Tudomány mai állása - Drámai módon változtatja meg az agy szerkezetét a fogamzásgátló tabletta

A drónok forradalmasíthatják a városi közlekedést. A repülő autók és a fegyelmezett sorokban haladó dróntaxik a fantázia szüleményei, és egyelőre csak a filmekben fordulnak elő. Egy tanácsadó cég nemrégiben megjelent nemzetközi tanulmánya azonban rávilágít arra, hogy összeálltak a feltételek a vízió valóra válásához. A cég elemzői szerint a kérdés ma már nem az, hogy elég fejlett-e a technológiánk, hanem az, hogy mikor valósul meg a közlekedés forradalma.
https://iotzona.hu/logisztika/a-dronok-forradalmasithatjak-a-varosi-kozlekedest

Az amerikai gazdag srácok hazudnak a legtöbbet. A University College London oktatáskutatói 40 ezer tinédzser hazudozási szokásait vizsgálva jutottak a címben szereplő megállapításra. Eredményeik szeritnt a fiúk általában többször füllentenek, mint a lányok, de a szülők anyagi helyzete is pozitívan hat a lódítási hajlandóságra. https://index.hu/techtud/2019/04/02/az_amerikai_gazdag_sracok_hazudnak_a_legtobbet/


Az emberek még akkor is megosztják az álhíreket, ha tudják, hogy nem igazak. A kanadai Reginai Egyetem pszichológusai 2500 amerikait kérdeztek meg arról, hogy a nekik felajánlott cikkek közül melyeket tartják igaznak, és melyeket nem hisznek el. (A hírek között voltak valós újságcikkek, és olyan cikkek is, amelyek futottak néhány kört a közösségi médiában, de kiderült róluk, hogy csak álhírek voltak). A résztvevők némileg meglepő válaszai alapján egész jól képesek voltak azonosítani az álhíreket. Ennek ellenére simán hajlandók lettek volna megosztani azokat is a közösségi oldalakon függetlenül a saját maguk által is azonosított hazug mivoltuktól. A megosztási hajlandóság ugyanis sokkal inkább függött attól, hogy az adott hír tetszett-e vagy sem. https://index.hu/techtud/2019/11/26/az_emberek_meg_akkor_is_megosztjak_az_alhireket_ha_tudjak_hogy_nem_igazak/

Miért érezzük hol lassúbbnak, hol gyorsabbnak az idő múlását? Az idő múlását mindenki máshogyan érzékeli. Hiába tart mindig ugyanannyi ideig egy másodperc, nem véletlenül születtek meg az olyan kifejezések, mint hogy „rohan az idő”, vagy hogy „ólomlábakon jár az idő” – pedig mindkettő a lineárisan zajló időre vonatkozik. A naptárak és órák által mutatott valós idő, illetve a szubjektív időérzékelés között óriási különbség lehet. Bizonyos értelemben erről mi magunk tehetünk, mert a fejlődésünk és az életünk alakulása is befolyásolja a szubjektív időérzékünk fejlődését. Van saját belső óránk, ami a cirkadián ritmusunkat szabályozza, és ez nemcsak az alvásunkra hat ki, hanem a szubjektív időérzékelésünkre is. Ettől, illetve az emlékeinktől függ, hogy egy-egy eseményt mennyire tartunk hosszúnak vagy rövidnek. Idővel felépül bennünk egy tudáshalmaz arról, hogy milyen hosszúak az időegységek, és az új eseményeket is ehhez fogjuk viszonyítani.https://index.hu/tudomany/til/2018/08/30/miert_erezzuk_hol_lassubbnak_hol_gyorsabbnak_az_ido_mulasat/


Milyen hatása van az elszigeteltségnek? Egy fiatal francia geológus 1962-ben radikális önkísérletbe fogott. Michel Siffre leereszkedett egy nem sokkal korábban felfedezett alpesi jégbarlangba, vitt némi olvasnivalót, és ha már ott volt, ki sem jött a 114 méteres mélységből 63 napig. Mivel az izolációs teszt elsőre egész jól sikerült, tíz év múlva megismételte a földalatti önkéntes magányt, ekkor már fél évre emelve a tétet.
https://index.hu/tudomany/til/2017/08/28/a_kutato_aki_lement_felevre_egy_barlangba_es_majdnem_beleorult/


Még a vakok agyának is jót tesz a fény. A Montreal Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint még azoknak az agyi aktivitását is serkenti a fény, akik teljesen vakok. Mindez arra utal, hogy a fény erősen befolyásolja az egyes személyek kognitív készségeit. Steven Lockley, a tanulmány társszerzője szerint meglepő, hogy a fény még azoknak az agytevékenységére is kihat, akiknek nincs tudatos látásuk. Mint elmondta, a fényre nemcsak a látás miatt van szükség: az agy a fény segítségével állapítja meg, hogy nappal vagy éjszaka van, és a fény is befolyásolja az olyan fiziológiai folyamatokat, mint az emésztés, a viselkedés vagy az időérzék. https://index.hu/tudomany/egeszseg/2013/10/29/meg_a_vakok_agyanak_is_jot_tesz_a_feny/


Drámai módon változtatja meg az agy szerkezetét a fogamzásgátló tabletta. Egy fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban – állapították meg amerikai agykutatók egy tanulmányban. A hipotalamusz, amely a köztiagyban a talamusz alatt helyezkedik el, hormonokat termel és a test olyan fontos funkcióit szabályozza, mint a hőmérséklet, a hangulat, az étvágy, az alvási ciklus és a szívverés. Korábban még sohasem kutatták a nemi hormonok, köztük a szájon át szedhető fogamzásgátló szerek strukturális hatásait az agyban.
https://hvg.hu/tudomany/20191205_agy_szerkezet_fogamzasgatlo_tabletta


Eredményes kísérletek folynak a hasnyálmirigyrák gyógyításában. Állatkísérletek során áttörést érhettek el a hasnyálmirigyrák gyógyításában izraeli kutatók. A PJ34 jelű molekulát eddig a stroke gyógyításában alkalmazták. A Tel-avivi Egyetem kutatói szerint használata áttörést jelenthet a rák különösen agresszív fajtái, köztük a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben. https://hvg.hu/tudomany/20191204_hasnyalmirigyrak_kezelese_pj34_izraeli_kutatok?fbclid=IwAR0X9zPTEs17O4mo31DMKkBRTfEvseKbZWbq_Ue0ITuknQ0mzGZFPTKghWw


Egyre kisebbek lesznek a madarak a klímaváltozás miatt. Fajtól függetlenül hasonlóan reagál a természetben zajló folyamatokra az észak-amerikai madárpopuláció. Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk – derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból. A kutatók 52 észak-amerikai vándormadárfaj csaknem 71 ezer preparált egyedét tanulmányozták, hogy megértsék, miként alkalmazkodnak az állatok az éghajlatváltozáshoz. Az eredmény meglepő, csaknem az összes vizsgált madárfaj kisebb lett.  https://hvg.hu/tudomany/20191205_Egyre_kisebbek_lesznek_a_madarak_a_klimavaltozas_miatt