Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

A tudomány mai állása - Minden korábbinál nagyobb mennyiségben tartalmaz emberi sejteket egy genetikailag módosított egér

Műsorvezető: 2020. június 02. kedd, 09:48 Meghallgatva: 554 alkalommal

1. Úgy módosítottak genetikailag egy egeret, hogy annak egy egészen kis része ember lett. New York-i tudósoknak sikerült az eddigi legnagyobb mértékű keveredést létrehoznia az egerek és emberek között. Mindezt úgy érték el, hogy emberi őssejteket juttattak egérembriókba, aminek következtében az egyik állat sejtállománya 4 százalékban emberi sejtekből állt. Hasonló kísérletek korábban is voltak már, de azok jellemzően megakadtak a próbálkozás szakaszában. Az új kutatás sikere abban rejlik a tudósok szerint, hogy sikerült az időzítés. Vagyis ahogy fogalmaztak, ahhoz, hogy az emberi őssejtek egészségesen tudjanak fejlődni az egérembriókban, vissza kell tekerni az őssejtek úgynevezett fejlődési óráját a naiv szakaszig. Ebben a fázisban ugyanis az őssejt elméletileg még bármilyen sejtté át tud alakulni a szervezetben. A visszatekerést úgy érik el, hogy az egyik fehérjét három órára inaktívvá teszik, aminek eredményeként az őssejtet egy erőteljes sokk éri és visszafejlődik a naiv szakaszba. A olyan embriókat láttak el 10-12 emberi őssejttel, melyek 60-80 egérsejttel rendelkeztek, majd hagyták a szervezet fejlődését 17 napig. Ezt követően végeztek genetikai vizsgálatot az embriókon és eltérő eredményeket kaptak. Ezek között ugyanis volt olyan, amelyben az emberi sejtek aránya csak 0,1 százalék volt, de olyan is akadt, amelyik 4 százalékban tartalmazott emberi sejteket. Ezek egyébként a leggyakrabban a leggyorsabban fejlődő szövetekhez kapcsolódtak, vagyis az olyanokhoz, amelyekből például a szív, a máj, vagy például a vér is kialakul. Jóval kisebb mértékben, de előfordult, hogy abban a szövetben is találtak emberi sejteket, melyekből az agy fejlődik ki, az egyik egérembriónál pedig emberi fotoreceptorok túltengését figyelték meg. A fotoreceptorok a retinában lévő sejtek, melyek a fényt alakítják át idegi jelekké. Érdekes ugyanakkor, hogy nem kapcsolódtak emberi sejtek az egérembriók ivarsejtjeinek kialakulásáért felelős szövetekhez. Ez ezért fontos, mivel a keresztezett fajokkal kapcsolatos kísérletek állandó etikai vitája éppen az, hogy ezek a fajok képesek lennének-e a szaporodásra. A kutatásban résztvevők szerint a kísérlet tanulsága, hogy míg hagyományosan az emberi őssejteknek akár több hónapra is szükségük van, hogy például májsejtekké, vagy vörösvérsejtekké váljanak, addig ugyanez a folyamat, ha egy egérembrióban fejlesztik, 17 nap alatt végbemegy. Hozzátették, hogy az így létrehozott, 4 százalékban embernek számító egeret nem szabad összekeverni a természetben előforduló hibridekkel, például az öszvérekkel. Az egér-ember hibridnek és az ezekhez hasonló kiméráknak főleg a biológiai kísérletekben van hasznuk. A mostani eredménytől pedig azt várják, hogy idővel megoldást találjanak az emberi szervek növesztésére az állatokban, hogy azokat emberekbe lehessen ültetni. Arra is használható lenne ugyanakkor a kísérlet a jövőben, hogy az emberi betegségeket tanulmányozzák az így létrehozott szervekkel.

2. A gyémántnál is keményebb, de szabad szemmel nem látható anyagot állítottak elő amerikai tudósok. A kutatás alapját az a korábban nem bizonyított elmélet adta, miszerint ha a nanoméretű szénszerkezeteket, vagyis nanorácsokat másként rendezik el, akkor akár a gyémántnál is keményebb anyagot lehetne előállítani. Ezt a feltételezést pedig megerősítette a kaliforniai tudósok eredménye. A mesterségesen létrehozott mikroszkokpikus nanoszerkezet mind merevségében, mind szilárdságában túltesz a hasonló szerkezetű anyagokon. Azért számít ez jelentős eredménynek, mivel a természetben bár van két anyag, ami keményebb a gyémántnál, de azok nem bányászhatóak. A wurtzit-bórnitrid bár 18 százalékkal keményebb a gyémántnál, de csak vulkánkitöréskor keletkezhet, míg a lonsdaleit 58 százalékkal múlja felül a gyémánt keménységét, viszont kizárólag grafittartalmú meteorok becsapódásakor alakulhat ki. A most létrehozott anyagot kizárólag laboratóriumi körülmények között lehet megalkotni meglehetősen bonyolult eljárással. Ehhez UV-fényre érzékeny akrilgyanta keveréket kell használni és egy különleges 3D nyomtatási technológiát, a kétfoton-litográfiát. Ehhez két lézernyalábra van szükség, hiszen a kétfotonos láncreakció, valamint az anyag szerkezete és többi alkotóeleme is ennek hatására lép kölcsönhatásba egymással. Ha az anyag megszilárdul, el kell róla távolítani a fölösleges gyantát és meg kell tisztítani. A kész szerkezetet ezután egy órán keresztül hevítik 900 Celsius-fokon. Az új anyag gyakorlati alkalmazására még várni kell, de a tudósok szerint leginkább az űriparban és a repülőgépgyártásban lehetne felhasználni, hiszen bár nagyon kemény, mégis rendkívül könnyű anyagról van szó.

3. Vasat találtak egy exobolygó légkörében. A csillagászoknak most először sikerült közvetlenül azonosítaniuk a vasat egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében. A Földtől 620 fényévre lévő KELT-9 csillag körül keringő KELT-9b bolygót figyelték meg, mely nem egy hétköznapi égitest. Az úgynevezett ultraforró Jupiterek családjába tartozik a gázóriás és olyan közel van központi csillagához, hogy mindössze 36 óra alatt megkerüli azt. Bár a csillag igen erős fénye miatt nehéz tanulmányozni a bolygót, de azt már korábban is feltételezték a csillagászok, hogy a légkörében valószínűleg vas lehet. Ezt pedig most már igazolni is sikerült. Ehhez a spanyolországi La Palma szigetén található olasz teleszkópot használták és akkor tettek fontos megfigyelést, amikor a gázóriás éppen eltűnt a csillaga mögött. A műszerek segítségével sikerült a bolygó és a csillag fényét egymástól elkülöníteni és így már kiderülhetett, hogy a légkörben milyen atomok és molekulák lehetnek. Megállapították, hogy a légkör felső rétegei vasat tartalmaznak, amely elnyeli a központi égitest fényét és így lehűti a bolygó alsóbb rétegeit. Ez a folyamat hasonlít ahhoz, ahogyan a Föld légkörében az ózon működik. A csillagászok most azon dolgoznak, hogy kiderüljön, a KELT-9b atmoszférája pontosan mennyi vasat tartalmazhat.

4. Egy űrbéli szökőkúton haladt keresztül 20 éve a NASA Galileo nevű űrszondája. Az eszköz 1995-től kezdve 8 éven keresztül vizsgálta a Jupiter rendszerét és 20 éve repült el a bolygó egyik holdja, az Európa mellett, miközben a hold a felszín alatt lévő vizét lövellte a világűrbe. Ezen a vízpermeten haladt keresztül az űreszköz és a németországi Max Planck Naprendszerkutató Intézet tudósai új kutatásukban megvizsgálták a Galileo részecskedetektorának adatállományát. A szakemberek szerint a Jupiter holdja a fagyott vízből álló kérgével és a felszín alatt lévő óceánjaival olyan körülményeket biztosít, amelyek elősegítik az egyszerű élet meglétét. Hozzátették, hogy a kilővellő vízpermet lehetőséget ad arra, hogy a jövőben a Jupiter rendszerét vizsgáló küldetések célzottan és alaposabban megvizsgálják a gázóriás különleges holdjának vízét. Különleges, hiszen sokkal inkább hasonlít egy bolygóra, mint egy holdra. Az Európa belső magja ugyanis vasból áll, a felszíne körül van egy vékony, de oxigénben gazdag atmoszférája, a felszínét mintegy 18 kilométer vastag fagyott víz borítja, ami alatt folyékony óceán rejlik. A németországi kutatóintézet, valamint az Európai Űrügynökség legújabb vizsgálata szerint egyre több jel utal arra, hogy a hold a felszín alatti vizet időnként az űrbe lövelli.

5. Minden eszköz kiválóan működik a BepiColombo fedélzetén. A közös platformon lévő két űrszonda április 10-én hajtott végre hintamanővert a Föld mellett, hogy a bolygónk gravitációs mezejét kihasználva szerezzen lendületet a Merkúr felé vezető hosszú útja során. A küldetés utazás része valóban sokáig tart, hiszen az Európai Űrügynökség és a Japán Űrügynökség közös projektje keretében az eszközt 2018. október 20-án bocsátották fel és a Merkúrhoz, a Naphoz legközelebb lévő bolygóhoz majd csak 2026-ban érkezik meg. Addig azonban még sok idő van hátra és a Földnél végrehajtott hintamanőver alkalmat adott arra, hogy a szakemberek teszteljék a szondák tudományos műszereit. Ekkor csaknem 12 700 km-re közelítette meg a bolygónkat. Az Európai Űrügynökség szondájának összesen 11 műszere közül hatot kapcsoltak be, míg a Japán Űrügynökség szondájának fedélzetén lévő három műszer hét szenzorát helyezték működésbe. Ezek mellett pedig működött még az a három kamera is, amelyekkel majd a szelfiket készíti a Merkúrnál a szállítómodul. A mérnökök abban bíznak, hogy a sugárzásmérő és termikus infravörös spektrométert, valamint az ibolyántúli spektroszkópot a BepiColombo következő állomásánál, a Vénusznál is kipróbálhatják majd. A Naprendszer második bolygójánál az űreszköz ugyancsak végrehajt majd egy hintamanővert. Illetve kettőt is. Az első október 15-én lesz, majd 2021 augusztusában visszatér egy újabb elrugaszkodásra. Akkor nagyon közel, csak 550 kilométerre lesz a Vénusz felszínétől, ami azt is jelenti, hogy minden korábbinál közelebbi felvételeket tud majd készíteni. A BepiColombo 2026-ban érkezik meg a Merkúrhoz. A két szonda akkor leválik majd a közös platformról és egymástól független pályára állnak a Merkúr körül. A tervek szerint a két eszköz legalább egy évig működőképes marad.

6. Folytatta munkáját a Csang'o-4 kínai űrszonda és a Jáde Nyúl-2 nevű holdjáró a Hold sötét oldalán. Ezt a Kínai Nemzeti Űrügynökség holdkutató központja jelentette be azt követően, hogy mind a két űreszköz vasárnap felébredt az alvó üzemmódból és ismét elkezdték a munkát. A két eszköz a hideg holdi éjszaka miatt kapcsolt alvó üzemmódba. Az égitesten egy nap 14 földi nap hosszúságú és ugyanez igaz az éjszakákra is. A Csang'o-4 pedig napenergiával működik, így a két hétig tartó éjszaka alatt nem jutott volna energiához. A szonda és a rover már 500 földi napot töltött el a Hold távoli oldalán és végzett tudományos vizsgálatokat az eddig még ismeretlen területen. Az eredeti tervek szerint a Jáde Nyúl névre keresztelt holdjárónak csak három földi hónapig kellett volna dolgoznia, de ezt az időt már jócskán túlélte. Vagyis ez a rover lett a Holdon leghosszabb ideig működő és kutatásokat végző holdjáró. A kínaiak Csang'o-4 az első űrszondáját 2018. december elején bocsátották fel és 2019. január elején landolt a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett 180 kilométer széles kráterben. A holdjáró itt már több mint 420 métert tett meg, miközben folyamatosan vizsgálta és vizsgálja a Hold felszínét, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét, valamint az egyéb környezeti viszonyokat. A kutatók arra számítanak, hogy a rover áttörésnek számító felfedezéseket tesz majd, hiszen a Hold távoli oldala nagyon különleges.

7. Forradalmasíthatja az űrutazást egy amerikai fejlesztés. Bár a technológia már sokkal hatékonyabb és biztonságosabb mint 60 évvel ezelőtt, de még mindig nagyon drága. A költségeket nagyban csökkentik a SpaceX újrahasznosítható rakétái, melyek visszatérnek és landolnak a földön. A Közép-Floridai Egyetem Meghajtás- és Energetikai Kutatólaborja ugyanakkor még tovább tudja a faragni a költségeket úgy, hogy a rakéták nemcsak olcsóbbak, hanem hatékonyabbak is lennének. A mérnökök azon dolgoznak, hogy korlátok közé szorítsák a robbanás energiáját és ennek segítségével kifejlesszenek egy olyan hajtóművet, amiben irányított robbanások mennének végbe és ezzel repítenék a világűrbe az asztronautákat és a rakományokat. A forgó robbanóhajtóműnek nevezett eszközzel nem akar változtatni az alapokon. Vagyis a hajtóerőt továbbra is a már hagyományos módon és hagyományos üzemanyaggal érnék el. Az újítás a robbanás irányításában rejlik. Ha az üzemanyagot és az oxidálószert begyújtják, azok gyorsan tágulnak és a cső végén távozva a másik irányba tolják a rakétát. A korábban említett SpaceX rakétáiban az üzemanyag és az oxidáló túlnyomásos állapotban van jelen és az égéstérbe nagy teljesítményű turbó szivattyúkkal juttatják el azokat. Ez a rendszer viszont nagyon sok helyet foglal el. A forgó robbanóhajtómű azzal forradalmasíthatja az űrutazást, mert nincs benne külön berendezés ahhoz, hogy nyomás keletkezzen. Pusztán a robbanást használnák fel. Az elv úgy működik, hogy az égéstérbe hidrogént és oxigént juttatnak, majd egy apró csövön keresztül ezek után küldenek egy lökéshullámot. Ez indítja be a detonációt. A lökéshullám végighaladva az égéstérben egyre több oxigénnel és hidrogénnel érintkezik. Amikor a robbanás eléri az üzemanyagot, a gázok hőmérséklete és a nyomása is gyorsan emelkedik, vagyis lángra kapnak és tolóerőt képeznek. Ez egy robbanás, ami nem lenne elég ahhoz, hogy egy űrhajó a világűrbe menjen. Vagyis el kell érni a folyamatos detonációkat. Ehhez egy kicsi lyukakkal teli lemezt használnak, amelyen keresztül a hajtóanyag bejut a hajtóműbe. Az üzemanyag így folyamatosan tudja táplálni a lökéshullámot. Ahhoz, hogy egy ilyen hajtómű biztonságosan tudjon működni, meg kell érteni azt, hogy a szerkezeten belül milyen folyamatok mennek végbe. Ezt meglehetősen nehéz megvizsgálni, hiszen a lökéshullám 6500 kilométer per órás sebességgel tesz meg egy centimétert. Ha viszont a rendszer valóban beválik és használható lesz nagyban, akkor amellett, hogy a mai hajtóműveknél 30 százalékkal könnyebb lehet, kevesebb üzemanyagot használ el, ráadásul egyszerűbb is lenne, hiszen nem lenne benne annyi alkatrész, mint a mai rakétákban. Ennek köszönhetően pedig kevesebb lehetőség adódna a hibára és még olcsóbb is lenne. A tervek szerint az első ilyen repülést 2025-ben hajtanák végre, de az Egyesült Államokban a technológiát akár még erőműként is hasznosítanák.

8. Jelentősen megkönnyítheti a helikopterpilóták dolgát a kiterjesztett valóság. A müncheni Műszaki egyetem tudósai dolgozták ki a megoldást arra a problémára, mellyel azok a pilóták szembesülnek, akik helikopterrel rossz időben és rossz látási viszonyok között a tengeren úszó hajókra szállnak le. A hullámok miatt a hajó nagy sebességgel és rendszeresen felemelkedik, majd alábukik, a pilótáknak pedig egy ilyen felszínre kell leszállniuk. Ha elvétik a manővert, könnyebb a háborgó tengerben találhatják magukat, ezért ilyen körülmények között nem ritka, hogy több tucatszor próbálkoznak letenni a gépet. A német fejlesztés lényege, hogy kiterjesztett valóságot használ. A rendszer nem száll le a pilóta helyett, de jelentős segítséget nyújt a művelet végrehajtásához azzal, hogy a sisakban lévő kijelzőn az összes fontos,kritikus információt megjeleníti. A Helikopter Technológiai Intézet egyik doktorjelöltje úgy fogalmazott, a nyílt tengeren általában kevés vizuális referenciapont található, ezért a pilóták gyakran arra kényszerülnek, hogy a figyelmüket a leszállás célpontjáról, tehát a hajó fedélzetéről a pilótafülke műszerfalára irányítsák. A sisakba épített kijelző valós időben mutatja az összes fontos információt mind a helikopterről, mind az alatta lévő hajóról nemcsak adatokkal, hanem képekkel is. Ahhoz, hogy teszteljék a kiterjesztett valóságon alapuló navigációs rendszert, megalkottak egy valósághű tengeri szimulációt. Így a pilóták biztonságos körülmények között tudják kipróbálni és elemezni az új technológiát. A rendszert tesztelő 4 nagy tapasztalattal rendelkező tesztpilóta is elégedett volt, így a fejlesztés következő fázisában olyan pilóták is kipróbálják, akik már mindenféle repülési helyzetben dolgoztak. Az ő tapasztalataik alapján tovább csiszolják, optimalizálják a navigációs berendezést.

9. Minden korábbinál kisebb motort, vagy épp hűtőt építenének szingapúri és német tudósok. A tanulmány szerint ezek mindössze egyetlen atomból állnának. Az egyik kutató azt mondta, meg akarják érteni, hogyan lennének képesek termodinamikai eszközöket építeni mindössze néhány atom felhasználásával. Ehhez meg kell ismerni ennek a fizikáját, hogy feltérképezhessék a lehetőségeket. A munkában részt vevő másik tudós pedig azt mondta, manapság például a számítógépekben lévő és felmelegedő anyagokat, műszereket ventilátor hűti, de a nano-gépekben, illetve a kvantumszámítógépekben hasznos lenne, ha lenne olyan parányi anyag, amely el tudja végezni a hűtést. A kutatásban egy bárium atom termodinamikáját elemezték. Ehhez létrehoztak egy olyan rendszert, melyben az atom egyik elektronját lézerekkel két energiaszint közötti mozgatták egy ciklus fontos elemeként és így energiát adtak hozzá a molekula rezgéseihez. Megfigyelték, hogy hasonlóan az autókhoz, melyekben a motor felhasználja a benzint, az atom is felhasználja a lézerek energiáját a vibráló mozgásához. Az atom a vibrációval energiát raktároz el, amelyet ki lehet belőle nyerni, de ha átalakítják a ciklust, akkor az atom kibocsátja a rezgésekben tárolt energiát és hűtőberendezésként működik. A kísérletben használt báriumatomból egy elektront eltávolítottak, így az atom pozitív töltésű lett. Ennek köszönhetően pedig könnyebben nyugalomban lehetett tartani vákuumban mágneses mezőkkel. Az atomot ezután lézerrel célozták meg és azt figyelték, hogy a folyamat végén mennyi vibrációs energiája maradt. Mint kiderült, ha az atomot úgynevezett motor ciklusban lézerezték, akkor a vibrációs energiája megnőtt, ha viszont átváltottak hűtő ciklusra, akkor a vibrációs energia csökkent. A tanulmány első szerzője úgy fogalmazott, két termodinamikai mennyiséget követtek nyomon. Az ergotropiát melyben az energia hasznos munkává vált, illetve az entrópiát, amely a rendszer rendellenességeihez kapcsolódik. Az atom-gép működése közben mindkettő növekszik. Ezt egyszerűen úgy írta le, hogy terveztek egy parányi gépet, amely, ha szabad energiával táplálják, entrópiát hoz létre, csakúgy, mint a gyerekek, ha túl sok cukrot kapnak.

10. Michiganbe már beköszöntött a jövő. Az amerikai államban lévő Ann Arbor városában önjáró robotok szállítják házhoz a megrendelt ételeket. A gépet, melyet REV-1-nek neveztek el, az állami egyetem egyik mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó cége tervezte és még jelenleg is kísérleteznek vele a településen. Ebben öt helyi étterem vesz részt és a megrendelt ételeket futárok helyett már tavaly év vége óta ezekkel a guruló robotokkal viszik ki a vevőknek. A szerkezetek ételtároló rekeszeiben ultraibolyás fertőtlenítő lámpák gondoskodnak róla, hogy az ételek csomagolása tiszta maradjon. A szolgáltatás egyébként rendkívül népszerű és az elmúlt időszakban négyszeresére emelkedett erre az igény. A robotok közül jelenleg 8 dolgozik a városban. Ezek végsebessége 19 kilométer per óra, a súlyuk 45 kiló és a bennük lévő akkumulátor teljesítménye kisebb mint 500 Watt. Ezek a paraméterek pedig egy kategóriába sorolják az elektromos kerékpárokra vonatkozó előírásokkal. Vagyis a REV-1-ek közlekedhetnek a kerékpárutakon, vagy az autóutak kerékpársávjaiban. A robotok teljesen önállóan közlekednek és navigálnak a városban, melyhez egy sor érzékelőt, radart és egy tucatnyi kamerát használnak. Ezeknek köszönhetően teljes, 360 fokos látószöggel rendelkeznek és képesek érzékelni a mélységet és a sötétséget is. Mindezek mellett még ultrahangos szenzorokat is kaptak a modern ételfutárok. A gyorsabban közlekedő járművekben ez egyáltalán nem hasznos, ugyanakkor ezek a robotok viszonylag lassúak, így nagy hasznukat veszik a munka során.

11. A benzint és a gázolajat hidrogén, a kipufogófüstöt vízpára váltja fel. Bár hidrogénmeghajtású autók már évek óta léteznek, de ezek egyelőre nem nyújtanak alternatívát a váltásra. Jelenleg ugyanis Európában nagyjából 180 töltőállomás van, ahol ezeket a kocsikat fel lehet tölteni üzemanyaggal és ezek többsége is Németországban és Skandináviában található. Az egyik német autógyártó viszont már arra készül, amikor elérkezik a hidrogénkorszak. Szerintük lesz létjogosultsága ezeknek a járműveknek még az elektromos autókkal szemben is. Ez utóbbiak ugyanis, a rendkívül nehéz akkumulátoraik miatt hosszú utakra kevésbé alkalmasak, mint a hidrogénnel közlekedő kocsik. A hidrogénmeghajtás előnye ebben az esetben ugyanis az, hogy néhány kiló sűrített gáz elegendő hozzá. Az első ilyen szabadidőautó prototípusai pedig két év múlva kerülhetnek az utakra. A tervek szerint a végleges modellben 700 baros hidrogéntartályok lesznek, a hidrogéncellát pedig egy kicsi, mindössze 10 kWh alatti kapacitású akkumulátor segíti majd és ez tárolja majd el a fékezéskor visszanyert energiát is. A 700 baros tartályok összesen hat kiló hidrogént tudnak befogadni, ami nem tűnik soknak, mégis elég arra, hogy az autó 500 kilométert megtegyen egy töltéssel. Iparági vélemények szerint még legalább 5 évre szükség van, mire annyira kibővül a töltőhálózat Európában, hogy valós alternatívát nyújtson egy ilyen jármű.

12. Minden korábbinál gyorsabb a legújabb lágyrobot. A lágy robotika egy olyan speciális területe a robotikának, ahol a robotokat rugalmas anyagokból készítik ezzel imitálva az élő organizmusok szöveteit. A lágy robotika tehát abból táplálkozik, ahogyan az élő szervezetek mozognak és ahogy képesek a környezetükhöz alkalmazkodni. Így pedig az ilyen robotok, a hagyományos, merev anyagokból készült gépekhez képest bizonyos helyzetekben jobbak lehetnek. A szakértők szerint a jövőben akár orvostudományban is hasznosnak bizonyulhatnak. Amerikai tudósok most új szintre emelték a lágyrobotok mozgását. Legújabb szerkezetük ugyanis sokkal gyorsabb, mint az eddigi ilyen szerkezetek. Ennek a robotnak úgynevezett bistabil gerince van, ami azt jelenti, hogy összesen két stabil pontja van, melyeket egy puha szilikon cső köt össze. A 7 centiméteres, 45 grammos szerkezet úgy mozog, hogy ebbe a csőbe levegőt pumpálnak, aminek hatására a szerkezet homorít, majd domborít. A készítők a gepárdok futás közbeni mozgását imitálták. Mivel a két állapot közötti váltás nagyon gyorsan megy végbe, így a robot valójában galoppozik és a lábai elhagyják a talajt, és háromszor nagyobb sebességre képes, mint az elődei, melyek jobbára csak kúsztak. A sebesség azonban nem minden. A robotok ugyanis fogni, emelni is képesek. Akár egy tojást is képesek megemelni biztonsággal. A tudósok szerint az ilyen robotokat a jövőben keresési, mentési munkákra kiválóan lehetne használni.

13. Mosollyal manipulálják a kutyák a gazdáikat. Angol és amerikai kutatók az állatok érzelmeit vizsgálták és erről készült tanulmányukban azt írják, az érzelmeket az agyi limbikus rendszer alkotja. Ez felel a többi között a viselkedésért és az érzelmekért is. Ebben játszik nagy szerepet a neokortex, vagyis az úgynevezett új agykéreg, amely a kutyák esetében bár nem olyan fejlett, mint az embernél, de ez nem gátolja meg őket az érzelmeik kifejezésében. Ezt a kutyák sokféle módon képesek kifejezni. Ha az ebek boldogok, és például nagyon élvezik a játékot, vagy a futást, akkor gyakran ugrálnak, laza a farkuk, illetve nyugodt a tekintetük és a fülük is. Az emberi mosolygásra hasonlító kifejezés viszont nincs ezek között. Tény viszont, hogy az állatok szoktak, így mosolyogni. A tudósok szerint, ha egy kutya kinyitja a pofáját, a szája sarka felfelé ível, esetleg a nyelve is kilóg, akkor tulajdonképpen a gazdáját manipulálja. Az etológusok szerint ez a viselkedés is az állatok alkalmazkodóképességére utal, hiszen rájöttek, hogy ezzel a jellel elérhetnek valamilyen eredményt a gazdájuknál. Vagyis ez a kifejezés tudatos. A szakemberek azt mondják, a kutyák az evolúció során megtanulták, hogyan legyenek bájosak, hogy felhívják magukra a figyelmet és gondoskodást, törődést kapjanak. A kutyamosoly magyarázatára háromféle elmélet létezik. Az egyik a már említett figyelemfelhívás. A kutatók szerint a másik, hogy így fejezik ki a boldogságukat, örömüket például, amikor a kiképzés során jól teljesítik a parancsokat, jutalmat kapnak és a parancsot gyorsan összekapcsolják azzal az örömmel, ami akkor tölti el őket, amikor várják a jutalomfalatot és ez látszik a pofájukon. A harmadik elmélet pedig a gazda és a barátok fogadása. Az állatok ilyenkor a mosollyal azt jelzik, hogy bátran meg lehet simogatni őket, vagy azt, hogy az idegen személy beléphet az ajtón. Mintha a minimájával azt fejezné ki, hogy mindent rendben talált az idegenen, nem jelent veszélyt.
14. Folyamatosan figyel az agyunk. Francia és ausztrál kutatók arra jöttek rá, hogy az emberi agy még alvás közben is meg tudja különböztetni az értelmes beszédet az értelmetlentől. Ez alól csak egy kivétel van, amikor álmodunk. A kutatási eredmények szerint az agyunk az alvás REM-szakaszában semmilyen zajra nem reagál. A kísérletben 18 ember vett részt, akiket alvás közben figyeltek meg. Az alanyoknak a laboratóriumban reggel kellett aludniuk, hiszen olyankor általában többet álmodunk. Amíg aludtak, az agyműködésüket elektroenkefalogrammal vizsgálták, eközben pedig francia beszédet játszottak le nekik, de kevertek közé halandzsát is. A vizsgálat szerint amíg az agy nem lépett a REM-fázisba, a beszédet rögzítette és különösen figyelt az értelmes, francia szövegre. Ez azonban a REM-ben megszűnt. Amikor álmodunk, az agyunk nem engedi feldolgozni az információkat. A szakértők a tanulmányukban azt írták erről a folyamatról, hogy valószínűleg így próbálja megvédeni az álmokat. A REM-fázisban, amikor a legtöbbször álmodunk az agy hasonlóképpen aktív, mint ébrenlétkor, ugyanakkor a test ilyenkor teljesen mozgásképtelen. Ez alól csak a szem jelent kivételt, amely az alvás ebben a szakaszában nagyon gyorsan mozog. A REM elnevezés is innen ered. A gyors szemmozgás angol megfelelőjének rövidítése. A szakértők azt írják, alvás közben az agy nemcsak felfogja és rögzíti is a zajokat, hanem aszerint, hogy éppen mire van szüksége, vagy milyen alvási szakaszban tart, ezeket a zajokat képes elnyomni, vagy épp felhangosítani. A REM-fázisnak elkerülhetetlen szerepe van az érzelmek és az aznap átélt élmények feldolgozásában. Tanulmányukban a francia és az ausztrál tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az agyunk a zajok teljes kiszűrésével a REM-fázist védi.

 

Adás hallgatása