álló oldatot használnak. A tesztelés során egy keratinlapot csillag alakúra hajtogattak, majd azért, hogy formázni lehessen, vízbe mártották és utána feltekerték. Amikor a hengert újra belemártották a folyadékba, az ismét felvette a csillagformát. Az amerikai mérnökök szerint ezzel az anyaggal meg lehetne reformálni a divatvilágot, ami még jelenleg is nagyon környezetszennyező. Az elképzelés szerint ugyanis, ha a ruhákat ilyen anyagból készítenék, akkor azok képes lennének felvenni a viselője alakját, így ennek köszönhetően környezetbarátabbá lehetne tenni a divatipart.


Éppen úgy reagál a fájdalomra a mesterséges bőr, mint az igazi. Ausztrál kutatóknak sikerült megalkotni az elektronikus bőrt, ami azonnal reagál, ha olyan behatás éri, ami egy embernek már fájna. A tudósok már régóta kísérleteznek ezen a területen és részeredmények eddig is voltak, de az mindig problémát jelentett, hogy a laborban készülő bőr reagáljon is a fájdalomra. Egészen eddig. Az ausztrálok ugyanis nagy lépést tettek ezen az úton, hiszen a fejlesztésük azonnal reagál a fájdalomra, vagy a nyomásra. Az eszköz rendkívül vékony, rugalmas és oxidokból, valamint biokompatibilis szilikonból épül fel. Ezek képesek érzékelni a hőmérsékletet is, a felületét pedig memóriacellákkal borították be. A rendszer érzékenységét jól mutatja, hogy meg tudja különböztetni a kellemetlen tűszúrást egy fájdalmas bökéstől. Bár azt, hogy a mesterséges bőrt mikor lehet a való életben is használni, de a kutatók szerint mindenképpen hasznos lesz. Ezt ugyanis nemcsak a robotikában tudják majd használni, hanem azok is, akik művégtaggal kénytelenek élni. Ők ugyanis ennek köszönhetően újra érezhetnek, tapinthatnak, vagyis nagyban megkönnyíti majd az életüket.


Robotizált térdműtéteket végeznek Budapesten. Az egyik klinikán egy Európában is újdonságnak számító eljárást vezettek be. Az orvosok munkáját ugyanis robotok segítik. A tökéletes térdoperáció nagyon ritka, de a budapesti klinikáról kikerülő páciensek térde olyan, mintha teljesen új lenne. Ezt mondta Dr. Domán István, ortopéd sebész főorvos. Hozzátette, hogy bár az operáció az eljárás miatt 15-20 perccel tovább tart, viszont cserébe tökéletes eredményt érnek el, hiszen olyan pontosságot lehet a robot segítségével elérni, amire egy orvos sem képes. Eddig a műtétek közben a térdszalagok feszességét csak bizonyos szögekben tudták megvizsgálni, és nem a teljes mozgástartományban. A korszerű eljárás lényege, hogy a robot egyik része a térdszalag feszességét méri. Ezt a térd teljes mozgásterjedelmében és pontosan teszi. A robot másik eszköze pedig abban segít, hogy a beépítendő komponensek helyét a lehető legpontosabban alakítsák ki úgy, hogy közbe ne érjenek hozzá a szalagokhoz. A főorvos azt mondta, hogy az operációt a robot két kamerával folyamatosan figyeli és asszisztálja. Az orvos kezét is a robot vezeti és minden egyes lépést ellenőriz, valamint jóváhagy. Hozzátette, hogy a robotnak köszönhetően a térdprotéziseket személyre szabottan, ideális szalagfeszességet biztosítva tudják beültetni. Ennek eredményeként pedig a pácienseknek a gyógyulás után szinte tökéletes érzésük lesz, míg a hagyományos operációk után gyakran előfordul kellemetlen, természetellenes érzés.


Eltérően működik a nők és a férfiak biológiai órája. Korábbi kutatási eredmények szerint mind az embereknek, mind az állatoknak több biológiai ritmusuk is van. Az emberek rendelkeznek a légzést, a bőr cserélődését, és a szívverést is szabályozó ritmusokkal, de mind közül a legismertebb a cirkadián ritmus, vagyis a napi biológiai óra. Ennek magyarázata, hogy a cirkadián ritmusnak a mindennapokban észlelhető hatása van. Ez irányítja az alvást és az ébrenlétet, és még az anyagcserében is részt vesz. Amerikai szakértők ezzel a biológiai órával foglalkozó tanulmányok elemzése közben felfedeztek egy mintázatot, ami alapján megállapították, hogy a nemek biológiai órája között különbség van. A kutatók nagyot merítettek, hiszen olyan tanulmányokat vizsgáltak át, melyek összesen 35 ezer ember adatait elemezték. Ezekből kiderült, hogy a testünk napi biológiai óráját alapvetően befolyásolja a kor és a nem. A nőkre a reggeli aktivitás sokkal inkább jellemző, míg a férfiak főleg este éberebbek. A cirkadián ritmus megzavarását a nők sokkal rugalmasabban tudják kezelni, mint a férfiak és főleg napközben aktívabbak. Ez jellemző egyébként a gyerekekre is. Este és éjszaka viszont sokkal kevésbé energikusak, ellentétben a férfiakkal. Az is kiderült, hogy a nők többet és máshogy alszanak. A lassú hullámú mélyalvás szakaszában több időt töltenek, ráadásul az alvás közbeni zavaró tényezőkkel szemben is ellenállóbbak a férfiaknál. Azt, hogy a nemek közötti eltérést mi okozhatja, nem lehet tudni, de a kutatók véleménye szerint az anyai szerep állhat a háttérben. Ezt magyarázza egyébként az, hogy a cirkadián ritmusuk összhangban van a gyerekekével.


Okosszemüveg segít fenntartani munka közben a figyelmet. A halogatás valószínűleg a legtöbb embert érinti, hiszen szinte biztos, hogy mindenkivel előfordult már, hogy munka közben, vagy épp helyette a neten böngészett, vagy a telefonjával foglalkozott. Erre a problémára nyújt megoldást egy kanadai cég, amelyik kifejlesztette a halogatás elleni okosszemüveget. A mesterséges intelligencia és a beépített kamera segítségével az eszköz figyeli a napi tevékenységet és segít a figyelem fenntartásában. A szemüveg képes beazonosítani, hogy a viselője mire figyel, egy monitorra, egy könyvre, vagy például egy emberi arcra. Az adatokat rögzíti és továbbítja a hozzá kapcsolt okostelefonos alkalmazásnak. Ezen keresztül pedig pontos képet lehet kapni arról, hogy mivel mennyi időt töltött a szemüveg tulajdonosa. Vagyis pontosan láthatja, ha valamire fölöslegesen sok időt fordított például a munkahelyén. Az alkalmazást be lehet állítani, hogy értesítést küldjön, ha a szemüveg viselőjének figyelme elkalandozik, így könnyebben vissza lehet térni a fontos dolgokhoz. Az alkalmazásban a felhasználók állíthatják be, hogy milyen tevékenységek tartoznak a nemkívánatos kategóriába, vagyis meg lehet adni, hogy mi az, ami eltereli a figyelmet. Az algoritmus egyébként jelenleg húsz különböző mozzanatot tud megkülönböztetni. Felismeri a többi között az olvasást, az írást, a telefonozást, a tévénézést, vagy azt, ha egy számítógépet nézünk. Emellett képes felismerni a sportolást, a főzést, az evést, a beszélgetéseket és azt, ha a viselője hangszeren játszik. A cég alapítója azt mondja, annak érdekében, hogy a szemüveg jól használható legyen, be lehet állítani, az alkalmazásban, hogy például tanulásnál mind az írás, mind az olvasás a folyamat része és éppen ezért nem kell figyelmeztetést küldenie. A szemüvegbe beépítettek még egy légzésfigyelőt, egy giroszkópot és egy gyorsulásmérőt is, hogy az edzések közben is használható funkciókat tudjon nyújtani. Mindezek mellett még telefonálni és zenét is lehet hallgatni vele. Fontos továbbá, hogy valódi szemüvegként is lehessen használni, éppen ezért nemcsak egyszerű üveg, hanem dioptriás lencse is tehető bele.


 

Adás hallgatása