Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Tudomány mai állása - A nők agya fiatalabb, mint az életkoruk

Műsorvezető: 2019. május 14. kedd, 13:54 Meghallgatva: 477 alkalommal

Feltalálták a korlátlanul újrahasznosítható műanyagot. A Berkeley Laboratory kutatói olyan műanyagot fejlesztettek ki, amit többször is újra lehet hasznosítani. A környezetvédelem egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan tudunk megálljt parancsolni annak a temérdek műanyag szemétnek, ami elárasztja a bolygót. Az egyik lehetséges kiút, hogy olyan baktériumokat "szabadítunk el", amik műanyaggal táplálkoznak, de ez lassú folyamat. Az amerikai Berkeley Laboratory kutatói most egy olyan műanyagot fejlesztettek ki, ami teljes mértékben újrahasznosítható. A PDK nevet viselő anyag legfontosabb tulajdonsága, hogy molekuláris szintig lehet "szétbontani", majd újra "összerakni", hogy az eredeti helyett egy másik szerkezetű, színű és alakú anyagot kapjunk, ami sem tartósságában, sem minőségében nem különbözik az eredetitől. https://hvg.hu/tudomany/20190507_tudomany_muanyag_ujrahasznositasa_kornyezetvedelem

Kiderülhet, honnan jön az univerzum aranykészlete. Tudósok évek óta próbálják megérteni, hogyan keletkezhettek az univerzum nehezebb elemei – azt tudjuk, hogy a könnyebbek, mint a szén vagy az oxigén, esetleg a vas, a csillagok belsejében jönnek létre, azután szupernóva-robbanás során lökődnek ki az univerzumba. A nehezebb elemekről viszont eddig nincsenek pontos ismereteink, de egy friss kutatás szerint akár kollapszárokból, vagyis gyorsan pörgő, óriási csillagokból is kialakulhatnak, ahogy azok fekete lyukká tömörülnek, miközben külső rétegeik egy nagyon különleges típusú szupernóvává alakulnak át...  Egyelőre a Columbia Egyetem kutatóinak felvetése még nem teljesen bizonyított, szükség lesz további vizsgálatokra ahhoz, hogy bizonyossággal ki lehessen jelenteni: a kollapszárok gyártják a legtöbb aranyat az univerzumban – de az elmélet és a korai kutatások bizakodásra adnak okot.
https://24.hu/tudomany/2019/05/09/kollapszar-hipernova-arany-fekete-lyuk-univerzum-kepzodes/

Már sejtik a tudósok, hová tűnt a Mars felszínéről az összes víz és az élet. Úgy látszik, az Opportunity nevű Mars-járó végleges meghibásodása nem volt hiábavaló, a porvihar után ugyanis egy nagyon fontos dolog derült ki. Jócskán túllépve az eredetileg gondolt időkeretet, az Opportunity nevű Mars-járó még 2018-ban is dolgozott anélkül, hogy bármi megzavarta volna a kis robotot ebben. Azután jött a nagy porvihar, és gyakorlatilag minden megváltozott. A napelemeit vékony porréteg lepte el, ami miatt nem tudott energiához jutni, így idén februárban a NASA (hivatal) szakemberei végső búcsút vettek tőle. A kutatók szerint azonban nem az Opportunity volt az egyetlen áldozata a marsi időjárásnak. A tudósok úgy vélik, a vörös bolygónak egykor vastag légköre volt, a felszínének 20 százalékát pedig víz borította. A Mars a múltban azonban elveszítette a mágneses mezejét, így nem sok minden tudta megvédeni a napszéltől. Emiatt a légköre jelentős részét elveszítette a planéta. A felszínen lévő víz ezek után már teljesen kiszolgáltatottá vált, és ahogy azt az ExoMars nevű műhold adatai alapján gondolják, a bolygó felszínén dúló porviharok is hozzájárultak az óceánok és tavak elvesztéséhez. Míg a vízrészecskék normál esetben 20 km-es magasságban találhatók meg a légkörben, a mostani porvihar után már 80 km-en is érzékelte a víz molekuláit az ExoMars.
https://hvg.hu/tudomany/20190506_mars_porvihar_viz_a_marson_elet_a_marson

Szénmentes héten van túl Nagy Britannia. Az ország történetében először fordult elő, hogy egy teljes héten keresztül szén nélkül állították elő az elektromos áramot. A Nemzeti Hálózati Elektromos Rendszerüzemeltető (National Grid ESO) bejelentése szerint 2019. május 1-én délután egyetlen szénerőmű sem dolgozott, és még egy hétig nem használtak szenet áramtermelésre – írja az egyik tudományos lap. https://ng.hu/tudomany/2019/05/10/szenmentes-heten-van-tul-nagy-britannia/

A Bibliát igazolja egy ókori kőtábla. A felfedezés azt sugallja, hogy Bálák király, az eddig csak a Bibliából ismert személy valóban létezett. Kutatók egy csoportja az időszámítás előtti 9. századból származó Mésa-sztélét tanulmányozva arra jutott, hogy a kőtábla tartalmazhatja Bálák nevét – számol be az egyik tudományos lap. A sztélé jelekkel, vagy felirattal ellátott kőtábla. A töredezett, moábi szöveggel ellátott bazalttábla az 1800-as években került elő a jordániai Dhibannál. A leletet jelenleg a Louvre-ban őrzik. A 34 fennmaradt sor Mésamoábi király Izrael felett aratott győzelmét meséli el. Az új vizsgálatban az Israel Finkelstein, a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa által vezetett szakértők nagy felbontású képeket készítettek a szövegről, hogy jobban kivehessék a betűket.
https://ng.hu/kultura/2019/05/06/a-bibliat-igazolja-egy-okori-kotabla/

A nők agya fiatalabb, mint az életkoruk. A Washington Egyetem kutatói szerint ez magyarázatot adhat arra, hogy miért marad hosszabb ideig mentálisan frissebb a nők agya, mint a férfiaké. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában közzétett tanulmányukban a kutatók 205 ember agyát tanulmányozták PET CT képalkotó eljárással. https://ng.hu/tudomany/2019/02/06/a-nok-agya-fiatalabb-valodi-eletkoruknal/

Fontos a mesehallgatás a gyerekek életében. Mintegy 1,4 millióval több szót hallanak ötéves korukig azok a gyerekek, akiknek szülei naponta öt könyvet is elolvasnak nekik, mint azok, akiknek szülei soha nem olvasnak mesét – állapították meg az Ohiói Egyetem kutatói. Ez a több mint "egymilliós szószakadék" kulcsfontosságú a gyerekek szókincsének és olvasási készségének fejlődése szempontjából. Azok a gyerekek, akiknek csak napi egyetlen könyvet olvasnak, mintegy 290 ezerrel több szót hallanak ötéves korukra, mint azok, akiknek szülei, gondozói nem olvasnak rendszeresen nekik – derült ki az egyik tudományos folyóiratban közzétett tanulmányból. https://hvg.hu/tudomany/20190408_gyerekek_meseolvasas_mesek_szokincs

Lekottázták a Pí-t, az eredmény pedig meglepően szép. Kinek ne lenne ismerős matematika tanulmányaiból a görög ábécé Pí betűjével jelölt számsor, amit két tizedesjegy pontossággal alighanem mindenki fel tud idézni: 3,14. A Pí–nek nemzetközi világnapja is van: adódik, március 14-e. A – (pí) egy matematikában és fizikában használt valós szám, értéke egészen pontosan nem meghatározható. A “Pí” a kör kerületének és átmérőjének hányadosa. Mivel irracionális szám, tizedestört alakja végtelen, számjegyei nem ismétlődnek periódikusan. Archimédész görög tudós 22/7 alakban használta. David Macdonald volt az, aki ötven tizedesig lekottázta a Pí értékét, és zongoradarabot írt úgy, hogy a billentyűket számértékekkel látta el.
https://papageno.hu/intermezzo/2018/03/lekottaztak-a-pi-t-az-eredmeny-pedig-meglepoen-szep/

Adás hallgatása