Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Tudomány mai állása - Miért leszünk rosszul, ha autóban olvasunk?

Műsorvezető: 2018. május 22. kedd, 14:03 Meghallgatva: 419 alkalommal

Ára van a szúnyogirtásnak: nem válogat a permetszer. A gyanút, hogy a tömeges rovarpusztulásnak köze lehet a szúnyogirtáshoz, dr. Gajda Zita és dr. Szepes-Szentgyörgyi Ádám biológus kutató házaspár, az Európai Szúnyogirtó Szövetség tagjai is megerősítik. A kémiai permetezéskor neurotoxint, azaz idegmérget juttatnak a környezetbe, amely nem szelektív. Tehát minden szúnyognagyságú rovart megöl, amellyel érintkezik, beleértve a méheket is, nemcsak a csípőszúnyogokat.http://www.delmagyar.hu/vilagvevo/ara_van_a_szunyogirtasnak_nem_valogat_a_permetszer/2559786/

Miért leszünk rosszul, ha autóban olvasunk? Sokaknak felkavarodik a gyomra ilyenkor, pedig a rosszullétért az agyunk a felelős. A jelenség alapja az utazási betegség. Ez akkor alakul ki, amikor az agy ellentmondásos jelzéseket kap a helyzetünkről. Ha autóban ülünk, az egyensúly-érzékelésért felelős belsőfül észreveszi, hogy mozgásban vagyunk, viszont ha közben olvasunk, a szemünk csak a mozdulatlan papírt vagy képernyőt látja, amitől akár a kanapén is ülhetnénk otthon. Mivel a mozgásérzet nem kap vizuális megerősítést, az agyunk összezavarodik, az ellentmondást pedig azzal próbálja feloldani, hogy biztosan hallucinálunk, azért érzékelünk mindenfélét össze-vissza. Márpedig a hallucinációt leginkább valamilyen méreganyag okozhatja, ezért az agy biztos, ami biztos alapon be is indítja az idegmérgekkel szembeni védekező mechanizmust: a hányingert, hogy eltávolítható legyen a feltételezett méreganyag.https://index.hu/tudomany/til/2016/08/20/miert_leszunk_rosszul_ha_autoban_olvasunk/

Miért nem emlékszünk a csecsemőkorunkra? A jelenséget gyerekkori amnézia néven ismeri a tudomány, és a működésére máig nincs általánosan elfogadott és bizonyított magyarázat. A gyerekkori amnézia elég furcsán működik, a 3-4 éves kor előtti emlékekre hat, amelyek 7-8 éves kor körül fakulnak el, majd tűnnek el véglegesen. Vagyis egy 3 éves gyerek természetesen emlékszik arra, mi történt vele előző nap, egy hatéves is arra, ha valami nagyon emlékezetes történt az élete első három évében, de egy tízéves számára ezek az emlékek már eltűnnek, és felnőtt korunkban sem tudunk visszaemlékezni rájuk. A legerősebb lábakon álló magyarázat tisztán neurológiai alapú, és állatkísérletekkel már bizonyították is az alapjait. https://index.hu/tudomany/til/2016/03/19/miert_nem_emlekszunk_a_csecsemokorunkra/

Elvégezték az első robotasszisztált gerincműtétet. A sebészrobotok néha olyan feladatokkal is meg tudnak birkózni, amelyek még a legképzettebb orvosok számára is teljesíthetetlen kihívást jelentenek. A megállapítást a Pennsylvaniai Egyetemen lebonyolított egyik műtét most ismét alátámasztotta, írja az egyik tudományos lap. Amint azt az intézmény megerősítette, sikeresen végrehajtották a világ első robotasszisztált gerincműtétjét.http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/elvegeztek_az_elso_robot_asszisztalt_gerincmutetet

Megérkezett a forradalmian új napelem. Ausztrál kutatók 20 éven át dolgoztak a technológián, ami forradalmi változást hozhat a napelemek piacán. Az elmúlt években számos olyan fejlesztésről esett szó, amely jelentős változást hozhat a napelemek gyártása, valamint a panelek által megtermelt elektromos áram tekintetében. Ezek legtöbbje azonban egyelőre csak koncepció, amiről nem tudni pontosan, mikor lehet belőle konkrét megvalósítás. Az ausztrálNewcastle-i Egyetem kutatóinak bejelentése viszont úgy tűnik, valódi változást hozhat. A szakemberek ugyanis egy 0,1 milliméternél (!) is vékonyabb műanyag filmrétegre “nyomtatják” a Nap energiáját felvevő paneleket, így aztán a felhelyezés is jóval egyszerűbb.http://hvg.hu/tudomany/20180507_nyomtatott_napelem_napenergia_paul_dastoor

Új elemi részecske létezését sikerült bizonyítani. A szlovéniai Jolef Stefan Intézet (IJS) kutatói bizonyították Frank Wilczek Nobel-díjas amerikai professzor négy évtizedes elméletét arról, hogy a fermionon és a bozonon kívül léteznek más elemi részecskék is. Felfedezésük fontos lépés az ún. topologikus kvantumszámítógép fejlesztése felé.http://www.origo.hu/tudomany/20180512-szloven-kutatok-bizonyitottak-egy-uj-elemi-reszecske-letezeset.html?utm_source=Fb&utm_medium=origo&utm_campaign=tudomany

 

 

 

Adás hallgatása