Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

A Tudomány mai állása 1.

Műsorvezető: 2018. augusztus 28. kedd, 13:04 Meghallgatva: 123 alkalommal

Kifinomult működésű egyes madarak "belső GPS-e", vagyis helymeghatározó rendszere. Az orvosi- élettani Nobel-díjat három kutató kapta néhány éve, az agy „belső GPS” rendszerén végzett úttörő munkásságukért. Négy évtized kutatása során rájöttek arra, hogy az agy egy kicsi része, a hippo/campus tárolja az állatokat körülvevő környezet térképét, és navigálja el őket abban. A kutatást, amiért a díjat kapták, egerekkel végezték, de igaznak bizonyult más állatokra is.

Nem szabad lebecsülni a madáragyat. A svéd Lund Egyetem kutatói szerint a hollók is lehetnek ugyanolyan okosak, mint a csimpánzok,annak ellenére, hogy sokkal kisebb az agyuk. Mindez azt jelzi, hogy nem az agy mérete, hanem az agysejtek sűrűsége, valamint szerkezete az, ami nagy szerepet játszik a madarak intelligenciájában. Az abszolút agyméret nem fed le mindent.

Nem pusztítja el az agysejteket az alkohol. Nagyon régóta tartja magát az a mítosz, hogy az alkohol azért is egészségtelen, mert pusztítja az agysejteket. Míg a tiszta alkoholra ez tényleg igaz, kutatások bebizonyították, hogy nem tudunk akkora mennyiséget meginni belőle, hogy valóban kárt tegyen az agyunkban - legalábbis ami az agysejtjeinket illeti.

Inzulininjekció helyett okos tapasz. Cukorbetegek millióinak könnyítheti meg az életét az amerikai kutatók által kifejlesztett „intelligens” tapasz, amely érzékeli a vércukorszint változását, és ha szükséges, inzulint juttat a szervezetbe. Az okos tapasz akkora, mint egy bélyeg, és több mint száz, szempilla hosszúságú tű található rajta.

Vonzóbb egy arc, ha sokáig nézi. Kiderült, hogy nemcsak egyszerű, geometriai formákat ábrázoló képeknél, hanem az emberi arcok esetében is igaz: ahová jobban koncentrálunk, azt előnyben részesítjük. Így ha tovább tanulmányozunk egy arcot, sokkal inkább vonzónak látjuk, mint akkor, ha csak futólag figyelünk rá.

Kiderítették, miért nem rombolták le a földrengések a pisai ferde tornyot. Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony földrengésállósága, mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt – derítették ki olasz és brit mérnökök. A világhírű műemlék nem sokkal építésének kezdete, 1173 után elkezdett dőlni a laza talajréteg és a rosszul lefektetett alapok miatt, dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, ennek ellenére az 58 méter magas torony legalább négy pusztító földrengést túlélt épségben 1280 óta.

Egyre biztosabb, hogy ketté fog válni Afrika. Hatalmas, több kilométeren át húzódó repedés jelent meg Kenya dél-nyugati részén a heves esőzések és a szeizmikus tevékenységek után. A szakembereket viszonylag régóta foglalkoztatja a téma, mely szerint eljön majd az idő, amikor az afrikai kontinens kettéhasad, az így keletkező új földdarab pedig különálló szigetet fog alkotni az Indiai-óceánon.

Tesztelték a marsi hordozható atomreaktort. A vártnál is jobban teljesített a Kilopower névre keresztelt hordozható atomreaktor, így ha minden jól megy, 2019 végén már a Mars-utazásra készíthetik fel. Ahhoz, hogy a jövőben képesek legyünk embert küldeni a Marsra – vagy létrehozni egy holdbázist, esetleg hosszú űrutazásokat tenni –, mindenképpen energiára van szükség.

 

Adás hallgatása