A tudomány mai állása - Szoros barátságokat kötnek a flamingók

1. Matuzsálemi kort megélt kutyákat tanulmányoztak magyar kutatók. Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai egy 22 és egy 27 éves kutya génjeit elemezték és olyan változásokat fedeztek fel, amelyek a tudomány mai állása szerint átlagos élethosszú ebekben nem fordulnak elő. Azt írják, hogy minél tovább él valaki, a genetikai tényezők annál fontosabb szerepet játszanak az öregedésben és a kimagaslóan idős egyedek genomjára jellemző, hogy az élettartamot növelő génváltozatokat halmozottan tartalmazza. Az egyetem munkatársai által készített és a közelmúltban megjelent tanulmányban leírják, hogy a két öreg kutya teljes genomi információját összehasonlították 850 olyan kutyálval, melyek élethossza átlagosnak mondható. A teljes genomi információ kinyeréséhez és elemzéséhez szuperszámítógépeket kellett használni, hiszen egy eb genomja nagyjából 2,5 milliárd genetikai betűt tartalmaz, ráadásul mindegyiket duplán. Vagyis összesen 5 milliárd betűt kellett a megfelelő sorrendben kiolvasni, összerendezni, hogy feltárják, a két alanyban milyen genetikai variánsok vannak és hogy ezek átfedésben vannak-e. Jónás Dávid bioinformatikus, a tanulmány első szerzője közölte, négy gén a génkifejeződés szabályozásával, így a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba. Az elemzést lefuttatták egy korábbi, rendkívüli kort megélt embereket vizsgáló kutatás mintájára. Ez esetben kifejezetten azokra a génekre összpontosítottak, melyek az öregedéssel hozhatóak összefüggésbe és a két matuzsálemi kutya esetében 24 ilyen variánst azonosítottak. A kutatás vezetője, Kubinyi Enikő, etológus pedig külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a környezetnek is fontos szerepe van a hosszú életkor megélésében. A kutatásban szereplő mindkét kutya vidéken élt, teljesen szabadon, és sok másik kutyával, valamint emberrel volt kapcsolatban. Csakúgy, mint a világ legöregebb kutyájának tartott Bluey. Az ausztrál eb 29,5 évig élt. A két magyar társa közül az egyik, Buksi egész életében nyers csirkét és háztáji maradékot evett, fiatalon pedig ürgékre, pockokra vadászott. A másik, Kedves ugyanakkor ugyanazzal táplálkozott, mint az ócsai állatotthon többi lakója. Az ELTE munkatársai most szeretnék megerősíteni kutatásuk eredményét, ezért a jövőben további 22 éven felüli kutyákat vizsgálnának meg.


2. Szokatlan magasságban láttak tigrist Nepálban. A beszámolók szerint a kifejlett állatot egy vadfigyelő kamera filmezte le egy erdőben 2500 méterrel a tengerszint felett Nepál nyugati részén. Az erdészeti és környezetvédelmi minisztérium illetékese azt mondta, valószínűleg most láttak először tigrist ilyen magasságban Nepálban, hiszen ezek az állatok főleg a síkvidéken fordulnak elő. Hozzátette, hogy az észlelés örömteli esemény minden terészetvédő és állatbarát számára. Indiában és Bhutánban ugyanakkor már ennél sokkal magasabban fekvő területeken is észleltek tigriseket, ami a szakértők szerint egyáltalán nem örömteli. Szerintük ugyanis a nagymacskák a klímaváltozás eredményeként mennek egyre magasabbra, míg mások úgy gondolják, hogy ez a jelenség a természetes élőhely és az egyre kisebb mennyiségben előforduló zsákmányállat miatt figyelhető meg.


3. Sci-fi-be illő robot töltheti az elektromos autókat a jövőben. Kínai egyik elektromosautó-gyártó vállalata elkészített egy robotot, amely önállóan képes feltölteni az elektromos autók akkumulátorát, vagyis a töltéshez nem kellene odaállni a töltőoszlophoz. A sofőrnek csak annyi lenne a dolga, hogy miután leparkol, kinyitja a töltőegység fedelét, majd az okostelefonon megrendeli a szolgáltatást. A robot ezt követően a GPS-adatok alapján odagurul, lézerletapogatóval megkeresi a csatlakozót, majd gyorstöltőjével feltölti az autót. Az autó helyett így a robotnak kell a töltőoszlopra csatlakoznia, két autó - mondjuk így - tankolása között. A rendszer kényelmes az autósoknak, ugyanakkor a kettős töltés a hatékonyság szempontjából nem a legjobb megoldás. Ahhoz ugyanis, hogy az önjáró robot feltölthesse az autókat, először saját magát kell a hálózatra csatlakoztatnia, így nagyobb az energiaveszteség is. A robot annak érdekében, hogy könnyen tudjon manőverezni a parkoló autók között, kicsi, így a saját akkumulátorával csak egy járművet tud feltölteni, majd újra a saját egységéhez kell gurulnia, ahol energiát kell vételeznie, hogy teljesíthesse a következő megrendelést. A szerkezet előnye viszont, hogy olyan helyen is tud gyorstöltést biztosítani az elektromos autóval közlekedők számára, ahol a nagykapacitású infrastruktúra még nem épült ki. A fejlesztő cég szerint ez a robot új lehetőségeket teremt, mellyel időt lehet spórolni. Azt mondják, hogy például egy autókölcsönzőben, vagy egy szálloda mélygarázsában az otthagyott autókat egy előre beprogramozott ütem szerint az eszköz minden éjszaka feltöltheti, így a sofőröknek nem kell azzal foglalkozniuk, hogy töltőhelyet keressenek.


4. Újabb lépést tettek a kutatók a környezetkárosítás ellen. A New York-i Rensselaer Politechnikai Intézet vegyészmérnökei megalkottak egy olyan membránt, amelynek segítségével a szén-dioxidot metanollá lehet alakítani. Ez azért fontos, mert míg a szén-dioxid káros üvegházhatású gáz, addig a metanol egy sokoldalú vegyianyag és hasznos üzemanyagtermék is egyben. A New York-i tudósok feladata az volt, hogy a kémiai reakciót korlátozó vizet kiszűrjék a folyamatból. Ezt pedig olyan módon kell megtenni, hogy más fontos gázmolekulákat ne veszítsenek el közben. Az általuk kifejlesztett membrán tölti be ezt a szerepet úgy, hogy nagy sebességgel átengedi a vizet a nátriumionokból és zeolitkristályokból álló apró pórusokon keresztül. Ezek alkotják azokat a nanocsatornákat, melyek megőrzik a gázmolekulákat. Az intézet professzora elmondta, a nátriumionok csak a vizet engedik keresztül, a semleges gáz áthaladását viszont megakadályozzák. Hasonló membránok már korábban is voltak, de azok érzékenyek voltak az átszivárgó gázmolekulákra, az újonnan kifejlesztett membránnal viszont ezeket a hibákat, szivárgásokat megszüntették. A kutatás vezető szerzője úgy fogalmazott, hogy a víz eltávolításának köszönhetően több szén-dioxid alakul át és ezáltal több metanolt lehet előállítani. Vagyis a felfedezés egyfajta áttörésnek nevezhető, amely javíthatja azokat a kémiai reakcióktól függő ipari folyamatokat, ahol a víz a melléktermék. Most azon dolgoznak, hogy ami működik kicsiben, megvalósítható legyen nagyban is, így lehetővé téve annak felhasználását olyan ipari alkalmazásokban, ahol nagy tisztaságú metanolt állítanak elő. Hozzátették továbbá, hogy ennek a membránnak a segítségével további kémiai reakciók is fejleszthetők, ami ugyancsak hasznos, hiszen az iparban sok olyan reakció van, amelyet korlátoz a víz jelenléte.


5. Rendkívül vékony napelem forradalmasíthatja a kisebb elektronikai eszközök áramellátását. Egy nemzetközi kutatókból álló csoport bejelentette, hogy a hajszálnál is vékonyabb napelemük fejlesztése már a kereskedelmi hasznosítás szakaszába léphet. Az újfajta napelem mindössze három mikrométer vastag, vagyis egy átlagos hajszál vastagságának tizedrészét sem éri. A fejlesztők olyan eszközt akartak létrehozni, amely amellett, hogy nagyon könnyű, jól tűri a gyűrődést, vagyis a hajlítgatást és elegendő teljesítménnyel szolgál ahhoz, hogy kis mérete ellenére képes legyen feltölteni például a mobilokat, a viselhető okoseszközöket, bioszenzorokat és akár az iparban is fel lehessen használni. A leheletvékony napelem-fólia hatékonysága mindössze 13 százalék, ami bár elmarad a hagyományosnak nevezhető és a háztetőkre szerelhető panelek több mint 20 százalékos értékétől, ugyanakkor a szerves napelemek esetében már egy átlagosnál valamivel jobb eredményt jelent. A fejlesztőknek úgy sikerült kialakítaniuk az eszközt, hogy rendkívüli vékonysága mellett tartós is. A teszteken ezer hajlítás után az energiatermelő képességének 97 százalékát megőrizte, ugyanennyi kifeszítés és megnyújtás után pedig 89 százalékát tartotta meg. A nemzetközi kutatócsoport beszámolója szerint, ha kíméletesen bánnak vele, akkor a napelem-fólia sokáig kiszolgálhatja a felhasználóját. A tesztek alapján azt állítják, hogy 2,5 év alatt a teljesítményének csökkenése minimális és a számításaik szerint a teljes hasznos élettartama körülbelül 11,5 év. A kutatók szerint az újtípusú napelem már készen áll a kereskedelmi célú felhasználásra és azt mondják, hogy pufferakkumulátorral együtt ki lehetne váltani vele a hagyományos, hálózatról tölthető akkumulátorokat.


6. Einstein általános relativitáselméletét igazolták japán tudósok és bebizonyították, hogy az idő gyorsabban múlik a magasban, mint a Föld felszínéhez közel. Albert Einstein általános relativitáselméletében megjósolta, hogy az órák lassabban járnak az erős gravitációs mezőben, mint ott ahol ez gyengébb, vagyis nagyobb magasságban, ahol a Föld tömegvonzása már kisebb, gyorsabban telik az idő. A japán kutatókból álló csoport 2018 októberében kezdte a kísérletet. Miniatürizálták az optikai rácsos órákat és kettővel folytatták le a kísérletüket. Az egyiket mindössze 3,6 méter magasan helyezték el, a másikat viszont a szigetország fővárosában, Tokióban, a világ legmagasabb adótornyában, a Skytree-adótornyban 456,3 méterrel a tengerszint fölött. A tanulmányban azt írják, a kísérlet igazolta Einstein elméletét, hiszen egyheti átlagban a 456 méter magasságban lévő óra szerint egyetlen nap négy nanoszekundummal hamarabb telt el, mint amit a másik, a föld közelében elhelyezett óra mutatott.


7. Csillagászok igazolták Einstein relativitáselméletét. Az Európai Déli Megfigyelő Intézet munkatársai az S2 jelű csillagot figyelték meg két és fél évtizeden keresztül. Ez a csillag a Tejútrendszer központjában, a Sagittarius A szuper nagy tömegű fekete lyuk körül kering. A tudósok feljegyzései szerint a csillag pályája rózsa formájú. Bár Newton gravitációs elmélete szerint ellipszis alakú pályán kellene keringenie, így viszont Einstein relativitáselméletét sikerült újfent bizonyítani. Az ugyanis kimondja, hogy két, egymás körül keringő égitest kötött pályája nem zárt, ahogy Newton gravitációs elmélete mondja, hanem a mozgás síkjában elfordul. A kutatók ezt először a Nap körül keringő Merkúr pályája esetében figyelték meg és ezzel első alkalommal bizonyították a relativitáselméletet. Most, egy évszázaddal később ugyanezt észlelték és vizsgálták a csillagászok a Sagittarius A körül keringő csillagnál. A szupermasszív fekete lyuk tömege 4 milliószor lehet nagyobb a Napénál és ezt is megerősítette az S2 jelű csillag megfigyelése. Az S2 alig 20 milliárd kilométerre közelíti meg a Sagittarius A-t, ami a Föld és a Nap közötti távolságnak 120-szorosa és a tudomány mai állása szerint jelenleg nem ismert olyan csillag, ami ilyen közel kerülne a fekete lyukhoz. Az S2 16 év alatt kerüli meg a Sagittarius A-t és amikor legközelebb van hozzá, a fénysebesség majdnem 3 százalékéra gyorsul. A megfigyelésről készült tanulmány szerint a csillagok és a bolygók többségének pályája nem kör alakú, vagyis egyszer közelebb, egyszer távolabb kerülnek attól az égitesttől, amely körül keringenek. Az S2 fekete lyukhoz legközelebb lévő pályája ugyanakkor minden fordulatnál változik és így lassan rózsa formát alkot. A csillagászok mérései igazolják Einstein relativitáselméletét, amely pontosan meghatározza, hogy a pálya miként változik.


8. Éppen 30 éve dolgozik a világűr megfigyelésén a talán legismertebb és legnépszerűbb űrtepeszkóp, a Hubble. Az eszközt 1990. április 24.én indították el a Földről és állították bolygókörüli pályára. Nevét Edwin Powell Hubble-ről, a 20. század egyik legnevesebb csillagászáról kapta. Hubble-nek köszönhetjük azt a felfedeztést, hogy a spirálködök épp ugyanolyan galaxisok, mint a Tejútrendszer, csak nagyon messze vannak. Ő fedezte fel azt is, hogy a csillagok távolodnak tőlünk és a sebességük egyenesen arányos a távolságukkal. Ezt nevezték el később Hubble-törvénynek, és ennek nyomán dolgozták ki a tudósok az ősrobbanás elméletét. A 30 éve a Föld körül keringő űrteleszkóp a közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban fürkészi az univerzumot és milliónyi felvételt készített már a többi között kisbolygókról, üstökösökről, szupernóvákról. Éppen ezért az űrkutatásban forradalmi változást hozott, és az általa készült felvételeket több ezer tudományos publikációhoz használták fel, noha az indulása nem volt éppen zökkenőmentes. A Hubble, mire elkészült 4,7 milliárd dollárba került, pedig eredetileg csak 400 milliót akartak rákölteni. Így aztán érthető, hogy komoly kritikákat kapott az amerikai és az európai űrügynökség az űrteleszkóp első felvételei után. A távcső ugyanis nem tudott rendesen fókuszálni egy rendkívül apró egyenetlenség miatt. A 2 méter 40 centi átmérőjű főtükör felületét ugyanis, mondjuk így, félrecsiszolták. Ennek mértéke egyébként csak 2,2 mikrométer volt, miközben egy emberi hajszál vastagsága is 50 és 200 mikrométer között van. Ez a szó szerint hajszálnál is vékonyabb eltérés azonban katasztrofális képeket eredményezett, így a problémát minél előbb orvosolni kellett. Addig, amíg a Földön kidolgozták a megoldást, a teleszkópot a távoli csillagok megfigyelése helyett a Naprendszer bolygóira irányították. Ezek esetében a képalkotás hibája elhanyagolható mértékű volt. A szakembereknek az elkészült képek alapján sikerült visszafejteniük a problémát és rájöttek, hogy a tükör melyik részén van a hiba. Az első szervizküldetés három és fél évvel a felbocsátás után volt, 1993 decemberében. Ekkor az az űrhajósok elhelyeztek a szerkezetben egy korrekciós lencsét, így onnantól a Hubble úgy működhetett, mint ahogy eltervezték. Az elmúlt 30 évben számos felfedezés köthető hozzá és rengeteg adattal szolgált a csillagászoknak és tudósoknak. Az 1,4 millió megfigyelés alapján már több mint 17 ezer tudományos cikk született.


9. Naprendszeren kívüli bolygókat vizsgál a CHEOPS névre keresztelt űrtávcső. Az eszköz, melyet az Európai Űrügynökség és Svájc közösen fejlesztett ki, a három hónapig tartó tesztidőszakot sikerrel teljesítette. Vagyis elkezdődhet a három évig tartó program, melyben a Naprendszeren kívüli bolygókat tanulmányozzák a segítségével. A beszámoló szerint a negyedéves próbában jellemzően a Hydra csillagkép egyik csillagát, illetve a Szextáns csillagkép egy bolygórendszerét vizsgálták meg és az űrteleszkóp a várakozásokat meghaladó minőségben készített felvételeket, vagyis minden korábbinál pontosabb méréseket lehet vele elvégezni. A csillagászok a CHEOPS-szal 100 exobolygót vizsgálnak majd meg alaposan, hogy kiderítsék, van-e közöttük olyan bolygó, amely alkalmas lehet a földi értelemben vett élet fenntartására. A kutatást vezető Berni Egyetem azt közölte, hogy az Európai Űrügynökség átadta a küldetés irányítását az intézmény által létrehozott konzorciumnak. Ebben 11 európai ország 30 tudományos intézményének kutatói, tudósai, mérnökei dolgoznak. Köztük pedig ott vannak a magyar csillagászok és szakemberek is, akik nemcsak az űrteleszkóp megépítésében vállaltak szerepet, hanem a tudományos munkából is kiveszik a részüket.


10. Szokatlan és rendhagyó elképzeléssel állt elő a NASA. A Hold egyik kráterét teleszkóppá alakítanák. Az amerikai űrügynökség egyik munkatársa dolgozta ki a koncepciót és azt mondja, ha megvalósulna, akkor a távcsővel olyan vizsgálatokat lehetne elvégezni, amelyekre a Földön nincs lehetőség. A munkához első körben találni kellene egy olyan krátert a Holdon, amelyik alkalmas lenne arra, hogy kialakítsanak belőle egy óriási űrtávcsövet. Óriásit, hiszen a terv szerint a szerkezet legalább egy kilométer átmérőjű lenne. A teleszkóp működéséhez nem volna szükség emberre, így a NASA munkatársa szerint az űrügynökség nagyon sok pénzt tudna megspórolni. Egyelőre viszont még azt sem lehet tudni, hogy van-e a Holdon a kivitelezéshez alkalmas kráter, ráadásul a távcsövet rögzíteni is kellene. Az ötletgazda és csapata azt mondja, ezt megoldhatnák a holdjáró robotok, melyek az űrtávcső négy pontjához erősített dróthuzalokat kifeszítenék. Ha megvalósulna az elképzelés, akkor a Holdról olyan űrbéli vizsgálatokat tudnának elvégezni, amelyre máshonnan nem lenne mód.


11. Hosszú idő után ismét embert küld a NASA a világűrbe az Egyesült Államok területéről. Erre majdnem 10 éve nem volt példa. Az amerikai űrügynökség 2011 óta orosz rakétákkal küldi fel saját asztronautáit a Nemzetközi Űrállomásra. Most ismét amerikai földről, a floridai Kennedy Űrközpontból indítják útnak a legénységet, de ezúttal sem a NASA teszi ezt meg. Helyette a SpaceX nevű magánvállalat kapott lehetőséget rá, hogy a saját tervezésű űrrepülőjével, a Crew Dragon-nal vigye fel az űrállomásra az embereket. A Crew Dragon-t pedig ugyancsak a SpaceX saját rakétája, a Falcon Nine repíti majd a magasba. A történelem során eddig még egyetlen magáncég sem kapott engedélyt arra, hogy a NASA űrhajósait szállítsa. Az asztronauták a tervek szerint május 27-én indulnak útnak, ráadásul ugyanabból a kilövő állásból, amelyikből az Apollo-küldetések is elstartoltak.


12. Rájöttek a csillagászok az Oumuamua rejtélyére. A szivarformájú kőzet még 2017-ben haladt át óriási sebességgel a Naprendszeren és tavaly októberben derült ki róla, hogy csak a magja körülbelül egy kilométer sugarú. Az egyik brit lap azt írja a tudósok elmondása alapján, hogy a égitest egyik jellegzetessége, hogy nincs körülötte sem por-, sem gázburok, amelyet az üstökösök bocsátanak ki, miközben felmelegednek. A szakértők úgy tartják, hogy a valószínűsíthetően egy másik bolygórendszerből érkező Oumuamuát a vízgőz és más gázok elvesztése gyorsította fel. Ez az üstökösöknél megfigyelhető, de az aszteroidáknál nem, ezért a tudósok álruhába bújt üstökösnek nevezték az égitestet. A szakértők szerint két elképzelés lehetséges az égitest létrejöttére. Vagy egy üstökösből alakult ki, vagy egy a Földnél többször nagyobb bolygóból. A csillag, amely körül formálódott, feltehetően egy fehér törpe, vagyis kisebb kisebb és sűrűbb mint a Nap. A Naprendszerbeli szokatlan gyorsulására az lehet a magyarázat, hogy az anyacsillaga közelében a felszínén lévő illékony anyagok elveszhettek, majd a felszín alatt megmaradt vízjeget később a forróbb Nap hője felolvaszotta. A Naprendszeren gyorsan áthaladó objektumot 2,5 hónapig tudták megfigyelni és már nem láthatják többé. 2018-ban pedig hivatalosan is üstükösnek nyilvánították.


13. Szoros barátságokat kötnek a flamingók. Erre jöttek rá brit kutatók. A közelmúltban publikált tanulmányuk egy öt évig tartó kutatás eredménye és kiderül belőle, hogy ezek a madarak hosszan tartó kapcsolatokat alakítanak ki egymással és elkerülik azokat az egyedeket, amelyekkel nem szimpatizálnak. A szakértők 2012 és 2016 között követték figyelemmel a rózsás, a karibi, az andoki flamingók egyes csapatainak útját, valamint viselkedését. Mindegyik kolónia minimum 20 maximum 140 madárból állt és mindegyikben összetett társadalmi interakciókat figyeltek meg. A tudományos csoport egyik ornitológusa elmondta, jól megállapítható volt, hogy a flamingók jóval több időt töltöttek el azokkal, melyekkel konkrét és közeli kapcsolatban voltak, vagyis - mondhatni - barátságot kötöttek és a véletlen, laza kapcsolatok nem jellemzőek rájuk. Hozzátették, hogy ezek a madarak éveken át fenntartják a szoros köteléket a barátokkal. A kutatók megállapították, hogy az összetett kapcsolatrendszeren belül megvannak a párok, az azonos nemű barátok és a közeli barátok, melyek jellemzően 3-4 egyedet számlálnak. A flamingók között vannak olyanok, melyek csak a párjukkal töltik az idejüket, mások főleg a barátokkal vannak együtt és akadnak olyanok is, melyek több egyeddel is barátkoznak, ha úgy tetszik, sok az ismerősük. Az ornitológus elmondta, ezek a madarak az emberekhez hasonlóan alakítják kapcsolataikat. Ezek a kapcsolatok pedig rendkívül fontosak a flamingók számára ahhoz, hogy a vadonban képesek legyenek a túlélésre.


14. A csábítás nagymesterei a hím gyűrűsfarkú makik. Japán tudósok tanulmányozták ezeket az állatokat és megállapították, hogy a gyűrűsfarkú makik hímjei a párzási időszakban édes, gyümölcsös aromát kennek a csuklójukra, amely az ott lévő mirigyek váladékával keveredve jellegzetes illatanyagot hoz létre. Ez pedig felkelti a nőstények érdeklődését. A Tokiói Egyetem kutatócsoportja figyelte meg a hímek viselkedését. A csuklójuk összedörzsölésével felszabaduló illatanyagokat főleg a területük kijelölésére, illetve a közösségben betöltött társadalmi státuszuk kihirdetésére használják. Ugyanakkor emellett van egy másik célja is, mégpedig a nőstények kegyeinek elnyerére. A tokiói intézmény létesítményében élő makiknál megfigyelték, hogy a párzási időszakban a nőstények a szokásosnál nagyjából 2 másodperccel tovább szimatolják a hímeket. Ezért begyűjtötték a szükséges mintákat és kielemezték azokat. Az egyik tudományos honlapnak adott interjúban a tanulmány vezetője elondta, bár a vadon élő állatok illatanyagai meglehetősen kellemetlen szagúak szoktak lenni, de a gyűrűsfarkú makik esetében ez nem mondható el. A gyümölcsös aromájú szaganyaguk a nőstények számára igen kellemes. Ahogy fogalmazott, az illatra gyümölcsös, virágos aroma a jellemző.


15. Korábban még nem látott méretű szuperorganizmust fedeztek fel a tenger mélyén. Ausztrália nyugati részén, a Ningaloo-zátonynál vették videóra a telepes medúzák által alkotott szuperorganizmust. Az eddig ismert legnagyobb ilyen élőlény 40 méter hosszú volt, a most felfedezett viszont eléri a 45 méteres hosszúságot, amelynek átmérője 15 méter. A telepes medúzák tulajdonképpen ragadozók. Nem egy óriási élőlényről van szó, hanem több ezer, de lehet, hogy több millió klónszerű egyedről, melyek fonalszerű alakot öltenek. Ugyanakkor úgy viselkednek, mintha egyetlen óriási élőlény lennének. Vagyis a kolónián belül mindegyiknek megvan a saját szerepe. Egyes organizmusok a rengetek közül a vadászatban vesznek részt, mások megemésztik a táplálékot, és vannak olyanok is, melyeknek például a szaporodás a dolguk. Bár azt nem lehet pontosan megmondani, hogy a közelmúltban felfedezett ausztráliai szuperorganizmus mennyi idős lehet, de az Egyesült Államokban lévő Asheville-i Észak-Karolinai Egyetem egyik munkatársa szerint könnyen elképzelhető, hogy akár már több száz éves is elmúlt.


16. Úszó naperőművet építenek a Seychelle-szigeteknél. Az Indiai-óceánon lévő szigetállamban alakítják ki a világ legnagyobb, vízen úszó naperőművét, mely a tervek szerint az ország energiatermelésének két százalékát adja. A beruházás júliusban kezdődik a szigetcsoport fő szigetén, Mahén és összesen 13 500 darab panelt építenek majd egybe. Ezek 40 ezer négyzetméternyi vízfelületet foglalnak majd el, írja az egyik tudományos portál. A megoldásnak számos előnye van a hagyományosan a földeken, vagy háztetőkön elhelyezett napelemekhez képest. Egyrészt nem pazarolják vele a föld erőforrásait és a vízi környezetet is kevésbé befolyásolják. Emellett nem kell földmunkát végezni, árkokat ásni a kábeleknek, vagy beton tartóoszlopokat lehelyezni. A víz felülete nyitott, így egyáltalán nem vetül majd árnyék a panelekre, ráadásul a víz hatékonyan hűtheti az eszközöket. Ez utóbbi azért fontos, mert ha a napelemek hőmérséklete egy Celsius-fokkal csökken, akkor a kimeneti teljesítmény fél százalékkal növelhető. Mindennek köszönhetően a vízen úszó naperőmű energiatermelése akár 10-15 százalékkal is magasabb lehet, mintha egy ugyanekkora erőművet a földeken, vagy háztetőkön helyeznének el. A Seychelle-szigeteken nagy szükség van a megújuló energiaforrásokra, hiszen 97,5 százalékban használnak fosszilis tüzelőanyagokat elsődleges energiaforrásként. Az ország tervei szerint 2030-ra szeretnék elérni, hogy az áramtermelésük 15 százaléka megújuló energiaforrásokból származzon.

17. Forradalmasítják az adatkommunikációt a Mount Everestnél. A Föld legmagasabb hegyén a hegymászók alaptáborában ugyanis kiépítették az 5G hálózatot. Az alaptábor a 8848 méter magas hegy 5364 méteres magasságában található. A fejlesztés hatalmas ugrásnak számít, hiszen ott korábban csak 3G-s kapcsolat állt rendelkezésre. Azt még 2010-ben alakították ki és a hegymászók jellemzően videótelefonálásra használták. Az új adótornyokat az egyik kínai szolgáltató telepítette a hegyre, közölte egy mobiltelefonokkal, okoseszközökkel foglalkozó honlap. Azt írják, hogy a kínai cég az 5G-s bázisállomásokon kívül 4G-s tornyokat is felállított, mindkettőből hármat, hármat. Ehhez összesen 8 tonnányi eszközt és berendezést kellett felvinniük a több mint 5300 méteres magasságba. A tornyok működését folyamatosan biztosítják a hét minden napján 24 órában. A kínai szolgáltató tervei szerint az alaptáboron kívül a jövőben a Mount Everest magasabban fekvő pontjait is lefednék az 5G hálózattal.

18. Kisebb eséllyel híznak el a gyerekek, ha az édesanya a terhesség közben rendszeresen sportolt. Erre jöttek rá amerikai kutatók egy állatkísérlettel. A washingtoni egyetem egyik tudósa és hallgatója arról készített tanulmányt, hogy a várandósság alatti testedzés stimulálja a barna zsírszöveteket a magzatban. A barna zsírt jó zsírnak is szokták nevezni és legfontosabb szerepe, hogy az energia égetésével hőt termel, míg a fehér zsírszövetet ezzel szemben nehezebb elégetni és ez kapcsolódik az elhízáshoz. A folyamat megfigyeléséhez vemhes egereket használtak és az utódok olyan táplálékot kaptak, mely energiában és kalóriában is gazdag volt. Azok az egerek, melyek anyja a születés előtt aktív volt, többet ettek mint a kontrollcsoportban világra jött egerek, ugyanakkor a többlet energia ellenére kevesebbet híztak. A kísérletben részt vevő állatok szervezetében a testsúlyukhoz képest a barna zsír aránya nagyobb volt és gyorsabban égették a fehér zsírt, mint a kontrollcsoport egerei. Vagyis a mozgás javította az anyagcseréjüket is, emellett pedig esetükben megnőtt a glükóztolerancia mértéke is. A glükózintolerancia a cukorbetegség kialakulásnak, és ezen kívül több más, a túlsúllyal összefüggő betegség egyik jele. Megfigyelték azt is, hogy a terhesség alatti testmozgás segíti az apelin nevű hormon termelődését, ami a barna zsír fejlődését és az anyagcserét támogatja. Miután a kontrollcsoport vemhes egerei kaptak ilyen hormont, az utódoknál annak pozitív hatásai jelentkeztek. Vagyis a washingtoni tudósok szerint egy apelin alapú szer akár az elhízás ellenszere is lehetne. A mostani tanulmány egyedülálló a maga nemében, hiszen eddig csupán túlsúlyos anyák esetében vizsgálták meg a terhesség alatti testmozgásnak a magzati fejlődére gyakorolt hatását. Azt már korábban is megállapították, hogy a terhesség alatti aktív életmód a születendő gyermek számára védelmet adhat az anyagcserezavarok és az elhízás ellen, most azonban bebizonyították, hogy ez még az egészséges és normál testsúlyú édesanyák esetében is pozitív változást eredményezhet az utód számára a rendszeres testmozgás.