Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Tudomány mai állása - Nyomkövetővel tanulmányozzák a vörös pandákat Nepálban

Műsorvezető: 2020. június 30. kedd, 09:27 Meghallgatva: 81 alkalommal

Tojással lehet megőrizni a gyümölcsök és zöldségek frissességét. Ezt jelenleg még a legtöbbször szintetikus viasszal oldják meg, bár használnak méhviasz alapú bevonatokat is. A külföldről érkező termékeket, hogy a több napig tartó úton ne romoljanak meg, szebbek és fényesebbek maradjanak, bevonják egy ilyen réteggel. A gyümölcsök, zöldségek felületét nemcsak egyszerű viasszal vonják be, hanem az esetek nagy részében a gombásodás elleni növényvédő réteget is kap. Egy újonnan publikált tanulmány egy olyan eljárást mutat be, amely ugyanezt az eredményt produkálja, csak éppen tojásokból. A kísérletekben az újfajta bevonattal leszüretelt zöldségeket és gyümölcsöket is kezeltek és kiderült, hogy ennek köszönhetően ezek nem rothadtak meg, tovább maradtak frissek, mint a jelenleg használt viaszos bevonatokkal kezelt termények, ráadásul ennek, lévén, hogy tojásból készül, semmilyen egészségügyi kockázata nincs. Az amerikai tudósok által friss tojásból készített bevonat az egészségtelen ételbevonatok problémájára is megoldást kínálhat, emellett pedig egy új eszköz lehet az ételpazarlás elleni küzdelemben. A statisztikák szerint ugyanis csak az Egyesült Államokban évente több mint 7 milliárd tojást termelnek a gazdálkodók, de ebből több mint 200 millió darab kerül felhasználatlanul a szemétbe. A szakemberek azt mondják, a fenntartható élethez csökkenteni kell az élelmiszerhiányt, lehetőleg olyan módon, hogy az ne eredményezzen nem ehető bevonatokat, sem genetikai módosításokat, és mellőzze a kémiai adalékanyagokat is. Az újfajta ételbevonat csaknem 70 százalékát a tojásfehérje és a tojássárgája teszi ki, a maradék kicsit több mint 30 százalékot pedig a fából kinyert nanoméretű cellulóz adja. Ennek az összetételnek köszönhetően a bevonat ehető, antimikrobális védelmet képez a felületen, illetve hatékony a magas páratartalom, valamint a kiszáradás ellen is, valamint megakadályozza a növények korai érését. A gyümölcsök és zöldségek így nem fonnyadnak meg, a bevonat rugalmas és még a repedéseknek is ellenáll. Bár a felületen képződő filmréteg vastagabb, mint amit már megszoktunk, viszont könnyedén és maradéktalanul lemosható. Ez utóbbi azok számára fontos, akiknek tojásallergiájuk van. A kutatócsoport vezetője azt mondta, más természetes anyagokkal is próbát tesznek, de első körben azért a tojásra és annak felhasználására esett a választásuk, mert világszerte rengeteg tojás megy fölöslegesen veszendőbe.


Elég egy világító villanykörte és szóról szóra meg lehet mondani, hogy miről beszélgetnek egy zárt szobában az emberek. Izraeli tudósok megállapították, hogy semmilyen okoseszköz nem szükséges ahhoz, hogy valakit lehallgassanak. Bár a szájról olvasás már régóta ismert, de az csak akkor működik, ha látszódik a beszélő szája. A mostani megoldás ennél sokkal fejlettebb, az alanyok akár háttal is lehetnek. Ahhoz, hogy kiderüljön, mit mondanak egymásnak, bőven elég, ha a szobában világít egy villanykörte. Ehhez egy távcsövet használnak, melyet felszereltek egy elektro-optikai szenzorral. Ha valaki beszél, a hang rezgései megrezegtetik a villanykörtét, aminek hatására megváltozik a fény. Ez az emberi szemmel észrevehetetlen, a szenzor azonban észleli ezt a jelet és az adatokat továbbítja egy algoritmusnak, amelyik az analóg jelet digitálissá alakítja, így pedig élőben lehet hallgatni, hogy miről beszélnek a szobában. Ez a rendszer egyelőre legfeljebb 25 méteres távolságból működik. Ahhoz azonban, hogy a legpontosabban tudja azonosítani az elhangzottakat, arra is szükség van, hogy a beszélők a villanykörte felé forduljanak és persze az sem utolsó szempont, hogy milyen közel vannak hozzá és milyen hangosan beszélnek. Minél távolabb vannak, vagy minél halkabban beszélnek, annál kisebb mértékű lesz a villanykörte rezgése, így pedig a fény mozgása is csekélyebb mértékben változik.


Magyar fejesztéssel lehet megvédeni a nagytestű madarakat. Az egyik áramszolgáltató, egy villamossági gyár és több természetvédelmi szervezet, köztük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság fogott össze és létrehoztak egy olyan eszközt, ami megakadályozza, hogy a madarak olyan helyekre szálljanak le a magasfeszültségű oszlopokon, ahol megsérülhetnek. Ezeket az eszközöket az oszlopokra kell szerelni és Hortobágy közelében már jelenleg is tesztelik a hatékonyságát. A projekt résztvevői arról számoltak be, hogy ha beválik a szerkezet, akkor az egész országban bevezetik a használatát. Mint közölték, Hortobágynál azokat a burkolatokat tesztelik, amelyek a nagyobb testű madarak biztonságáért felelnek majd a jövőben és összesen 10 helyen szerelik fel a függőleges oszlopkapcsolókra. Az eszközöket egy éven keresztül tesztelik és figyelik mind az üzembiztonságot, mind azt, hogy mennyire állnak ellen az időjárásnak, hogy milyen a szerelhetőségük és az üzemeltethetőségük. Ezeken kívül még azt is tanulmányozzák, hogy a madarak miként fogadják az új berendezést, hogyan változik meg a viselkedésük. Tihanyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője elmondta, a madarak szempontjából az elektromos szabadvezeték hálózat egyik legveszélyesebb része az oszlopok tetején lévő kapcsolók. Ahhoz ugyanis jellemzően nagyon közel ülnek le pihenni a madarak. Mivel ezeknél a kapcsolóknál nem lehet minden egyes alkotóelemet külön szigetelni, ezért a közelmúltban kifejlesztett eszközt kell felszerelni, ami egyben szigetel és tartja tartja távol a madarakat. Tihanyi Gábor hozzátette, abban bíznak, hogy ennek köszönhetően minimalizálni tudják a nagytestű madarakat érő áramütések számát. Farkas Richárd, a kivitelező cég egyik vezetője azt mondta, a burkolat mellett tervezés alatt van egy oszlopkapcsoló termékcsalád is, mely hasonlóképpen megfelel a madárvédelmi szempontoknak. A madarak védelme érdekében az energiaszolgáltató a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban tavaly 161 helyen alakította át a villamoshálózatot, a gemenci erdőben pedig átépítettek 54 villanyoszlopot. Mindemellett idén gólyafészek-tartókat helyeztek majdnem 4400 oszlopra, és 100 költőládát is fekszereltek a vörösvércsék részére az Őrségi Nemzeti Parkban futó nagyfeszültségű hálózat oszlopaira.


Nyomkövetővel tanulmányozzák a vörös pandákat Nepálban. Az ország keleti részén, közel az indiai határhoz egy erdős vidéken szerelték fel az állatokat a GPS-es nyomkövetővel tavaly szeptember és december között. Összesen 10 állat kapott gallért, hat nőstény és négy hím. A szerkezetek egy éven keresztül továbbítják az adatokat. Kétóránként adnak jelzést a vörös pandák tartózkodási helyéről és az adatokból a kutatók reményei szerint eredményesen tanulmányozhatják az állatok viselkedését, életmódját, társas kapcsolataikat és jellegzetes szokásaikat. A kutatók friss beszámolói szerint az állatok megfigyelése rendben zajlik és minden egyed jól van.


Egy nagyon különleges képződményt fedeztek fel az óceán mélyén. A Marylandi Egyetem szeizmológusai több mint 7 ezer földrengés során összegyűjtött adatokat elemezték. Ezeket 1990 és 2018 között rögzítették a Csendes-óceán medencéjében és mindegyik rengés ereje meghaladta a Richter-skála szerinti 6,5-es erősséget. Arra jutottak, hogy az óceán déli részén található Francia-Polinéziához tartozó Marquises-szigetek alatt egy hatalmas, 25 kilométer vastag és ezer kilométer átmérőjű struktúra rejtőzik 2900 kilométeres mélységben. Erről meglehetősen keveset tudnak, de az már most biztos, hogy a földrengéshullámok egészen máshogy haladnak át rajta, mint a környező kőzeteken. Vagyis, amit felfedeztek az egy úgynevezett ultralassú zóna. Ez a réteg a szilárd földköpeny és az alatta húzódó olvadt mag határán fekszik és a szeizmikus hullámok az anyag szerkezete, vagy összetétele miatt nagyon lelassulnak. Azt ugyanakkor a tudomány mai állása szerint nem lehet tudni, hogy ezek az ultralassú zónák miből állnak. A szeizmológusok feltételezik, hogy ezen zónák anyaga eltér a vas-nikkel ötvözetből álló magtól és a szilikátos köpenytől is, de azt is elképzelhetőnek tartják, hogy mindössze a termális tulajdonságaik nem azonosak.


Nincs egyetértés a Naprendszer lehetséges kilencedik bolygójáról. Bár 2006. augusztusáig hivatalosan kilenc bolygó volt a Naprendszerben, akkor azonban ez a szám, a Pluto törpebolygóvá minősítésével 8-ra csökkent. Az elmúlt években azonban egy lehetséges újabb bolygó foglalkoztatja a csillagászokat. Erről írt cikket a New York-i Stony Brook Egyetem egyik munkatársa. Egy pár évvel ezelőtt készült tanulmányban felvetették, hogy valahol a Naprendszer külső régiójában létezhet egy eddig még azonosítatlan kilencedik bolygó. A Neptunuszon túl fekvő Kuiper-öv objektumait 1992-től kezdték el felfedezni és azóta már több ezer égitestet figyeltek meg a csillagászok. Mind közül az úgynevezett ETNO-k, vagyis az extrém transzneptun objektumok talán a legérdekesebbek. Az egyik ilyen a 2003-ban azonosított Sedna, amelyik talán a legizgalmasabb és amelyik elindította azt a folyamatot, amely nyomán sokan úgy vélik, létezhet a titokzatos kilencedik bolygó. A Sedna körülbelül fele akkora lehet, mint a Pluto és meglehetősen egyedi pályát ír le a Nap körül. Központi csillagunkat 11 ezer év alatt kerüli meg. Keringése során a Naptól mért távolsága 76 és 900 csillagászati egység között változik. Egy csillagászati egység a Föld és Nap közötti átlagos távolságnak felel meg, vagyis a kisbolygó meglehetősen messze van tőlünk. A csillagászok ezen kívül több extrém transzneptun objektumot is megfigyeltek már, melyek hasonlóan különös pályán keringenek. Ezek alapján gondolják azt a szakértők, hogy valami befolyásolja a mozgásukat, például egy még felfedezetlen nagyobb bolygó gravitációs mezeje. Nem ez lenne az első ilyen alkalom, hogy így fedeznek fel egy égitestet. A 19. században például az Uránusz különös pályája segített a csillagászoknak megtalálni a Neptunuszt. A feltételezett kilencedik bolygót azonban még mindig nem találják, persze ha létezik egyáltalán. Egyes szakértők szerint, ha igen, akkor is nagyon távol lehet a Földtől és valószínűleg elég kicsi, ami pedig jelentősen megnehezíti mind a beazonosítását, mind a megfigyelését. Más szakértők viszont úgy gondolják, hogy a kilencedik bolygó nem létezik és a különleges pályán keringő extrém transzneptun objektumok csupán ritka kivételnek számítanak. Ezt azzal magyarázzák, hogy valószínűleg a műszerek épp az elnyújtott pálya miatt nagyobb eséllyel érzékelik ezeket az égitesteket, mint a normálisnak mondható pályát leíró kisbolygókat. Így ez utóbbiakat fel sem fedezik.


Ismét megfigyelhetik a különleges, szívdobbanás szerű jeleket a csillagászok. A Földtől mintegy 600 millió fényév távolságra lévő galaxis közepén található egy szupernagytömegű fekete lyuk, amelyik óránként bocsát ki röntgenjeleket. Ezeket a -tudósok szerint- szívdobbanásra emlékeztető jeleket először 2007-ben észlelték, de a jelenséget a mai napig nem sikerült teljesen megérteni. Ebben persze az is szerepet játszhatott, hogy 2011-ben a Nap kitakarta az érintett galaxist, így a fekete lyukat is, így éveken keresztül nem lehetett megfigyelni. A Kínai Tudományos Akadémia kutatója és csapata a szívdobbanások ismételt felfedezéséről az egyik brit tudományos lapban számolt be. A fekete lyuk által óránként kibocsátott jeleket az XMM-Newton nevű európai műholddal figyelték meg 2018-ban, amikor a jelforrás olyan távol került a Naptól, hogy újból tanulmányozni lehetett. A műhold ugyanis kizárólag 70 és 110 fok közötti szögben tanulmányozhatja a napot és amiettől északra, vagy délre van, azt egész egyszerűen nem látja a szerkezet. Azt írják, hogy a távoli galaxist egy úgynevezett akkréciós korong veszi körül és az anyag ezen gyűlik össze mielőtt a fekete lyukba zuhanna. Amikor ez megtörténik, az anyag annyira felhevül, hogy fényesen világít a röntgentartományban. A tudósok elmélete szerint a szívdobbanásszerű jelek úgy keletkeznek, hogy az akkréciós korong belső területei kitágulnak, majd összehúzódnak, az anyag pedig hullámszerűen zuhan a fekete lyukba. Ez megmagyarázná a rendszeres időközönként, óránként keletkező röntgenjeleket. Ebből ugyanakkor arra is lehet következtetni a szakértők szerint, hogy milyen szerkezetű anyag és abból mennyi van a fekete lyuk közvetlen közelében. Az pedig, hogy hosszú évek után ismét felfedezték a távoli galaxisból érkező jeleket, lehetőséget teremt arra, hogy alaposabban tanulmányozhassák ezen jelek természetét. Ez ugyanis általában egy rövid ideig tartó jelenség szokott lenni.


Izraeli csillagászok azon fáradoznak, hogy kiderítsék, van-e élet a Tritonon. A Triton a Naprendszer nyolcadik bolygójának, a Neptunusznak a legnagyobb holdja. Ahhoz azonban, hogy a műszereiket elküldhessék az égitesthez arra van szükség, hogy a NASA az izraeli mérnökök és csillagászok projektjét válassza ki. A küzdelem szoros, hiszen összesen 22 csoport van versenyben és az Egyesült Államok űrügynöksége ezek közül mindössze két csapatnak az lehetőséget. A Triton egyébként régóta foglalkoztatja az űrkutatókat és a NASA Voyager 2 nevű műholdja 31 évvel ezelőtt elrepült mellette. Akkor készült az első viszonylag közeli kép a holdról. Az űrszonda akkor 40 ezer kilométerre közelítette meg a Tritont, míg az új műhold ennél sokkal közelebb lenne, mindössze 400 kilométeres távolságból tanulmányozhatná. A hold egyik és talán legnagyobb különlegessége, hogy egyike annak a három égitestnek a Naprendszerben, amelynek az atmoszférájában a nitrogén dominál. A másik kettő a Föld és a Szaturnusz Titán nevű holdja. A tudósok úgy vélik, hogy a Triton felszíne alatt óceán található. Több szempontból is különleges az égitest, az egyik ilyen, hogy ellenkező irányba kering, mint a Neptunusz többi holdja. Egyes szakértői vélemények szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy nem itt, hanem egy másik naprendszerben keletkezett, de közel került a Neptunuszhoz és nem tudott kiszakadni annak tömegvonzásából. A NASA a tervek szerint 2026-ban indítja el a küldetést és a 4,5 milliárd kilométerre lévő Neptunuszhoz 2038-ban érkeznének meg a szerkezetek. Ha az űrügynökség az izraeli tudósok munkáját választja, akkor a műhold felvisz magával egy olyan órát, amelyik a hold légkörét, a felszín felől érkező rádióhullámok percenkénti rezgéseit méri. Emellett felszerelik még egy magnetométerre is, amelyikkel pedig azt állapíthatják meg, hogy tényleg létezik-e óceán a felszín alatt.


Vizet keresnek a Holdon az amerikaiak. A NASA ismét embereket akar küldeni a Holdra. Az Artemis-program keretében ez 2024-ben valósulhat meg és ennek az előfutára lenne egy ember nélküli misszió. A tervek szerint egy évvel korábban 2023-ban kezdené meg munkáját az égitesten egy önjáró robot. Az eszköz neve VIPER lesz, az angol megnevezésének a rövidítése. Magyarul nagyjából úgy hangzik, hogy Illékony Anyagokat Kutató Sarkvidéki Felfedező. Az lesz a dolga, hogy a Hold déli sarkvidékét kutassa és megpróbáljon mintát venni venni az elvileg ott megtalálható vízjégből, még mielőtt 2024-ben megérkeznek az emberek. Az önjáró robot megépítésére a NASA februárban írt ki pályázatot és a megbízást egy olyan cég nyerte el, amelyiknek már van tapasztalata a holdjáró-építésben. A VIPER akkora lesz, mint egy golfkocsi és felszerelik a többi között egy fúróval, mellyel a talajból és vízjégből is mintát tud majd venni.


Sikerült az anyag ötödik halmazállapotát létrehozni tartósan. Mindezt a Nemzetközi Űrállomáson érték el az űrhajósok. Az ötödik halmazállapot a Bose-Einstein kondenzátum, melyet elméleti szinten először a két tudós, Albert Einstein és Satyendra Nath Bose határozott meg az 1920-es években. Ez lett az anyag ötödik halmazállapota a szilárd, a folyékony, a gáz és a plazma után. Egyfajta szuperhűtött gázként kell elképzelni, amelyben az atomok és a molekulák már nem külön részecskeként viselkednek, hanem olyan entitásként, amelyek azonos kvantumállapotban vannak. Bár a Földön is sikerült már létrehozni az ötödik halmazállapotot és ez ráadásul nem is bonyolult a tudósoknak, de tanulmányozni igencsak nehézkes, hiszen a gravitáció miatt a létrejövő atomfelhő a másodperc töredéke alatt összeesik. A világűrben ez nem történik meg, ott hosszú másodpercekig megmarad, ami pedig a vizsgálatát is lehetővé teszi. Ahhoz, hogy a Bose-Einstein kondenzátumot létrehozzák, nagyon hidegre van szükség. Egy bőrönd méretű szerkezetben kálium- és rubídiumatomokat hűtenek le majdnem abszolút nulla fokra, vagyis csaknem mínusz 273 Celsius-fokra. A létrejövő atomfelhőt mágnesekkel tartják egy helyben. A Nemzetközi Űrállomáson elért eredményről a közelmúltban számoltak be egy tudományos magazinban. A kutatók tervei szerint a közeljövőben az atomok ütközése közben végbemenő folyamatokat már a kvantum tartományban figyelhetik majd meg. Ez pedig azt is lehetővé teszi a tudósok számára, hogy a gravitációs hullámokat úgy azonosítsák, hogy azok milyen zavart keltenek az atomok mozgásában.


Magyar mérnökök a világ legjobbjai között. Az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet által szervezett “Agilis robotika ipari alkalmazásokhoz” nevű versenyen részt vett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem négyfős csapata is. A 2017-ben indult versenysorozatban eddig mindig bekerültek a döntőbe, idén pedig meg is nyerték azt, legyőzve a NASA egykori űrhajósának csapatát is. A verseny célja, hogy fokozzák az automatizált üzemek hatékonyságát, termelékenységét és önállóságát annak érdekében, hogy az alkalmazottaknak a lehető legkevesebb figyelmet kelljen a gépekre fordítaniuk. A versenyen induló csapatoknak olyan robotokat kellett készíteni, melyek önállóan észlelik a gyártási folyamatok hibáit és ezekből automatikusan állnak helyre. Mindemellett fontos, hogy képesek legyenek azonosítani saját tartózkodási helyüket és olyan alkatrészekkel is el kellett végezniük bizonyos feladatokat, melyek nem az előre megadott helyen voltak. A versenyzőknek egy kétkarú robotot kellett a lehető leggyorsabban megépíteniük és beprogramozniuk úgy, hogy az képes legyen elvégezni 15 olyan ipari feladatot, melyet előre nem ismert. A BME magyar mérnökcsapata végzett az első helyen és elnyerte a verseny fődíját.


Nem kell többé kitakarítani a macskaalmot. Azt ugyanis elvégzi az állat gazdája helyett egy különleges, önműködő, cicáknak készült illemhely. Az alomtisztítás nem a legkellemesebb része a macskatartásnak, ugyanakkor nélkülözhetetlen. A használt alom, főleg ha a házikedvenc már többször elvégezte benne a dolgát, nem a lakás legdekoratívabb része, ráadásul a cicák sem szeretik. Egy dél-koreai cég azonban előállt egy olyan alommal, mely elvégzi a gazdi helyett a piszkos munka nagy részét. A futurisztikus eszköz gömb alakú, az elején körformájú bejárattal. Esztétikus megjelenésének köszönhetően bármelyik otthon dísze lehet, miközben rendkívül hasznos tulajdonságai vannak. Az eszköz ugyanis egy külön szemeteszsákba gyűjti a macskapiszkot minden alkalommal, miután az állat dolgavégeztével távozik onnan. A gazdának így már csak annyi a dolga, hogy hetente egyszer friss alommal töltse fel a szerkezet és kimossa langyos vízzel. A macskavécé bejáratánál mozgásérzékelők figyelik, hogy az állat mikor távozik és hét perccel később elkezdi a takarítást. Ha eközben mégis visszatérne, automatikusan leáll a folyamat. A rendszer úgy működik, hogy az alomból egy önműködő lapát felszedi a hulladékot, egy zsákba teszi, majd az alom maradék részét elsimítja. Vagyis a házikedvencet mindig friss, sima felület fogadja. A szerkezet mindezt szinte néma csendben hajtja végre és teljesen szagmentes. A macskavécéhez egyébként egy okostelefonos alkalmazást is kifejlesztettek. Az eszköz ezen keresztül heti és havi bontásban küldi el a cica ürítési szokásait, amiből akár az állat egészségi állapotára is lehet következtetni.


Forradalmi anyagot alkottak meg szingapúri tudósok. Az új anyag, egyszerűen mondva egy olyan átlátszó, öngyógyító gumilap, ami még világítani is képes. A projektben résztvevők azt mondják, hogy a hagyományos, nyújtható optoelektronikai anyagoknál a látható fényerő eléréséhez nagyfeszültségre és magas frekvenciákra van szükség. Ezek azonban együttesen korlátozzák a hordozhatóságot és az élettartamot. Ezeket nehéz biztonságosan és csendesen alkalmazni az ember-gép interfészeken” Ezzel szemben az új anyag, ha egy fénykibocsátó kondenzátor-készülékben használják, akkor alacsonyabb feszültség mellett is több töltést tud tárolni, ami nagyobb fényerőt tesz lehetővé. Ezzel az anyaggal olyan megvilágítást lehet elérni, amely már a mobiltelefonok kijelzőjének fényerejével is összehasonlítható. Mindemellett az alacsony energiafogyasztása hosszabb élettartamot eredményezhet, biztonságosabban használható és még a vezeték nélküli töltést is támogatja. Az anyag molekulái között megfordítható kötések vannak. Ez annyit jelent, hogy képes a sérülések öngyógyítására. A tudósok azt mondják, hogy a fény nélkülözhetetlen az emberek és a gépek közötti kommunikációban és mivel az emberek egyre inkább a gépekre, robotokra támaszkodnak a mindennapjaikban, nagyon fontos szerepet tölthet be az új anyag, aminek köszönhetően törhetetlen és energiahatékony kijelzőket lehetne készíteni. Amellett, hogy ezzel költségmegtakarítást lehet elérni, még környezetvédelmi értékkel is bír, hiszen tartóssága révén kevesebb elektronikus hulladék keletkezne. Az új anyagot már szabadalmaztatták, most pedig azt vizsgálják, hogy miként lehetne felhasználni a többi között speciális csomagolásokhoz, biztonsági világítótestekhez, viselhető elektronikai eszközökhöz, vagy például az autóiparban és a robotikában.

Nem kell már sokat várni, hogy a földeken emberek helyett gépek dolgozzanak. Brit mérnökök és képzett mezőgazdasági szakemberek alapítottak egy céget, hogy elkészíthessék saját robotjaikat. A flotta négy gépből áll. Tom, Dick és Harry dolgozik a földeken, míg Wilma irányítja őket. Utóbbi egy mesterséges intelligenciával megtámogatott szoftver, amelyik elemzi az egyébként emberi beavatkozást nem igénylő, önműködő földműves robotok által gyűjtött adatokat. Kidolgozza a megművelendő földre a legjobb stratégiát, majd a parancsot kiosztja a három gépnek. A világ első autonóm mezőgazdasági robotokból álló flottája újszerű, fizikai módszerekkel bánik el a kártevőkkel annak érdekében, hogy a vegyszeres kezelést a lehető legcsekélyebb szintre csökkentsék. Vagyis például permetezés helyett gyomlálnak, de a vetést, ültetést is el tudják végezni. A cég a robotok mellett egy olyan eszközön is dolgozik, ami a meztelen csigáktól szabadítaná meg a növényeket. Ezeknél sem használnak majd vegyszereket. Az egyik alapító szerint a jelenlegi, vegyszeres védekezésen alapuló élelmiszernövény-termesztés a farmrobotoknak köszönhetően mozdulhat el a fenntartható irányba.

Egyre többen próbálják megreformálni a nagyvárosi közlekedést. Ha nem akarunk a dugóban ülni, mehetünk kerékpárral. Ha haladás közben nem szeretnénk leizzadni, mehetünk akár elektromos rollerrel. Ha pedig mindez megfelel, de a roller még mindig túl nagy, akár elektromos deszkával is lehet közlekedni. A japán találmány ahhoz képest, hogy mire való, meglepően kicsi. Akkora, mint egy kisebb laptop és kevesebb mint 3 kilót nyom. Vagyis akár egy táskában is könnyedén elfér. Nincsenek rajta karok, vagy kormány. Az ember csak rááll és a testtömegének az áthelyezésével irányítja azt. Ha előre akarunk menni, kicsit előre kell dőlni, kanyarodáshoz pedig egész minimálisan oldalra. Ha hirtelen lelépünk róla, akkor a szerkezet szinte azonnal automatikusan megáll, így nem kell attól tartani, hogy a gyalogátkelőhelynél a kocsik alá gurul. Az elektromos deszka egyébként meglehetősen gyors és erős. Maximális sebessége 16 km/h és még egy 10 fokos emelkedőn is felviszi az utasát. Ugyanakkor, ha valaki nem akar ilyen gyorsan közlekedni a gyalogosok között, lassabban is mehet. 10 km/h-s végsebesség mellett ráadásul egyetlen töltéssel akár 7 kilométert is meg lehet vele tenni.

Globálisan figyelik meg az állatok vándorlását, viselkedését egy új programban. Orosz és német kutatók közös munkájának gyümölcse az ICARUS. Ez magyarul annyit jelent, hogy nemzetközi együttműködés az állatok világűrből való megfigyelésében. Ehhez már nagyon sok nemzet még több kutatóintézete csatlakozott. A projekt részeként a Nemzetközi Űrállomásra két évvel ezelőtt felszereltek egy antennát, míg az állatokat miniatürizált nyomkövetővel látták el. Az antenna így a világűrből a Föld sarkvidékeit leszámítva, bárhol képes nyomon követni az állatok mozgását. Ezekkel az eszközökkel például a madármegfigyelés is lényegesen könnyebb lesz. Korábban egy meggyűrűzött madár vándorlásáról csak úgy szerezhettek tudomást az ornitológusok, ha sikerült befogni egy ilyen állatot és leolvasták a gyűrűn lévő azonosítót. Manapság a műholdas nyomkövetésnek köszönhetően méteres pontossággal és folyamatosan megállapítható, hogy a madár éppen merre van. Az ICARUS-nak köszönhetően egész madárrajokat meg lehet figyelni és az adatokból az is kiderülhet, hogy a klímaváltozás miként befolyásolja a vándorlási szokásokat. Az új útvonalakon új helyeken pihennek meg a madarak, így ezeken a helyeken az állatok fokozott védelmére is lehetőség nyílik. A mozgáson kívül azt is figyelemmel lehet követni, hogy az állatok testhőmérséklete miként változik, amiből pedig betegségekre lehet következtetni. Ha pedig tudni lehet, hogy az állatok merre tartanak, és azt is hogy betegek-e, akkor az érintett területen élő baromfitartókat értesíteni lehet, hogy készüljenek fel a védekezésre egy esetleges kórral szemben. Nemcsak madarakat lehet így megfigyelni. Az idén nyáron induló ICARUS-ban tíz programot indítanak. A többi között vadludakat és jaguárokat is nyomon követnek, de azt is vizsgálják, hogy az elárvult és emberek által felnevelt medvék a szabadon engedésük után hogyan képesek megbirkózni a természet kihívásaival. A várakozások szerint arra is választ lehet majd kapni, hogy az állatok valóban megérzik-e a természeti katasztrófákat. Erről ugyanis számos történet létezik, de a tudomány mai állása szerint még nem bizonyított. Mindeddig egyetlen megfigyelés igazolta ezt az elméletet. Az ICARUS vezetője az ETNA lejtőin élő kecskékre adott jeladós nyakörvet. 2012. január 4-én késő este kitört a vulkán. Hat órával az után, hogy a kecskék szokatlan mozgását tapasztalták. Bár ez utólag derült ki, de a jövőben az ilyen jelekből előrejelezhetők a hasonló esetek. Ahhoz pedig, hogy az állatokról a tudósok a lehető legtöbb adatok kapják, készítenek egy okostelefonos alkalmazást is. Az app jelez, ha a közelben egy jeladós állat van, így azt meg lehet keresni és le lehet fotózni. Az applikáció pedig a képek és adatok továbbításában is segít.

Adás hallgatása