Tudomány mai állása - Minél előbb el kell távolítani a kullancsot

Egyre jelentősebb lehet a klímaváltozás hatása. A klímaváltozás gyakoribbá, hatásában pedig szélsőségesebbé teszi azt az időjárási helyzetet, ami a napokban 31 fokra fűtött egy sarkköri területet. A Földet körülvevő vékony gázréteg, a légkör a fizika törvényeinek engedelmeskedve állandó mozgásban van, folyamatosan változik. Legfőbb hajtóerőként nagyon leegyszerűsítve a nehézségi erőt, a légnyomáskülönbségeket, a bolygó forgásából származó eltérítő erőt, a súrlódást és a napsugárzás hatására létrejövő hőmérsékleti különbségeket említhetjük. Alapvetően globális szintű folyamatokról van szó, amelyeket a helyi viszonyok befolyásolnak, árnyalnak, legyen szó kontinensnyi, óceánnyi vagy akár csak egy fél megyényi területről – hatásuk is persze ennek függvényében érvényesül. A lényeg viszont, hogy az általunk nap mint nap, óráról órára érezhető időjárás (hőmérséklettel, csapadékkal, széllel együtt) a légkör adott helyen és időben fennálló állapota. És itt jutunk el oda, hogy miért mértek 31 fokot Oroszország egyik sarkvidékhez közeli mérőállomásán a napokban, 35,5 fokot Spanyolországban, miközben Kelet-Európában még 20-at sem mutattak a hőmérők? Részletek a műsorban. https://24.hu/tudomany/2019/05/15/idojaras-klimavaltozas-meleg-sarkkor-31-fok/

Egy jó hír, nem jelent azonnali veszélyt az európai édesvizekben lévő mikroműanyag. Az egyik svájci kutatóközpont munkatársai elsőként becsülték meg annak kockázatát, milyen veszélyt jelentenek az apró műanyagrészecskék az édesvízben élő halak és más organizmusok számára.
https://www.origo.hu/tudomany/20190514-egyelore-nem-jelent-akut-veszelyt-az-europai-edesvizekben-levo-mikromuanyag.html

Magyar szakemberek is közreműködnek az űr megtisztításában. Az Európai Űrügynökség (ESA) CleanSpace programjának egyik célja a világűr megtisztítása az űrszeméttől, a projekt keretében egy magyar cég az űreszközök dokkolását segítő infravörös és foszforeszkáló jelzőfények fejlesztését végzi. A program fontos eleme, hogy a majdani automata takarítóműholdak könnyen és biztonságosan meg tudják közelíteni az eltakarítandó, űrszemétnek számító, működésképtelen műholdakat. https://www.origo.hu/tudomany/20190514-uj-magyar-fejlesztes-a-vilagur-megtisztitasat-celzo-projektben.html

Ígéretes felfedezés: köpenyanyag segíthet megismerni a Holdat. Köpenyanyagra utaló bizonyítékot találtak a Hold távoli oldalán: a Csang'o-4 kínai űrszonda mérései a Hold köpenyéből származó anyag jelenlétét jelezték. A Csang'o-4 űrszonda januárban landolt a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett 180 kilométer széles Von Karman-kráterben és útnak indította a Jade Nyúl 2 (Yutu-2) elnevezésű holdjárót. Ez a kráter a 2300 kilométer széles Déli-sark-Aitken-medencében fekszik a Hold távoli oldalán.
https://www.origo.hu/tudomany/20190516-kopenyanyagra-utalo-bizonyitekot-talaltak-a-hold-tavoli-oldalan.html

A zsugorodás okozhatja a holdrengést. Még ma is tektonikus aktivitást mutat a Hold – erre utal az Apollo-missziók korában történt egyik holdrengés adatainak elemzése. A 28 feljegyzett rengésből nyolc geológiai szempontból fiatalnak számító törészónák közelében történt – állapították meg a washingtoni Smithsonian Intézet elemzői. A Hold keletkezése után lehűlt, majd zsugorodott, mint ahogyan a szőlőszemből mazsola válik. A Hold felszíne, amely nem olyan elasztikus, mint a szőlőszem héja, eközben többször összetöredezett és ezernyi sziklaszirt képződött. A NASA (hivatal) LRO nevű szondája nagyjából tíz évvel ezelőtt geológiailag viszonylag fiatal töréseket fedezett fel. Azt azonban nem tudták, pontosan mikoriak ezek a képződmények és mikori az aktivitás. A híres Apollo 12-es, 14-es, 15-ös és 16-os holdmisszió asztronautái négy szeizmométert hagytak hátra a Föld kísérőjén, ezek feljegyezték a Hold szeizmikus aktivitását.
https://hvg.hu/tudomany/20190513_holdrenges_tektonikai_aktivitas_apollo_program_nasa

Üzembe helyezték az egyciklusú lézerrendszertSzegeden. Befejeződött a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet egyciklusú (SYLOS) lézerrendszerének összeszerelése és próbaüzeme, a berendezést szerdán indították el. ELI-ALPS egy olyan, optikai lézereken alapuló egyedülálló kutatóintézet, amely alap- és ipari kutatások számára a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával biztosít a lehető legrövidebb, akár attoszekundumos (10-18s) időtartamú fényimpulzusokat a terahertzestől a röntgensugárzásig terjedő széles tartományban. A központ és benne a teljesen egyedülálló új berendezés a világ összes lézerfizikusát szolgálja majd. https://www.origo.hu/tudomany/20190515-befejezodott-a-szegedi-elialps-egyciklusu-lezerrendszerenek-uzembe-helyezese.html

Napok helyett 1 órán belül meglehet a laboreredmény egy új gyorsteszttel. A bakteriális fertőzéseket kimutató gyorstesztet fejlesztettek ki amerikai kutatók. Az új eszköz segítségével az eddigi idő töredéke alatt kimutathatóak a mintában lévő kórokozó baktériumok, ez lehetővé teszi a minél előbbi reagálást, nem kell napokig várni a laboreredményekre. Az amerikai tudományos akadémia lapjában bemutatott megközelítés abban különbözik a hagyományostól, hogy az egyes sejteket vizsgálja. A műszer mikrotechnológiai módszerekkel felismeri a baktériumsejteket, és formájuk alapján kategorizálja őket.
https://hvg.hu/tudomany/20190513_bakterialis_fertozeseket_kimutato_gyorsteszt_laboreredmeny

Telített zsírokban rejlik az elhízás és a depresszió kapcsolata. Az elhízást és a depressziót már régóta összekapcsolták a kutatók, és a korábbi klinikai vizsgálatok is igazolták, hogy szoros az összefüggés a két állapot között. Eddig azonban leginkább arra fókuszáltak, hogy a túlsúly hogyan okoz melankóliát. A szakemberek most azonban ezt fordítva is megvizsgálták.
https://www.origo.hu/tudomany/20190514-a-telitett-zsirok-magyarazhatjak-az-elhizas-es-a-depresszio-kozotti-kapcsolatot.html